vissza a főoldalra

 

 

 2016.09.30. 

Csorja Gergely: V4 Ausztriával

Az osztrák szabadságpárt, az FPÖ elnöke, Heinz-Christian Strache a napokban meglepő kijelentést tett. Szerinte Ausztria a felvételét kellene kérje a visegrádi négyek csoportjába. Strache kijelentése bár meglepő, de nem nélkülöz minden alapot. Az Európai Unió mély válsága nem csak a menekültválságból adódik. Az unió ma öt, jól elkülöníthető részre tagolódik, melyből az egyik éppen most válik le. Az úgynevezett mag-Európa (Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, Németország, Olaszország) mellett a mediterrán periféria (Spanyolország, Portugália, Görögország), a keleti államok, köztünk hazánk és az északi országok, valamint teljesen önállóan Nagy-Britannia alkotnak külön csoportot. Persze a mag-Európa sem annyira egységes, Olaszország sok tekintetben a perifériához tartozik. Ha valódi mag-Európáról beszélünk, akkor tulajdonképpen Franciaországra és Németországra gondolunk.

Ausztria ebben a rendszerben kakukktojás. Nem tartozik az alapító államokhoz, gazdaságilag, kulturálisan és sok más tekintetben Németországhoz szorosan kapcsolódik, de mégis önálló. Az osztrák gazdaság ezer szálon kapcsolódik a keleti országokhoz, különösen Csehországhoz, Szlovákiához és Magyarországhoz.

A német politikában Ausztriának nincs jelentősége. Német szemszögből Ausztria nem több, mint egy tartomány. A német tudatban az Anschluss, Ausztria Németországhoz csatolása közel sem vált ki akkora ellenállást, mint azt Ausztriában sokan láttatni szeretnék.

Ausztria nem jelentős állam Európában. Nagyságrendileg Magyarországgal van egy súlycsoportban 9 milliós népességével és 84 ezer négyzetkilométernyi területével. Az egyetlen jelentős különbség, hogy az osztrák nemzeti össztermék közel a négyszerese a magyarénak. Ezzel gazdaságilag Lengyelországgal van egy súlycsoportban.

Ha Ausztria valóban csatlakozna a Visegrádi Együttműködéshez és az együttműködés kereteit kitágítanák és egy intézményesített szövetségi rendszert hoznának létre, akkor az öt állam rendkívül jelentős erőt képviselne Európában.

De mit jelenthet az intézményesített szövetség?

Ahhoz, hogy a V4-ek vagy V5-ök valódi erőt mutassanak, valamiféle közös, választott intézményt kellene létrehozniuk, mely intézménynek vannak bizonyos hatáskörei. Oroszország és a mag-Európa között tulajdonképpen a közös hadsereg és valamiféle közös külügy látszik a legindokoltabbnak. Csakhogy a közös választott intézmény, melyet az 5 ország polgárainak felhatalmazásából, választással hoznak létre, bizony csökkenti az egyes országok szuverenitását.

A szuverenitás bizonyos fokú feladása nélkül viszont a V4 vagy V5 csak egy laza együttműködés marad, és nem lesz képes a mag-Európa ellensúlyává válni.