2016.09.30.
Akár az alaptörvény is módosítható
Ha érvényes és
eredményes lesz a kvótareferendum, a kormány akár az alaptörvény
és az európai jogi keretek módosítását is javasolhatja -
mondta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a
63. Kormányinfón, amelyet Kovács Zoltán kormányszóvivővel
tartott közösen. A miniszter kérdésre kifejtette: észak-európai
országok kötelezettségszegési eljárás megindítását és akár
kényszerítő eszközök, büntetés kiszabását kérik az Európai
Bizottságtól Magyarország ellen, amiért az nem fogad vissza
bevándorlókat. 30-50 ezer emberről van szó, akikről nekünk
kellene gondoskodnunk, elhelyeznünk őket, mert Görögország
nem venné vissza őket - mutatott rá.
Más országok - például
Ausztria és Németország - egyelőre türelmesek, mert tudják,
hogy ezek az emberek nem itt léptek először az EU területére
- közölte.
Lázár János
hangsúlyozta: a közeljövőben várhatóan nagy nyomás alá kerül
Magyarország, ezért van szükség a népszavazás egyértelmű
állásfoglalására. Úgy látja, az Európai Bizottság
mindenfajta demokratikus legitimáció és felhatalmazás nélkül
akar jogot létrehozni, politikát csinálni Európában, és aki
ennek nem felel meg, azt megbüntetik. Arra lehet számítani,
hogy az elkövetkező időben hirtelen megnövekedhet a vitás területek
száma a bizottsággal, mert informálisan folyamatosan
fenyegetnek a testület tisztségviselői a népszavazás okán -
mondta. Hozzátette: a bizottsági tisztségviselők nem fair és
méltányos eljárást alkalmaznak azokkal szemben, akik el merik
mondani a véleményüket.
A miniszter szerint a referendumot illetően az a kérdés,
hogy a választópolgárok olyan nemzeti egységet hoznak-e létre,
amely megkerülhetetlen Brüsszelben, és amely messze túlmutathat
azon, ki melyik párt szimpatizánsa. A népszavazás nem a kormányról
szól, hanem mindenkinek a saját életéről, arról, hogy kivel
akarunk és fogunk együtt élni - magyarázta. Hozzátette:
Angela Merkel német kancellár azt mondta, visszaforgatná az idő
kerekét, de ez nem lehetséges, az egyetlen megoldás a már itt
lévő menekültek elhelyezése az EU-n kívül.
A tárcavezető kiemelte: Orbán Viktor miniszterelnök a népszavazás
nélkül nem tudja megállítani a követelő kvóták bevezetését.
Lázár János egyúttal óv attól, hogy egy népszavazás erejét
lebecsüljék, mint mondta, ha az emberek pártállástól függetlenül
egyetértenek, annak ereje és súlya van, máskülönben
"gyengék leszünk Brüsszelben".
Magyarország az egyik leginkább szolidáris ország Európában
Arról is beszélt, hogy Magyarország az egyik leginkább
szolidáris ország Európában, hiszen megvédi az EU határait,
és ezt uniós támogatás nélkül teszi. Ezzel szemben az Európai
Bizottságnak másfél éve nincs egyetlen világos és egyértelmű
mondata sem a határok védelméről, semmit nem tett ezért - vélekedett.
Lázár János emlékeztetett: a múlt pénteki pozsonyi
EU-csúcson nem értek el áttörő eredményt Brüsszel bevándorláspolitikájának
megváltoztatása tekintetében, szombaton a nyugat-balkáni útvonalon
fekvő országokkal egyeztetnek Bécsben, és itt újabb kísérletet
tesznek arra, hogy hatást gyakoroljanak erre az uniós politikára.
A bizottság szerint közben halad a kvóták bevezetése, bár a
tervezettnél lassabban, azonban az Európai Parlament hamarosan
megkezdi a vonatkozó jogszabálycsomag tárgyalását - közölte.
A miniszter kitért rá: két országnak van kulcsszerepe: Görögországnak,
amely uniós szankciók nélkül negligálja, szabotálja a
schengeni szabályok betartását, és Németországnak, amelynek
folyamatos a szívóhatása a beengedettek felső korlátja híján.
Amíg e két ország nem változtat a politikáján, folyamatosan
számolni kell azzal, hogy nőhet a feszültség a balkáni útvonalon
- mondta.
Úgy látja, a bécsi találkozón részt vevő országok érdeke
a balkáni útvonal lezárása. Ha Görögország nem tartja be az
uniós szabályokat, és ennek semmi következménye sincs, Bulgária
és Macedónia szerepe nőhet - magyarázta.
A kormánynak kötelessége a valóságról tájékoztatni
az állampolgárokat
Az európai nagyvárosok no-go zónáit illetően Lázár János
elmondta: a kormányzati szórólapok a valóságról szólnak. A
kormánynak kötelessége a valóságról tájékoztatni az állampolgárokat,
ezzel egyetlen partnerüket sem akarják megsérteni, de a választópolgárok
világosan akarnak látni. Megértik a tiltakozást, de ez a valóság,
Berlinnek, Brüsszelnek, Párizsnak, Londonnak is van olyan része,
ahova nem ajánlatos menni esténként - közölte.
A miniszter arról is beszélt, hogy folyamatos az egyeztetés
és a kapcsolattartás az osztrák kormánnyal, és mivel Ausztria
is a teherbíró képessége határán van, jó hír számára,
hogy a magyar kerítés képes megállítani azokat, akik az országok
keresztül Ausztriába mennének. Ugyanakkor ragaszkodni kell
ahhoz, hogy a naponta Ausztriába átjáró magyar dolgozók ne
szenvedjenek hátrányt az osztrák intézkedések miatt, ez az
osztrák gazdaságnak sem jó. Ausztria szerint lépései nem
Magyarország, a magyar munkavállalók ellen irányulnak - tette
hozzá.
Lázár János szemenszedett hazugságnak nevezte, hogy a
magyar-szerb határon a magyar rendőrök erőszakosak lennének a
migránsokkal. "Nem a magyar rendőrök erőszakosak, hanem
azok az illegális bevándorlók, akik tavaly megtámadták a kerítést,
a Keleti pályaudvart, elfoglalták az M1-es autópályát" -
fogalmazott.
A tárcavezető elmondta: Szijjártó Péter külgazdasági
és külügyminiszter New Yorkban részt vesz a migrációs csúcson,
ahol bemutatja Magyarország hatpontos javaslatát. Ennek értelmében
egyebek mellett a legfontosabb a bevándorlási helyzet okainak
kezelése. 30-35 millió ember vár Európa környékén arra,
hogy meginduljon a kontinens felé, őket nem szabad inspirálni,
hogy felesleges reményeket dédelgetve elinduljanak. Fontos, hogy
minden ország alapvető kötelessége az állampolgárai megvédése,
és nem az, hogy bárkit beengedjenek. Be kell látnia a nyugati
világnak, hogy az erőszakos demokráciaexport Észak-Afrikába
és a Közel-Keletre több kárt okoz, mint amennyi hasznot hoz -
ismertette a javaslatot.
Lehetőségek a felminősítés után
Orbán Viktor kormányfő arra kérte Varga Mihály
nemzetgazdasági minisztert, hogy az államkötvénypiac lehetőségeit
megvizsgálva decemberig tegyen javaslatot a Standard & Poor's
(S&P) hitelminősítő magyar államadós-osztályzatot érintő
múlt heti felminősítésének lehetséges következményeire - közölte
a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
A felminősítés nemcsak szimbolikus dolog, hanem praktikus
jelentősége is van - hangsúlyozta Lázár János, hozzátéve:
amíg Magyarország a bóvli kategóriában volt, addig sok olyan
eszközt kellett igénybe venni, amelyeket most felül lehet vizsgálni.
A felminősítés - mondta - határszakasz lesz az állampapír-kereskedelemben
és az állam finanszírozásában, az államkötvények piacán
komoly változásokat tervez a kormány. Arra a kérdésre, hogy a
devizakötvény-piacra való újbóli kilépés is felmerülhet-e,
Lázár János azt válaszolta: minden lehetőséget mérlegelni
kell.
Azt is megjegyezte, hogy mindez a letelepedési kötvénnyel
kapcsolatos intézményrendszer felülvizsgálatára is alkalmas
lesz. Kérdésre egyébként elmondta, hogy szeptember közepéig
mintegy 2800-an kaptak letelepedési engedélyt kötvényvásárlás
után.
A nemzetgazdasági miniszter gazdaságösztönző csomagját
illetően november-decemberben tisztázzák a társadalmi
partnerekkel, hogy 2017-2018-ban hogyan támogathatja a kormány még
inkább a gazdaságot. Ez hosszabb vita lehet, ugyanis nagy jelentőségű
kérdésekről lesz szó, amelyek meghatározzák az azt követő
két évet - közölte.
A gazdasági és stratégiai kabinet ülései
Lázár János tájékoztatást adott a stratégiai és a
gazdasági kabinet üléseiről is. Előbbi napirendjéről
elmondta: elfogadták a paksi erőműbővítés aktuális helyzetével
kapcsolatos jelentést; döntöttek arról, hogy a parlament elé
terjesztik a földárverések lezárásával összefüggő kormányzati
javaslatot; és arról is szó volt, hogy az ősszel a kormány
kiemelten foglalkozik majd a kiskereskedelem, a fogyasztóvédelem
és a Magyarországon forgalomba hozott - különösen a külföldi
- élelmiszerek minőségével, azok egészségügyi mutatókra
gyakorolt hatásával.
Javasolják továbbá, hogy Magyarország és Thaiföld között
legyen kiadatási egyezmény; kezdeményezik, hogy január 1-jével
a kormánytisztviselők bérét emeljék meg a járási
hivatalokban dolgozók bérszintjére; megkezdődik az M30-as
Miskolc és Tornyosnémeti közötti szakaszának építése - 58
kilométer 207 milliárd forintból -; és még idén kijelölik a
dél-budai szuperkórház pontos helyét - sorolta a témákat.
Egyházi ügyekről is egyeztettek: a megújított vatikáni
szerződéshez hasonló módon a kormány - Semjén Zsolt
miniszterelnök-helyettes vezetésével, Balog Zoltán, az emberi
erőforrások minisztere és Trócsányi László igazságügyi
miniszter részvételével - tárgyalást kezd a református egyház
képviselőivel az együttműködésről. Október közepén pedig
kormányzati döntés várható arról is, hogy az oktatási és
szociális közfeladatot ellátó egyházak - például a
katolikus és a református - az elkövetkező másfél évben
milyen állami fejlesztési támogatást kaphatnak - közölte a
Miniszterelnökség vezetője.
A stratégiai kabinet ülésén szó volt továbbá arról,
hogy a kormány kész nagyvonalú támogatást nyújtani a
Semmelweis Egyetemnek, hogy az intézmény a világ 100 legjobb
orvostudományi egyeteme közé kerülhessen. Az Országos Sportegészségügyi
Intézet új helyének kijelöléséről pedig az október 5-i ülésén
dönt a kormány - tudatta.
A gazdasági kabinet tanácskozásáról szólva Lázár János
közölte: a kormány azt kéri az Országgyűléstől, hogy az EU
és Kanada közötti szabadkereskedelmi megállapodás ügyében
foglaljon állást, támogatja-e annak aláírását vagy sem.
Döntés született arról is, hogy a közszférában a jövőben
nyílt forráskódú szoftvereket fognak használni.
Esélyes Magyarország a 2024-es olimpia rendezésére
Azzal kapcsolatban, hogy a bíróság elutasította a Munkácsy
Mihály Golgota című festményének védetté nyilvánítása
miatt benyújtott keresetet, Lázár János úgy fogalmazott: az,
hogy a festmény nem vihető ki az országból, csökkenti a
tulajdonos, Pákh Imre "zsarolási lehetőségét", és
javítja a magyar kormány tárgyalási pozícióját.
A paralimpikonok díjazásáról szólva azt mondta: azt a
szakmai szervezetek javaslata alapján határozták meg. Ha
ezeknek a szervezeteknek van új javaslatuk, a kormány kész megtárgyalni
őket - tette hozzá.
Arról, hogy Róma visszalép a 2024-es olimpia megrendezési
szándékától, közölte: óvatos az esélyek latolgatásával,
de Magyarország esélyei biztosan nőnek, esélyesként vágunk
bele a pályázatba.
Kérdésre arról is beszélt, hogy a kormány két héten
belül megtárgyalja Sopron, a Fertő tó és térsége, valamint
a Balaton fejlesztési koncepcióját. Előbbiről azt mondta:
burgenlandi minőséggel vetekedhet a megvalósuló turisztikai
fejlesztés.
A szélerőművek létrehozásának szigorítását firtató
kérdésre a miniszter azt válaszolta: a szélkerekek visszaszorítása
érdekében Németországban is komoly tartományi jogalkotási
folyamatok zajlanak, ráadásul a zöldek is tiltakoznak ezen építmények
ellen. A tervezett magyar jogszabály "óvatos" - mondta
-, a szélkerekek élővilágra gyakorolt hatása ugyanis nem
tisztázott, ezért például lakóövezetekben és az azokat védő
zónákban, valamint természeti védettség alá eső területeken
nem létesíthetnének ilyet. A tárcavezető nemmel válaszolt
arra a felvetésre, hogy a szigorítással az új paksi erőművet
akarnák helyzetbe hozni.
A Farkas Flórián miniszterelnöki biztos munkáját firtató
kérdésre közölte: a kormány továbbra is számít a politikus
szakmai munkájára, az pedig az ő felelőssége, hogy a különböző
vizsgálatokon helyt álljon. Nincs szó arról, hogy a kabinet
elengedné a kezét, "azt reméljük, hogy ő nem esik
el" - fogalmazott.
(MTI)
|