2016.09.30.
Így szeretem Magyarországot, ahogy van
Orbán Viktor
miniszterelnök szerint a jövő vasárnapi kvótanépszavazáson
eldől, hogy a magyarok "milyen erős kardot tudnak kovácsolni"
a brüsszeli bürokratákkal szembeni küzdelemhez. A kormányfő
az Origónak adott interjúban hangsúlyozta: ő úgy szereti
Magyarországot, ahogy van, és nem szeretné, ha külső
parancsra ezt valaki megváltoztatná.
"Nekem csalódás
egyetlen olyan ember is, aki nem érdeklődik a saját hazája
sorsa iránt. Ezért természetesen a százszázalékos részvétellel
lennék elégedett" - mondta Orbán Viktor a kvótanépszavazás
várható eredményét firtató kérdésre, megjegyezve, hogy ez
persze messze áll a politikai realitásoktól, de megismételte,
hogy minden emberre szükség van, és minden ember véleménye
kell. Hiszen Magyarország jövőjéről van szó - jelentette ki.
A népszavazás másnapján tervezett lépésekről -
amelyekről a múlt heti rádióinterjúban is faggatták - úgy
nyilatkozott: ha el akarta volna mondani, hogy a népszavazás után
mit kell tenni, akkor elmondta volna. "Azért nem mondtam el,
mert nem akartam. Azért nem akartam, mert idő előtti lenne,
ugyanis a népszavazás eredménye határozza meg, milyen irányban
indulunk tovább" - mondta, jelezve: az első dolog, hogy
legyen meg a népszavazás, amely ha eredményes, meggyőző erejű,
akkor "abból más természetű lépések következnek,
mintha satnyább". Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a
referendumnak természetesen vannak és lesznek közjogi következményei.
Azokat az ellenzéki nyilatkozatokat, amelyek szerint egy érvényes
népszavazást előrehozott parlamenti választás követne, a
kormányfő úgy kommentálta: előrehozott választásnak egyértelmű,
nyilvánvaló oka kell legyen. Szerinte ilyen nem áll fenn
Magyarországon, mert az ország jó irányban halad. Az előrehozott
választás ráadásul gyakran sunyi dolog - jegyezte meg Orbán
Viktor, hozzátéve: az emberek megérzik, ha már nem róluk, nem
az ő jövőjükről van szó, hanem valamilyen politikusi okoskodásról
és trükközésről, és nem véletlen, hogy az előrehozott választásokat
általában el szokták bukni.
A kötelező betelepítési kvótáról azt mondta: ha az EU
"ránk tudná erőszakolni, az minden magyar települést érintene".
Ezért szerinte a kényszerkvóta mind a 3200 magyar településnek
az ügye, vagyis október 2-án "nemcsak az ország sorsáról
döntünk nemzedékekre előre, hanem a saját helyi sorsunkról
is". "Ha nem utasítjuk el a kényszerkvótát, akkor
egyszer csak a szomszéd házban megjelenik egy odatelepített
migráns család" - fogalmazott.
Azt a véleményt képviseli - fejtette ki -, hogy akik
illegálisan bejöttek, azokat össze kell gyűjteni, és ki kell
vinni az EU-n kívülre. A magyar kormány Schengen 2.0 nevű akcióterve
értelmében az EU területén kívül, uniós fegyveres biztonsági
őrizet mellett, EU-s pénzügyi támogatással fel kellene állítani
nagy menekülttáborokat - például egy szigeten vagy az észak-afrikai
partvidéken -, és mindenkinek, aki illegálisan jött be, oda
vissza kellene mennie. Onnan benyújthatná a kérelmét, és ha
van befogadó ország, akkor majd jöhetne - ismertette az elképzelést.
Emellett pedig - tette hozzá - az EU külső határait meg kell védeni,
különben "újra elő fog állni a baj".
A magyar kormány azt az álláspontot vallja, hogy a határokat
nem szabad eltörölni, "használni kell" őket, mert védelmet
jelentenek. "Nem szeretném, ha megváltozna annak a földdarabnak
a kultúrája, amit Magyarországnak hívunk. (...) Én így
szeretem ezt az országot, ahogy van, és nem szeretném, ha külső
parancsra ezt valaki megváltoztatná. Azért szervezzük a népszavazást,
hogy a magyarok elmondhassák, meg akarnak-e változni egy ilyen
utópia jegyében, vagy pedig meg akarnak maradni magyarnak úgy,
ahogyan az elmúlt évszázadok során - sok áldozattal - sikerült
megmaradni" - fejtette ki Orbán Viktor.
Összegzése szerint a népszavazáson eldől, hogy a
magyarok milyen "erős kardot tudnak kovácsolni" a brüsszeli
bürokratákkal szembeni küzdelemhez. Az EU jövőjét illetően
azt mondta: az az összetartó eszköz, amit a vezetők korábban
kitaláltak, vagyis az eurózóna, már nem elégséges. "Új
abroncsok" kellenek, ilyen például a közös hadsereg. Azt
azonban nem szeretné - jelezte -, ha mindez valamiféle Európai
Egyesült Államokhoz vezetne.
Az interjúban szóba került az amerikai elnökválasztás
is, amelyről a kormányfő azt mondta: a magyarok, európaiak
abban érdekeltek, hogy olyan amerikai külpolitika legyen, amely
nem akar demokráciát exportálni, és nem destabilizál térségeket,
migránsügyben pedig határozottan az állami szuverenitások
helyreállítását szorgalmazza. "Trump úr erről beszél,
Clinton asszony pedig annak a folytatásáról, amitől mi most
Európában szenvedünk" - fogalmazott.
Belpolitikai kérdésekre kitérve a miniszterelnök kommentálta
Mengyi Roland fideszes képviselő ügyét - akinek a parlament
felfüggesztette a mentelmi jogát -, közölve: a képviselőnek
helyt kell állnia saját magáért, tehát amivel vádolják,
arra egyértelmű és világos választ kell adnia a bűnüldöző
szerveknek. Az ügy megnyugtató tanulságaként említette, hogy
az államkasszából egyetlen fillér sem ment ki jogszerűtlenül.
(MTI)
|