|
 2016.09.30.
A cél az igazságszolgáltatás színvonalának
folyamatos emelése
Az Igazságügyi
Minisztérium munkája megalapozza az igazságszolgáltatás színvonalának
emelkedését – jelentette ki az igazságügyi miniszter a 13.
Magyar Jogászgyűlésen tartott előadásában. Trócsányi László
elmondta, hogy az elmúlt két évben elvégzett feladatok alapot
adnak a gyorsabb és hatékonyabb igazságszolgáltatásra, hozzátéve,
hogy folyamatosan javul a jogalkotás minősége is. A tárcavezető
kifejtette, hogy a hivatásrendek közötti együttműködés erősödése
szintén jól szolgálja a jogalkotást.
A kormányzati ciklus félidejének mérlegeként megállapította,
hogy sikerült rendezni a devizahiteles problémakört, sikerként
említette a magáncsőd intézményének bevezetését és a polgári
törvénykönyv módosítását. Az eljárásjogi törvények küszöbön
álló reformja az igazságügyi kormányzat következő nagy
feladata – tette hozzá a miniszter.
A tárcavezető arról is szólt, hogy manapság
"jogalkotási dömpingről" lehet beszélni, mert míg
1946-ban 29 törvényt fogadtak el, addig 2015-ben 230-at, az idén
pedig 94-et. Ennek okaként az igazságügyi miniszter azt jelölte
meg, hogy "mindenki igyekszik minél magasabb szintre emelni
a jogszabályát", ami szavai szerint nem minden esetben
indokolt. Hozzátette: az unió is előír számos szabályozást,
amely korábban nem létezett, így a túlszabályozás világjelenséggé
vált.
Trócsányi László beszélt arról is, hogy arányaiban
kevés az új törvény és sok a módosító javaslat, 2016-ban például
tíz törvény és 84 módosítás volt.
A tárcavezető szólt arról, hogy az ötpárti egyeztetéseknek
nagy szerepük van a törvényhozásban. Mint mondta, ezeken természetesen
szakmai és politikai vitákkal kell számolni.
Hozzátette: a stratégiai és a gazdasági kabinet megjelenésével
a szakmai viták új fóruma teremtődött meg.
A migrációs válság számos jogalkotási feladatot von
maga után, tíz törvényt kellett módosítani – közölte Trócsányi
László, aki a kvótapert elvi jelentőségűnek nevezte.
A szombat délelőttig tartó 13. Magyar Jogászgyűlésen a
közjog, az igazságszolgáltatás, a polgári jog és a büntetőjog
témakörében hallgathatnak előadásokat a résztvevők. Előadó
lesz mások mellett Darák Péter, a Kúria elnöke, Handó Tünde,
az Országos Bírósági Hivatal elnöke és Polt Péter legfőbb
ügyész.
Pintér Sándor belügyminiszter előadásában arról beszélt,
hogy a migránsok ellenőrizetlenül beáramló tömege bűnügyi
kockázatot rejt, mivel nem ismert a bűnügyi múltjukat.
Kifejtette: a migránsok megjelenése a radikalizációs kockázaton
túl egészségügyi kockázatot is rejt, emellett a társadalom
erőszakos válaszát válthatja ki, amely ellen nincs védelem
Európában.
Pintér Sándor felhívta a figyelmet a terrorveszélyre is,
hozzátéve, hogy Magyarország ebből a szempontból "jobb
helyzetben van, mint más európai országok".
A belügyminiszter felidézte: a válságot megelőző időszakban
a menekülteket el kellett látni a befogadó országokban.
2011-ben, az arab tavaszt követően kialakult
"anarchia" következtében elindult a menekültáradat
Európa felé. Az erre adott magyar válasz és az Európai Unió
válasza nem fedi egymást - jelezte Pintér Sándor. Az unió
kezdeti álláspontja az volt, hogy mindenkit be kell engedni
humanitárius okokból - mondta. Hozzátette: ez egy idő után
megváltozott, mindemellett az unió azon az állásponton maradt,
hogy Magyarország ne építsen kerítést külső határaira.
Pintér Sándor elmondta azt is, hogy mindeközben egy európai
uniós bírósági döntés értelmében Görögországnak nem
lehet átadni menekülteket, őket Magyarországnak kell
befogadnia, ez 2016-ban 24 ezer ember befogadását jelentené.
Magyarország álláspontja ezzel szemben az, hogy csak azokat a
migránsokat fogadja be, akik első uniós országként lépik át
a magyar határt - fűzte hozzá.
Kitért arra is: két év alatt 160 ezer embert kellett
volna szétosztaniuk az Európai Unió országainak, az erről szóló
egyezményt Magyarország azonban nem írta alá. Hozzátette: a
megállapodást aláíró országok nem teljesítették a vállalásaikat,
hiszen összesen 8 ezer emberről döntöttek eddig és 3500 menekültet
szállítottak el.
Magyarország megteszi a migrációval kapcsolatban szükséges
jogi és technikai intézkedéseket; ezek fontos eleme a schengeni
törvények betartatása, a tranzitzónák kialakítása és a határokat
védő kerítés építése - hangsúlyozta a miniszter.
A szombat délelőttig tartó 13. Magyar Jogászgyűlésen a
közjog, az igazságszolgáltatás, a polgári jog és a büntetőjog
témakörében hallgathatnak előadásokat a résztvevők. Előadó
lesz mások mellett Darák Péter, a Kúria elnöke, Handó Tünde,
az Országos Bírósági Hivatal elnöke és Polt Péter legfőbb
ügyész.
(MTI)
|
