|
 2016.09.30.
Október 2-án
nem pártokról, hanem településeinkről döntünk
Az, hogy a szocialisták a távolmaradásra buzdítanak, egyenlő
a demokrácia megcsúfolásával
Szeptember 11-én
a Megyei Jogú Városok Szövetsége (MJVSZ) Október másodikán
nemet mondunk címmel rendezett konferenciát Budapesten. Szita Károly,
a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke, Kaposvár polgármestere:
„Hogy tudnám megmagyarázni annak a kaposvárinak, aki több éve
kér tőlünk bérlakást, hogy ezt a lakást a kényszer-betelepített
kapja meg? Ez lehetetlen! Nekünk kell
eldöntenünk, hogy kivel akarunk együtt élni, és kivel nem.”
Márciusban kérte a kényszerbetelepítés-ellenes
fellépés támogatására azokat a polgármestereket, akik településén
még nem hoztak határozatot az ügyben. Meghallgatták kérését?
– Tavaszi ülésünkön közel 1000 képviselő-testület
már úgy döntött, hogy elutasítja Brüsszel kényszer-betelepítési
terveit, és kiáll a kormány kényszer-betelepítést megakadályozó
intézkedései, törekvései mellett, s támogatja a népszavazás
kiírását. Szeptemberi konferenciánkig majdnem 2000 település
hozott hasonló jellegű képviselő-testületi, közgyűlési döntést.
Mostani tanácskozásunk legfontosabb pontja és lényege az volt,
hogy minden polgármester világossá tegye saját településén,
hogy az október 2-ai népszavazás meghatározza az adott település
jövőjét. Mindenki arról dönt, milyen jövőt képzel el magának.
Dönt majd településéről, gyermekéről és unokájáról, de
nem a pártokról. A pártokról majd 2018 tavaszán voksolunk az
országgyűlési választáson. Tehát azért hívtam össze polgármester
kollégáimat, hogy beszéljünk a népszavazásról, s hogy buzdítsunk
az azon való részvételre. Azt kértem, a saját településükön
a lehető legtöbb embert érjék el, és biztassák őket arra,
hogy közös jövőnkért menjenek el szavazni.
A szeptemberi konferencián részt vett Szeged vagy Salgótarján
baloldali polgármestere is?
– Sajnos nem köszönthettük őket ezen a konferencián.
Bízom benne, hogy polgármesterként, és nem pártpolitikusként
ők is megtesznek mindent azért, hogy sikeres legyen az adott városban
a népszavazás. A sikert ebben az esetben azzal is mérem, hogy a
választópolgárok több mint 50%-a elmegy szavazni. A népszavazáson
majd a baloldali vezetésű városokban is kiderül, miként
gondolkodnak az ott élők a kényszer-betelepítésről.
Viszont az MSZP a népszavazástól való távolmaradásra
buzdít.
– Ezt a demokrácia megcsúfolásának tartom. A népszavazásnál
a helyi akarat elveszi a nagypolitikától a döntés lehetőségét,
és arra buzdítani az embereket, hogy ne éljenek alkotmányos
jogukkal, helytelen. Biztassák akkor őket igenre, joguk van hozzá.
Arra viszont ne utasítsanak senkit se, hogy maradjanak otthon, s
hogy ne vegyenek részt olyan szavazáson, ahol a véleményüket
kinyilváníthatják ebben a sorsfordító kérdésben.
A legutóbbi Kormányinfón az egyik ellenzéki médium
munkatársa felvetette, hogy a fideszes megyei jogú városok
kapnak-e a kormánytól támogatást a helyi kampányukhoz? Kaposváron
például miként kampányolnak?
– Nem is értem ezt a felvetést! Kaposváron kampányolunk,
óriásplakátokat rakunk ki, melyen az áll: „Számít a véleménye!
Október 2. Vegyen részt!”. Elküldök minden postaládába egy
levelet, melyben megfogalmazom, számít az ön véleménye is, ne
maradjon otthon, jöjjön el, hiszen Kaposvár jövőjéről is dönt.
Tehát a népszavazáson való jelenlétre buzdítunk. Akkor hibáznánk,
ha nem ezt tennénk.
Polgármester
úr szerint miért akarja Brüsszel ránk erőltetni a kötelező
kvótát?
– Előbb-utóbb kiderül. Ahogy az is, hogy tavaly miért
és hogyan indult meg egyszerre másfél millió ember. Higgyék
el, ez nem véletlen! Abban is biztos vagyok, hogy ezeknek a
szerencsétlen embereknek – bár vannak köztük terroristák,
de nyilvánvalóan nem a többség – a jelentős része el sem
indult volna otthonról, ha nem hívják őket. Brüsszel és
Berlin hívta őket a jobb és szebb élet reményével. A brüsszeli
bürokratáknak teljesen más az elképzelésük, mint amit mi és
a visegrádi négyek is gondolunk erről a témáról. Mi hiszünk
a magyar nemzetben, van történelmünk és múltunk. Ezt nem
szabad megcsúfolni.
Nemrég a Welt munkatársa megírta, hogy egy migráns
gyermek eltartása évente 60 ezer eurójába kerül Németországnak.
Ami körülbelül 20 millió forintnak felel meg. Tehát anyagi
vonzata is van a kényszer-betelepítésnek?
– Amennyiben Brüsszel végrehajtja a kényszer-betelepítést,
akkor ezek az emberek infrastruktúrával rendelkező településekre
jönnek. Hiszen ott vannak a lakások, ahová be lehet költözni.
Természetesen anyagi vonzatról is kell beszélni. A kérdés
persze az: hogyan tudnám megmagyarázni annak a kaposvárinak,
aki több éve kér tőlünk bérlakást, hogy ezt a lakást nem
ő, hanem egy kényszerbetelepített kapja meg? Ez lehetetlen és
vállalhatatlan helyzet! Nekünk kell eldöntenünk, hogy kivel
akarunk együtt élni, és kivel nem. Keresztényi kötelességünk
a szerencsétlen, bajba jutott embereken segíteni, de nem itt,
hanem az ő hazájukban.
Medveczky Attila
|
