|
 2016.09.30.
Bemutatkoztak Düsseldorfban
a hungarikumok
Magyarország a díszvendég a berlini Zöld Héten
Szeptember 8–11.
között rendezték meg a II. Düsseldorfi Magyar Napokat, az Észak-Rajna-Vesztfália
szövetségi tartomány fővárosában. Magyarország Düsseldorfi
Főkonzulátusa által szervezett programsorozat nyitónapján a Földművelésügyi
Minisztérium képviseletében Szakáli István Loránd tartott köszöntő
beszédet és előadást. Az agrártárca agrárfejlesztésért és
hungarikumokért felelős helyettes államtitkára a Magyar Fórum
érdeklődésére kiemelte: „közvetlenül nem foglalkozunk üzletkötéssel,
hanem megteremtjük a hungarikumok, s azon belül
a piacképes áru-termék-jellegű értékek általános promóciójának
keretét.”
Második alkalommal
szervezték meg ezt a programsorozatot. Honnét az ötlet?
– A düsseldorfi főkonzulátust a 2000-es évek végén,
még a szocialista kormányzat idején bezárták, és 2015 tavaszán
nyitották meg újra. A Düsseldorfi Magyar Napok fő kezdeményezője
Magyarország Düsseldorfi Főkonzulátusa volt, együttműködve
a helyi magyar szervezetekkel. Észak-Rajna-Vesztfália Németország
legnépesebb, s az egyik legjelentősebb gazdasági potenciállal
rendelkező tartománya. Ezért is volt lényeges a főkonzulátus
újranyitása. Kiemelendő, hogy a Düsseldorf–Köln–Bonn-Duisburg–Dortmund-térség
Európa egyik legnagyobb metropolisövezete. Düsseldorf önmagában
is fontos gazdasági, pénzügyi központ. Ennek egyik bizonyítéka,
hogy ott él Európa legjelentősebb japán közössége. A város
az európai japán cégek központja. Amennyiben eltekintenénk
attól, hogy egy német tartományról van szó, akkor hazánk külgazdasági
kapcsolatrendszerének öt legjelentősebb szegmense közé
tartozna az észak-rajna-vesztfáliai. Sok országot előzne meg
önmagában az a tartomány. Ezért is lényeges, hogy már második
alkalommal sikerült megrendezni a magyar napokat. Az idei rendezvénysorozatot
megtisztelte Düsseldorf főpolgármestere, a tartományi kormány
több képviselője, illetve számos diplomáciai képviselet
vezetése. Így személyesen találkoztam a francia, a cseh, a
mexikói és a japán főkonzulokkal. Érdekesség, hogy azt a térséget,
ahol a magyar napokat megrendezték Kis-Tokiónak hívják.
Az első rendezvény óta több magyar terméket keresnek
Észak-Rajna-Vesztfáliában?
– Erről a főkonzulátusnak nincs pontos információja,
de az tény, hogy az egyik legintenzívebb külgazdasági
kapcsolatot ezzel a tartománnyal ápoljuk. A kiállító
szervezetek közül találkoztam a Pick Szeged Zrt. németországi
leányvállalatának csúcsmenedzserével, aki arról számolt be,
hogy a közelmúltban helyezték át a Pick németországi székhelyét
Düsseldorf agglomerációjába.
Kérem, beszéljen az ünnepségről.
– Nagy érdeklődés övezte, sokan kilátogattak a magyar
napokra – szerencsénk is volt, mert az időjárás kedvezett a
rendezvénynek. Kulturális programokra, gasztronómiai bemutatókra
került sor, és a vásáron a számos kiállító közül nagyon
sokan hungarikum jellegű terméket árultak. A vásáron hazai
borokat – Tokaji Aszút –, pálinkákat lehetett kóstolni, kürtőskalácsot
sütöttek. A Pick helyi leányvállalata is kóstoltatta portékáit.
Ezenkívül kézműves, népművészeti terméket árultak. Még
arra is volt lehetőség, hogy az érdeklődők kalocsai vagy matyó
motívumokat pingáljanak. A színpadon megjelent a magyar virtus
– néptáncosok, népzenészek léptek fel. Igaz, nem hungarikum,
de fellépett egy magyar ugrókötél-világbajnoknő. Érdekesség,
hogy az esemény nyitónapján, a színpadon köszöntötte a
magyar napokat az idei Németország szépe, Ács Johanna. Ő már
Németországban született, de tökéletes magyarsággal beszélt.
Ez mindenképpen azt üzente a helyiek számára, hogy Magyarország
nem csak kiváló ételeiről, italairól híres. Ezt követően
felszentelték, megáldották a tavaly megnyitott főkonzulátus
irodáját. Majd a helyi magyaroknak – ők főleg 1956-os
politikai menekültek – beszámoltam a hungarikumtörvénnyel,
illetve a hungarikumszabályozással kapcsolatos célkitűzésekről.
Több program kapcsolódott az 1956-os szabadságharc 60. évfordulójához.
Tehát nagyon felemelő esemény színhelye volt Düsseldorf.
A Földművelésügyi Minisztérium és a helyi főkonzulátus
lehetőséget teremt a magyar cégek számára a kapcsolatépítésre,
amit jó esetben szerződéskötés követ?
– Közvetlenül nem foglalkozunk üzletkötéssel, hanem
megteremtjük a hungarikumok, s azon belül piacképes áru-termék-jellegű
értékek – hiszen a hungarikumok sorába életművek is
tartoznak – általános promóciójának keretét. Természetesen
a vásárokon megjelenő magyar cégeknek, ahogy nekünk is, érdekük,
hogy minél több terméket eladjanak. Ezután a hazai vállalkozók
ügyességén múlik az üzletkötés. Igény esetén számukra
konkrét külpiaci segítséget nyújtanak különböző
szervezetek. Így az Agrármarketing Centrum, amely önállóan látja
el a közösségi agrármarketing tevékenységgel kapcsolatos
feladatokat a Földművelésügyi Minisztérium irányítása
alatt. Aktív szerepet tölt be a magyar agrárium és élelmiszer-gazdaság
versenyképességének és üzleti eredményeinek javításában.
Célja, hogy a magyar agrárium nemzetközi szinten versenyképesebb,
a korszerű marketing eszközöket és módszereket hatékonyabban
és eredményesebben alkalmazó ágazat legyen. Rajta kívül a Külgazdasági
és Külügyminisztérium háttérintézménye, a Magyar Nemzeti
Kereskedőház segíti elő a nemzetközileg is versenyképes termékeket
és szolgáltatásokat előállító hazai vállalkozások
exporttevékenységének bővülését. A főkonzulátusok külgazdasági
attaséit is fel lehet keresni kereskedelmi és befektetési ügyekkel
kapcsolatban.
Az a tény, hogy más álláspontot képvisel, főleg a
migránskérdésben a magyar kormány, mint Angela Merkel, nem
befolyásolja agrárkereskedelmi kapcsolatainkat?
– Magyarország számára Németország a legfontosabb külkereskedelmi
piac, és biztosan így lesz a jövőben is. A magyar külkereskedelem,
azon belül az agrár-külkereskede lem összforgalmának negyede
német relációban érvényesül. A Düsseldorfi Magyar Napokon
sem vetődtek föl a nagypolitika szintjét érintő témák. A
magyar–német kereskedelmi kapcsolatok olyan jó alapokon állnak,
hogy az aktuális politikai viták nincsenek rájuk hatással.
Németországban, Düsseldorfon kívül szerveznek még
olyan rendezvényeket, melyeken bemutathatják a hungarikumokat?
– Természetesen; 2015 őszén a düsseldorfihoz hasonló
esemény zajlott Münchenben, ahol szintén a főkonzulátus volt
a fő szervező. 2014 novemberében én is részt vettem a Berlini
Magyar Nagykövetség által rendezett eseményen, melynek fókuszában
a magyar borok álltak. 2017 januárjában rendezik meg az
Internationale Grüne Woche Berlin – Nemzetközi Zöldhetet, az
egyik legjelentősebb európai agrár-szakmai kiállítást, közönségvásárt,
melynek Magyarország lesz a díszvendége. Így bemutathatjuk a
hazai élelmiszeripart, az ide tartozó prémium kategóriájú
hungarikum termékeket. Célunk, hogy a hungarikum-értékrendre
alapozva jelenjünk meg Berlinben.
Medveczky Attila
|
