2017.08.08.
Végső nyughelyén
Pócspetri mártírja
Az egész települést megbélyegezték, rendőrgyilkosnak nevezték
Július 8-án Királyfalvi
Miklós ünnepélyes temetési szertartását tartották a község
temetőjében. A segédjegyző hamvait korábbi nyughelyéről, Rákoskeresztúrról
kihantolták, Pócspetribe szállították és örök nyugalomra
helyezték. „Nagyapám a gyümölcsösben mert csak beszélni
arról, hogy a halálos baleset után háromszáz rendőr szállta
meg a falut, hermetikusan elzárták a külvilágtól, és
mindenkit végigvertek. Fél lábon, tarkóra tett kézzel kellett
állni a júniusi tűző napon, aki letette a lábát, jól elverték,
s kezdhette elölről” – idézte fel a 69 évvel ezelőtti
eseményeket Tamás György, Pócspetri polgármestere.
Kik szervezték meg Királyfalvi Miklós újratemetését?
– Nem beszélhetünk újratemetésről. Gondoljunk bele,
hogy a rákoskeresztúri temető mellett állt a Kozma utcai börtön,
ahol az elítéltek utolsó órájukat töltötték. Miután Királyfalvi
Miklóst kivégezték, két sírásó kihúzta a holttestet egy
taligán és elföldelték. Mivel mártírunkat nem temették el,
hanem elföldelték, ezért nem helyes az újratemetés szó használata.
Az önkormányzat és egy civil szervezet arra törekedett, hogy
69 év után méltó módon, és egyházi szertartás szerint
temessék el Királyfalvi Miklóst. Először egy jogi procedúrán
kellett átesni, majd következett az azonosítási eljárás.
Sikerült ügyünknek megnyernünk az ország leghíresebb
antropológusát, Dr. Susa Évát, az Igazságügyi Szakértői és
Kutató Intézet főigazgatóját, aki nagyon elhivatott volt.
Megtörtént az exhumálás, és július 8-án Királyfalvi Miklós
lelki üdvéért és mindazokért, akik a gyalázatos tortúrát
megszenvedték, Dr. Veres András győri megyéspüspök, a Magyar
Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, Pócspetri szülötte és
díszpolgára celebrált ünnepi szentmisét. A püspök szerint
ez azért ünnep, mert az előttünk járókra úgy emlékezhetünk,
hogy bár tragikus sors adatott meg nekik, most az elégtétel és
megnyugvás reménye a családok és egy egész település számára
lehet öröm forrása. Ezt követően a megemlékezők a templomtól
a tragikus események színhelyére, a községháza épülete elé
vonultak.
Mi történt ott 1948-ban?
– Június 3-án Asztalos János helyi plébános felhívására
az esti litánia után 280-300 ember elindult a jelenlegi községháza
épülethez, ahol az iskola államosításáról dönteni hivatott
képviselő-testület ülésezett. Az ellenük kivezényelt rendőrök
egyikének a kezében elsült a fegyver, halálra sebesítve az
egyenruhást. A korabeli hatalom a balesetet gyilkosságként értelmezve
példát akart statuálni, Királyfalvi Miklós segédjegyzőt június
11-én kivégezték, Asztalos János plébánost pedig halálra ítélték,
de az ítéletet másodfokon életfogytiglani börtönre enyhítették.
69 év múlva itt, a községházánál tartottunk műsort, megemlékezést,
koszorúzást. Ezután a temetőben Veres András püspök atya
celebrálásával végtisztességet vettünk Királyfalvi Miklós
mártírtól.
Rehabilitálták a mártírokat?
– A rehabilitáció első állomása az volt, mikor a
’80-as években Ember Judit elkészítette a Pócspetri című
filmet, ám a tekercseket a rendszerváltásig dobozokban kellett
tartani, vetítését megtiltották. Az 1989-ben elrendelt perújítás
során a Fővárosi Bíróság az eredeti ítélet első és másodrendű
vádlottakra vonatkozó részét hatályon kívül helyezte, és
felmentette Asztalos János plébánost, valamint Királyfalvi
Miklóst. Helmeczy László védőügyvéd – aki a pócspetriek
ügyét képviselte – tovább küzdött valamennyi elítélt
teljes felmentéséért. Beadványainak lényege az volt, hogy az
1989–90-es perújítási nyomozás és tárgyalás az egész ügynek
csak egy része, bevezetője annak, hogy valamennyi érintett
rehabilitálva legyen, és elégtételt kapjon maga Pócspetri is.
Az ügyvéd erőfeszítéseit siker koronázta, mert a Fővárosi
Bíróság 1993. december 20-án bűncselekmény hiányában
felmentette Som István tanítót, a felbujtóként elkövetett közérdekű
üzem – azaz a községháza – működésének megzavarása bűntett
alól. A per ezzel végleg lezárult. Előtte másfél évvel,
1992. június 3-án Boross Péter belügyminiszter a pócspetri
emlékünnepségen a kormány nevében is fejet hajtott a falu
polgárai előtt. A község általános iskolája a kivégzett
segédjegyző, Királyfalvi Miklós nevét vette fel.
Az egész falu kapott ezzel elégtételt?
– Több mint 40 éven át viselte magán Pócspetri a rendőrgyilkos
falu bélyegét. Középiskolában, a honvédségnél úgy azonosítottak
minket: te jöttél a rendőrgyilkos faluból. Tehát erkölcsileg
rehabilitálták a települést.
Ezután szabadon ápolták az áldozatok emlékét?
– 25 éve minden június 3-án megemlékezünk az elítéltekről
és családtagjaikról. Azokról, akik ki mertek állni a hitük
és községük mellett. Azt is tudni kell, hogy 1948-ban községben
kijárási tilalmat rendeltek el, a lakók közül több embert még
június 3-án előállítottak és letartóztattak, bántalmazással
kényszerítve őket vallomástételre. Nagyapám annak idején,
suttogva, a gyümölcsösben elmesélte, hogy a halálos baleset
után háromszáz rendőr szállta meg a falut, hermetikusan elzárták
a külvilágtól, mindenkit végigvertek. Fél lábon, tarkóra
tett kézzel kellett állni a júniusi tűző napon, aki letette a
lábát, jól elverték, s kezdhette elölről. A verésekbe hárman
később bele is haltak. Rájuk is emlékezünk. A rehabilitációs
eljárás folytatásaként a tragikus események helyszínét, a
polgármesteri hivatal épületét történelmi emlékhellyé
szeretnék nyilvánítani, valamint elkezdjük a fejlesztését
is. A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elfogadta kérelmünket,
már csak a kormány döntésére várunk.
A község fiataljait érdeklik ezek az események?
– A helyi iskolában, történelemóra keretében a tanárok
a tragikus esemény minden részletéről tájékoztatják a diákokat.
Medveczky Attila
|