2017.08.08.
A nyelv hidat épít
Magyar óvodákat építünk a határon túl
Aki egy másik
nemzet, egy másik ország nyelvét tanulja, óhatatlanul
bepillantást nyer annak kultúrájába, jobban megismeri, megérti
a magyar anyanyelvűek közösségét, beleértve a 150 ezres kárpátaljai
magyarságot – közölte a Magyar Fórum megkeresésére Dr.
Grezsa István Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja
fejlesztési feladatainak kormányzati koordinációjáért felelős
kormánybiztos.
Március 1-jén jelentették be a Kárpát-medencei óvodafejlesztési
programot. Hol tartanak?
– Megtörtént a szakmai programok véglegesítése, s már
a telekvásárlások, felújítások, konkrét építkezések
zajlanak. Elkezdtük az óvodakutatást, s emellett gőzerővel
dolgoznak partnereink, a helyi történelmi egyházak és pedagógusszövetségek
a program kivitelezésén. A 17,1 milliárdos keretből közel 9
milliárd forint már tavaly december 31-ig megérkezett a történelmi
egyházak részére. Náluk megtörtént a szakmai programok véglegesítése,
s már a telekvásárlások, felújítások, konkrét építkezések
zajlanak. A civil, tehát a nem egyházi szervezetek 3,4 milliárdos
forrást kaptak a Bethlen Gábor Alapon keresztül idén júniusban.
Ami azt jelenti, hogy a kárpátaljai közel 2 milliárdos keret
teljes mértékben az egyházi és civil partnerszervezetekhez került.
Minden nemzetrészben kezdetét vette a program, Erdélyben például
jelenleg 1500 óvodai dolgozó 100 órás akkreditált tanfolyamának
szervezése folyik. Nagyon jól állunk a központi
programelemekkel is: a nyári és az őszi képzési rendet már
megszerveztük, és ősszel kerül sor a gyermekorvosok és
gyermeksebészek Kárpát-medencei konferenciájára.
Kik voltak az alvállalkozók?
– Olyan javaslatokat teszünk a kivitelezőink számára,
hogy ez egy egységes, magyar építészeti elemeket hordozó
program legyen, mind az új építéseknél, mind a jelentősebb
rekonstrukcióknál. Így próbáljuk biztosítani a program egységes
arculatát. A helyi elképzelésekbe csupán annyiban szólunk
bele, hogy támogató, ajánlási jelleggel arculati kézikönyvet
bocsátunk ki minden nemzetrészre vonatkozóan a Kós Károly
Egyesülés segítségével. Viszont minden nemzetrészben eltérő
a kivitelezési és jogszabályi környezet. Egyházi partnereink
közül Felvidéken a református keresztyén egyház bonyolítja
az óvodaépítkezések többségét. A szakmai szervezetek ajánlásai
alapján még a nyáron meghívásos pályázatot indítunk,
szorosan együttműködve a Magyar Közösség Pártjával, a
magyar kormány stratégiai partnerével az önkormányzatok számára.
Zömében olyan önkormányzatokról van szó, ahol csak 20%-os a
magyarság aránya, így sok esetben szlovák vezetésű településekkel
is szerződünk.
Az óvodaépítés és -fejlesztés egybeesik Felvidéken
az önkormányzati választásokkal. A szlovákok ezt nem tartják
burkolt kampánynak?
– Nem tapasztaltunk Szlovákiában különösebb ellenállást.
Az óvodaépítés kívül esik a politikán. Nem is áll szándékunkban
átpolitizálni a programot. Az viszont tény, hogy az MKP-nak döntő
szerepe volt – a Szlovákiai Magyar Pedagógusszövetség
mellett – a meghívott önkormányzatok erősorrendjének meghatározásában.
Mivel Szlovákiában nem léteznek állami bölcsődék, így
azokat a szülőket sem hagyjuk figyelmen kívül akiknek a
gyereke még nem érte el az óvodáskort, magyar nyelvű bölcsődéket
is építünk.
Sikerrel zárult le a magyar kormány által támogatott,
ukránok részére meghirdetett magyar nyelvtanfolyam második
szakasza Kárpátalján?
– Sikerprogramról beszélhetünk, hiszen nemrég a bizonyítványt
több mint 2200-an vették át Beregszászon. A legfiatalabb
jelentkező 6 éves volt, a legidősebb 80. A július 1-jén
folytatódó programra pedig 4000-nél többen jelentkeztek. A
magyar presztízsnyelvvé vált Kárpátalján, holott a lakosságnak
csak 12%-a magyar nemzetiségű. A magyar nyelv Kárpátalján népszerűbb
az angolnál. Emellett mindenféle fenyegető nyelvtörvény és
kisebbségi oktatásügyi jogszabályjavaslat ellenére Kárpátalján
a magyar állam támogatásának köszönhetően kiválóan működik
a kisebbségi oktatási rendszer. Arra is felfigyeltünk, hogy a
hatályos ukrán törvények alapján, évekkel ezelőtt több ukrán
iskolában elkezdték a magyart tanulni, mint második idegen
nyelvet. Ezért úgy határoztunk, hogy ezt a felnőttképzésre
is kiterjesztjük, de ilyen érdeklődésre magunk sem számítottunk.
Úgy vélem, annál nagyobb megtiszteltetés nem érhet egy országot,
mint mikor a szomszédunkban a többség részéről ilyen erős
akarat nyilvánul meg a magyar nyelv elsajátítására. Tudjuk,
hogy legtöbbször az érdekek vezérlik a tanulókat; szociális
fizetéskiegészítést remélnek a magyar államtól, vagy a
boldogulásukat Magyarországon képzelik el, netán magyar állampolgárságot
szeretnének. Bármilyen motivációról is legyen szó, a magyar
nyelv tanulása olyan hidat képes építeni két nemzet, két
kultúra és két állam között, amely sokkal erősebb, mint
amit politikai alapokon meg lehet szilárdítani. Az, aki egy másik
nemzet, egy másik ország nyelvét tanulja, óhatatlanul
bepillantást nyer annak kultúrájába, jobban megismeri, megérti
a magyar anyanyelvűek közösségét, beleértve a 150 ezres kárpátaljai
magyarságot és a Magyarországon élő 10 millió magyart.
Milyen szintű az itt megszerezhető tudás?
– A jól szervezett program erőssége, hogy minden tudásszinthez
továbblépési lehetőséget rendel. Aki semmit sem tud magyarul,
a 3-4 hónapos tanfolyam alatt eljuthat egy társalgási szintre.
Nemcsak haladó szintre lehet továbblépni, hanem európai
nyelvvizsga letételére is. Az is a sikert bizonyítja, hogy
egyre nagyobb számban jelentkeznek a bővülő kárpátaljai
magyar oktatási rendszerbe nem csak magyar anyanyelvű diákok.
Bíznak benne, hogy az egész Kárpát-medencében
megtanulnak magyarul az idegen ajkúak?
– Gondolkodunk ezen, hiszen a gazdaságfejlesztési
programjaink elindulásával logikusnak tűnhet ennek a lehetőségnek
a felkínálása. Remélem, hogy kárpátaljai nemzetpolitikánk Kárpát-medencei
mintaprogrammá fejlődhet.
Medveczky Attila
|