2017.08.08.
85 éves a
horvátországi magyarság legrégebbi kulturális egyesülete
Legfőbb feladata a magyar kultúra és a hagyományok ápolása
Június 2. és 4.
között ünnepelte megalakulásának 85. évfordulóját a zágrábi
Ady Endre Magyar Kultúrkör. Dr. Ranogajec-Komor Mária, az Ady-kör
elnök asszonya: A tagok aktivitásának és a kör iránti
szeretetének köszönhető, hogy az Ady-kör a zágrábi és a Zágrábba
látogató magyarok központi helye lett, ahol a jó összhang, a
baráti légkör, egymás segítése, a feladatok önkéntes vállalása,
a nyitottság jellemző.
Mi volt a kultúrkör feladata az alapításkor, és mára
mennyiben változott? Hiszen több mint nyolc évtized alatt változott
a politikai légkör, megszűnt Jugoszlávia, létrejött az önálló
Horvátország.
– A kultúrkört főleg a Zágrábban tanuló vajdasági
és horvátországi magyar egyetemisták alapították. Hiszen
akkor Zágrábban és Belgrádban lehetett csak felsőfokú tanulmányokat
folytatni. Azóta Újvidéken is létesült egyetem. Tehát ők
voltak az alapítók, és az egyesület inkább társaskör jellegű
volt, menza is működött benne. Mindez megváltozott, mikor
megnyílt az újvidéki egyetem, és kevesebb diák jött ide.
Majd Szlavóniából érkeztek diákok, hiszen ott is létezik egy
nagyobb magyar konglomeráció. Az Ady-körnek jelenleg 301 tagja
van. Egyesek Magyarországról jöttek ide, mások Szlavóniából,
sokan a vajdasági egyetemisták leszármazottai – ez az idősebb
generáció. A fiatalabbak mind zágrábi magyarok. Nem kerülöm
meg a kérdésre a választ: mindig kultúrkörként működtünk
és a legfőbb célunk sem változott, a magyar kultúra, a hagyományok
ápolása, a magyar nyelv megőrzése. Természetesen a tartalom változott.
A ’60-as, ’70-es években a kör Zágrábban nemcsak a
magyarok, hanem a horvátok körében is ismert volt, mert táncestjeinket
nagyon sokan látogatták. Ez annak köszönhető, hogy a már
meglévő irodalmi szakcsoport és a zenekar mellett Varga Ildikó
vezetésével létrejött a kiváló tánccsoport. A körnek
voltak hullámhegyei, hullámvölgyei. Annak nagyon örülünk,
hogy az elmúlt húsz évben a hullámhegyen állunk, tehát a kör
minden szempontból pozitív irányban fejlődik. A 301 tag drámai,
zenei, asztalitenisz szakcsoportban, énekkarban vehet részt.
Kiemelendő, hogy két éve a körtagok számára ingyenes,
sikeres magyar műhelyt is szervezünk. Ennek népszerűségét
bizonyítja, hogy a jelentkezők nagy száma miatt két csoportot
indítottunk. Tagjaink között nemcsak magyar anyanyelvűek,
illetve magyar kötődésűek (vegyes házasságban élők,
gyerekeik, unokáik) vannak, hanem olyanok is, akiket érdekel a
magyar kultúra és nyelv.
A magyar műhely különleges vasárnapi iskolaként működik?
– Nem vasárnapiként,
hanem péntek estiként. Az egyik csoportnak 17–18 óráig a másiknak
18–19-ig tartják a foglalkozásokat –főleg az idősebbeknek,
felnőtteknek, mert a magyar nyelv oktatását Zágrábban más
formában is szervezik. Hiszen a horvát fővárosban 20 éves
fennállását ünnepelte a magyar nyelvű óvoda, ahol két óvó
néni neveli a gyermekeket. Az óvodába járók létszáma örömünkre
egyre inkább nő. Több mint 20 magyar gyerek jár oda óvodába.
Két tannyelvű általános iskola működik elsőtől negyedik
osztályig. Ezután már iskolai keretek közt nem lehet magyarul
tanulni, de az úgynevezett C modell alapján anyanyelvápoló
foglalkozást tartanak hétvégenként. A zágrábi egyetemen létrehozták
a hungarológiai tanszéket, de nem a magyar nemzetiségűek számára.
Úgy, ahogy más tanszékeken angolt, németet, ott magyar nyelvet
lehet tanulni. A hungarológus hallgatók egy része bekapcsolódik
az Ady-kör munkájába attól függetlenül, hogy nincsenek
magyar gyökereik.
Honnan toborozzák az Ady Endre Magyar Kultúrkör
foglalkozásvezetőit, oktatóit?
– A kultúrkörben nemcsak pedagógusok oktatnak, hanem a
tagok is, akik különböző mesterségeket, hivatásokat
gyakorolnak. Nagyon sikeres a drámai szakcsoportunk, mely
tagjainak 80%-a 40 éven aluli. Professzionális zenészek vezetik
a zenekart, énekkart – utóbbi öt év alatt minőségben nagy
változást ért el, már kétszólamú Kodály-dalokat énekelnek.
A szakcsoportok foglalkozásának 90%-a magyar nyelven folyik. A
drámai szakcsoporté kizárólag magyarul. Ők mutatják fel
irodalmi kincseinket. A Horvátországi Magyar Tudományos és Művészeti
Társasággal közösen szervezzük a tudomány-népszerűsítő
előadássorozatot, amelynek keretében havonta horvátországi,
magyarországi, de bárhol a világban élő magyar tudósok
tartanak előadást magyar nyelven. Ritkán magyar nyelvű
filmeket is vetítünk. Az egyesületben rendszeresen megemlékezünk
a magyar nemzeti és a hagyományos ünnepekről, például a
Mikulás-napról, Karácsonyról, Húsvétról, farsangról, s például
a Magyar Tudomány Napjáról. Vasárnaponként összeülünk beszélgetni.
Korábban volt magyar nyelvű mise a Szent Márk-templomban.
Sajnos most nincs magyar papunk, így horvát lelkipásztor mondja
a misét, a hívek pedig magyarul válaszolnak, énekelnek.
Kiemelendő, hogy az Ady-kör együttműködik más horvátországi
és magyarországi szervezetekkel, így Zágráb Város Magyar
Kisebbségi Tanácsával, a Horvátországi Magyar Tudományos és
Művészeti Társasággal, a Zrínyi Miklós Cserkészcsapattal, a
Potocnica óvodával, az Ivan Gundulic iskolában működő kétnyelvű
általános iskolával, a Zágrábi Magyar Intézettel, a hungarológiai
tanszékkel, a horvátországi magyar nagykövetséggel, a magyar
kisebbség parlamenti képviselőjével és mindkét horvátországi
magyar érdekvédelmi szervezettel és azok kultúrcsoportjaival.
Medveczky Attila
|