2017.08.08.
Népszínház
magas művészeti fokon
Több öröm volt, mint nehézség
Balázs Péter, a
Szolnoki Szigligeti Színház igazgatója: „bérleteseinkkel, több
mint 13 ezer emberrel folyamatos kapcsolatot ápolunk. Így személyesen
értesülök arról, mi tetszik nekik, mit hiányolnak, mit
szeretnének. A műsortervet pedig úgy kell kialakítani, hogy
minden műfaj megjelenjen a színházunkban.”
Tíz éve igazgató a Szolnoki Szigligeti Színházban.
Évente több mint tíz darabot mutatnak be. Milyen évadot zárt
a szolnoki színház, és milyen gondolatok fogalmazódtak meg önben,
mikor visszapillantott az elmúlt tíz hónapra?
– Röviden: nagyon sikeres évadot zártunk. Hosszabban:
soha sem lehetek elégedett azzal, amit elértünk. Ügyesebb
munkaszervezéssel, a színház iránt a mostaninál is nagyobb
odaadással elkerülhettünk volna bizonyos nehézségeket. Sajnos
voltak olyan hibák is, melyek épületünk állapotából
fakadnak, de több öröm volt, mint nehézség. Kiemelendő,
fenntartónk, Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata
odafigyelő, ügyszerető, baráti viszonya a színházzal. Nincs
olyan kérés, kérdés, amit meg nem hallgatnának. A testület a
lehetőségeihez képest segít, és keresi a megoldásokat. Ezt
olyan szeretetteljes viszonynak tartom, mint társulatunk részéről
a színházi munkában való maximális részvételt, a teljes művészi
és műszaki odaadást. A Vidéki Színházigazgatók Egyesületének
elnökhelyetteseként elég nagy a rálátásom más színházak
helyzetére is, a mi sikereinek nyitja, a közösségből fakadó,
egymást segítő, egyéni képességeket messze elismerő társulatban
gyökerezik. A Szigligeti Színház társulata országos
viszonylatban kicsi, emiatt nálunk egy alkalmazotti
munkaviszonyban álló színész sokat dolgozik. Csak így tudjuk
megoldani, hogy kiváló színészeink képességeiknek megfelelő
feladatot kapjanak, és élnek is vele.
Mi az oka az épület állagromlásának?
– 25 évvel ezelőtt az akkori Jugoszláviából jöttek
felújítani színházunkat. Sajnos az elemeket már nem tudjuk pótolni.
Teljesen elavult az infrastruktúra, így a víz- és villanyvezeték.
A nyílászárókat ki kellene cserélni, és a fűtési rendszert
is korszerűsíteni kellene. Negyed század alatt hatalmasat fejlődött
a színháztechnika, de nincs forgószínpadunk, és lámpaparkunk
is elavult. Évente jelentős összeget költünk színház
infrastruktúrájának javítására, azért, hogy működni
tudjunk. Viszont ezek „tűzoltó” akciók, remélem, hogy a jövőben
lesz mód a méltó felújításra.
Mennyi bemutatót tartottak, növekedett a bérletesek és
a nézők száma?
– Az Anconai szerelmeseket eddig szinte az ország összes
színházában bemutatták, de mi csak 2016 őszén mutattuk be.
Sikerét bizonyítja, hogy 2017 őszétől a József Attila Színházban
– melynek vezetőségével nagyon jó a kapcsolatunk – játssza
a társulat. A Vidám kísértetek volt a következő premierünk,
amit nemrég, június 24-én játszottunk a Szarvasi Vízi Színházban,
és 25-én a Békéscsabai Önkormányzat díszudvarán. Ezzel zártuk
igazán az évadot… Ezt a Szent Johanna követte, amit a Nemzeti
Színházban is nagy sikerrel mutattunk be a Mikve című produkcióval
együtt. Büszkék vagyunk rá, hogy a Szent Johanna előadásunkat
a közelmúltban az MTV5 is rögzítette. Negyedik bemutatónk, a
My Fair Lady nagymusical hatalmas sikerét az is bizonyítja, hogy
a Soproni Petőfi Színházban folytathatja útját, és amint
tavaly a Hello, Dolly!, a Szolnoki Szimfonikusokkal a közönség
egyik kedvence lett. A Kőszívű ember fiai élő társadalmi
problémákat tárt elénk, emberi sorsokat mutatott be, a nézőket
könnyekre fakasztotta. Bizony, bárki bármit is mond, a közönségnek
szüksége van a romantikára, olyan darabra, amely a
hazaszeretetről, a becsületről, az önfeláldozásról szól.
Szezonunkat, Heltai Jenő Naftalinjával zártuk. A Süsü, a sárkány
sikere azt mutatja, hogy az olyan nívós mesejátékra, mint
amelyet Csukás István szerzett, hatalmas az igény. A Felelni
kell c. produkcióval emlékeztünk meg október 23-áról. Az
1956-os emlékzászlót, melyet színházunk előcsarnokában
helyeztünk el, Wittner Mária adományozta. Ő hímezte, és Jézus
képe látható a zászló közepén. Wittner Mária most töltötte
be 80. születésnapját, amelyhez az egész társulat nevében
gratulálunk, jó egészséget, hosszú életet kívánunk neki. A
Nemzeti Összefogás Napjára Valami fáj, ami nincs címmel június
4-én mutattuk be produkciónkat, amit a Szolnok Televízió sugárzott,
és jövőre műsorra kerül. A műsort női szerzők műveiből
állítottuk össze. Tehát női szemmel és szívvel mutatta be a
trianoni tragédiát. Míg ez a sok produkció született, a színház
vendégként szerepelt a Hello, Dolly!-val a Thália Színházban,
az Anconai szerelmesekkel a József Attila Színházban, a Szent
Johannával és a Mikvével a Nemzetiben, a Vidám kísértetekkel
a Klebelsberg Kultúrkúriában. Nem csak mi vendégeskedtünk,
hanem hozzánk is érkeztek vendégjátékokkal. Az ’56 Egy nép
kiáltott c. produkcióval a Duna Művészeti Társaság az
1956-os rendezvénysorozathoz méltó előadást tartott nagyszínpadunkon.
Ide tartozik Kiss József Az angyalok nem sírnak c. darabjának
felújítása – öt előadást a szolnoki iskolások tekintettek
meg, és október 23-án díszelőadást tartottunk. Majd a Vidnyánszky
Attila által rendezett Gulag virágait, a Nemzeti Színház vendégjátékát
tekinthették meg Szolnokon. A Szerencsekrajcár című mesejátékkal
a sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes szórakoztatta a
gyerekeket. Herdy Mária Zrínyi Ilona monodrámáját Juhász Róza
remek szereplésével a Klebelsberg Kultúrkúria hozta le
Szolnokra, míg az Angyalföldi balladát a József Attila Színház.
A 2016–2017-es évadban kétszer is játszottak nálunk a
Nemzeti Színház művészei a Tóth Ilonka előadásával. Szép
számmal jelentkeztek a tőlünk indult Ádámok és Évák Ünnepére
az általános és középiskolás tanulók, akik a 19–20 század
magyar íróinak műveiből készülhetnek. Szilveszteri gálaestünknek
idén volt a 10. jubileumi előadása a Duna TV-ben. Reméljük,
hogy jövőre is igényt tart az MTVA a közvetítésre, hiszen
ezt a műsort, a határon túliak is láthatják. És most térjünk
rá a „rideg”, de sokat mondó számokra. 130 035 bérletesünk
volt. 274 előadásunkat – ebbből 44-et a Szín-Mű-Helyben –
110 610 néző tekintette meg. Így színházunk látogatottsága,
pótszékes nézőinket is beleszámítva 101,5%.
Ami nagyon jó arány. Egy ilyen összetartó társulatból
lesznek, akik máshová szerződnek?
– Társulatunkból egy művész sem távozik tőlünk.
Vendégeket természetesen hívunk. Így Gyöngyössy Katalint,
Szente Vajkot, Kautzky Armandot, Mihályi Győzőt, Bot Gábort, Járai
Mátét, Lőrincz Juditot, Juhász Leventét, Sebestyén Csabát,
Kispál Anitát, Túri Lajost, Méhes Lászlót, Málnay Leventét,
Csiszár Imrét, Túri Erzsébetet, Horváth Katát, Rózsa Istvánt,
Horesnyi Balázst, Balla Ildikót, Langmár Andrást, Juhász
Katit, Szakács Györgyit, Kovács Ivett Alidát, Tassonyi
Zsoltot, Dobszay Pétert.
Mit láthatunk jövőre a nagyszínházban?
– Stella Adorján Janika című darabját mutatjuk be elsőnek,
szeptember 22-én Molnár László színművészünk rendezésében,
és a főszerepet Kertész Marcella alakítja. Ezt követi október
6-án Somogyi Gyula–Eisemann Mihály–Zágon István Fekete Pétere
Méhes László rendezésében. A Janikát már évad végén próbáltuk,
már csak fel kell újítani, így nyugodtan készülhetünk Dürrenmatt
egyik legnagyobb sikerű, Fizikusok című drámájára, amelynek
Kautzky Armand játssza a főszerepét, és amelyet Kiss József
rendez. Ezt Huszka Jenő–Martos Ferenc Lili bárónője követi,
s én rendezem ezt az operettet, amit december 15-én mutatunk be.
Az évet a szilveszteri gálaműsorral zárjuk. Február 16-án
Shakespeare Macbeth című tragédiáját láthatják Csiszár
Imre rendezésében, Barabás Botonddal a főszerepben. Az évad végén
Bolba Tamás–Szente Vajk–Galambos Attila Csoportterápiáját
mutatjuk be a szolnoki színpadon Szente Vajk rendezésében. A Szín-Mű-Helyben
szeptemberben lesz látható Marsha Norman Jóccakát, anya című
darabja Radó Denise rendezésében. Novemberben két egyfelvonásos
darabot mutatunk be egy este keretében; Karinthy Ferenctől a
Dunakanyart, Molnár Ferenctől a Marsallt. Erős, változatos,
eklektikus évadnak nézünk elébe, sok-sok remek alakítás
lehetőségével. S hogy mi kell mindehhez? Madách Imre fennkölt
gondolatait hívom ehhez segítségül: emelkedett szív, erős
kar, tettdús élet, végtelen és folyamatos munka a cél elérésére,
képesség a fölöttünk zengő szózat meghallására, megértésére.
Az érdekek mocskától távol eső, egymást és a családot
szerető teljes élet felé törekszünk. S ez számunkra Thália
védőszárnya alatt a teljes szabadságot, azaz a rendet hozta
el.
Az évad összeállítása előtt kikérik a nézők véleményét,
vagy 10 év alatt megismerte, mely előadásokra ülnek be a legszívesebben?
– Valóban, az elmúlt 10 év alatt megismertem a nézők
igényeit. 29 bérletet kínálunk. Bérleteseinkkel, ezzel a több
mint 13 ezer emberrel folyamatos kapcsolatot ápolunk. Így személyesen
értesülök arról, mi tetszik nekik, mit hiányolnak, mit
szeretnének. Ez az eklektikus műsorterv, ami minden műfajt
igyekszik felölelni, elfogadható, és tetszik a nézőknek. A régi
bérleteket folyamatosan megújítják, és ez a 13 ezer bérletes
hatalmas szám egy 73 ezer lakosú városban.
Csak szolnokiak a bérletesek?
– Jönnek az agglomerációból, sőt szerte az országból,
ami nagy öröm számunkra, és a színészeknek dicsőséget
jelent; olyan színházat hoztunk létre, mely közkedveltté vált.
Odafigyel arra, hogy az adott művész évadról évadra
fejlődjön szerepei által?
– Ez nem is kérdés. Vezető színészeinket, és a
fiatalokat olyan szerepekkel látom el, hogy játékuk alapján
fejlődjenek, megmutathassák akár drámai, akár komikus
oldalaikat, és az évek során eljussanak például a Makrancos
Katáig, Petruchióig, a Svejkig, a Johannáig, a Macbethig. Természetesen
sokfajta színház létezik, mindegyiknek létjogosultsága van,
és vezetőik másként gondolkodnak. A mi színházunk a színészek
erősségére és a szerepek adta lehetőségekre koncentrál, és
nem a rendezői önmegvalósításra, alternatív megoldásokra.
Medveczky Attila
|