|
2017.08.08.
VENEZUELA
A világon
jelenleg Venezuelában a legolcsóbb a benzin literje, ahol átlagosan
1 bolivárt, vagyis átszámítva mintegy 28 forintot kell fizetni
egy liter 91-es oktánszámú üzemanyagért. Ez az ár tavaly óta
ilyen magas, az azóta végrehajtott 1300 százalékos áremelés
miatt. A 95-ös benzin ára ezzel párhuzamosan 2016-ban, 2,7
forintról 166 forintra nőtt.
Venezuela a világ legnagyobb olajkészletével rendelkező
ország. Ám a kitermelési nehézségek miatt folyamatos a hiány.
Az érdeklődés középpontjába az állandósult káosz miatt
került. Vasárnap választásokat tartottak, amelynek eredményét
az ellenzék nem ismeri el. A zavargások több halálesetet követeltek.
Míg
Hugo Chávez volt az ország elnöke, a nemzetközi sajtóba az
első számú vezető sajátos Amerika-kritikája miatt került
be. Bush elnököt például többször „szamárnak” és „
patás ördögnek” nevezte.
A
nagyon szegény családba született Hugo Chávez Simon Bolivár,
a dél-amerikai forradalmár nagy csodálójaként az 1992-es
sikertelen puccskísérlete után tett szert komolyabb ismertségre.
Chávez a latin-amerikai politikai paletta igen színes egyénisége
volt, először 1998-ban választották meg Venezuela vezetőjének,
és attól kezdve haláláig folyamatosan hatalomban is maradt.
Majd 15 éves kormányzása alatt számos szociális programot
vezetett be, ezek ingyenes oktatást, egészségügyi ellátást
biztosítottak a lakosságnak. A baloldali Chávez a hatalmas ország
lakosságának több mint felét maga mögött tudhatta. A dél-amerikai
szocializmus szimbolikus figuráját az 58 éves politikust tüzes
beszédei és sikeres tv-szereplései, melyek alkalmával táncolt
és énekelt is és közben jól odamondogatott Amerikának,
nagyon népszerűvé tették. Azután 2011-ben megbetegedett. Négyszer
műtötték Kubában, onnan hazatért Caracasba. Két évig küzdött
a rákkal azonban a venezuelaiak túlnyomó többsége azt remélte,
hogy az elnök képes lesz visszatérni a hatalomba. 2013. március
5-én Hugo Chávez venezuelai elnök halálhírét Nicolás Maduro
a mostani elnök, az akkori alelnök jelentette be. Hugo Chávez támogatói
a bejelentés után szinte azonnal a Miraflores elnöki palota
mellett gyűltek össze, ahol „Éljen Chávez. Éljen a chávizmus”
énekelték, remélem, hogy tudjuk majd folytatni, amit Chávez
elkezdett nyilatkozott az utca embere a sajtónak. Nicolás Maduro
alelnök a venezuelai állami televízióban arról beszélt, hogy
a dél-amerikai ország idegen összeesküvés áldozata lett. Az
Egyesült Államok elsőként „abszurdnak” nevezte a feltételezést,
majd visszautasította a vádakat. Ettől függetlenül kiutasították
az amerikai katonai attasét Venezuelából, mert konspiratív tevékenységet
folytatott a kormány gyengítésére. Maduro a civillista
mozgalom aktív tagjaként helyet kapott a parlamentben is. Hat évvel
később nagyot lépett előre, a törvényhozás elnöke lett,
majd 2006-ban külügyminiszteri feladatok ellátására kapott
megbízást.
A venezuelai
diplomácia vezetőjeként követte a chávezi utat: ápolta a
kapcsolatokat Szíriával, Iránnal és Líbia vezetőjével,
Moammer Kadhafival. Castróék tőle a chávezi irányvonal
folytatását remélték Chávez, mielőtt utolsó műtétjére
utazott volna Kubába, már az ország következő elnökeként
beszélt róla.
Caracasi,
2017. július 31-i, hétfői (MTI–AFP–APA–DPA) jelentések
szerint Nicolás Maduro, Venezuela szocialista elnöke hétfőn,
az alkotmányozó gyűlés véres körülmények között
lezajlott megválasztásának másnapján az ellenzék újabb tüntetéseivel
és Washington fenyegetéseivel volt kénytelen szembesülni.
A szavazást erőszakos
cselekmények kísérték, meghalt tíz ember, majd a kormányellenes
tüntetések négy hónapja során több mint 120-ra emelkedett a
megölt emberek száma. A szavazást bojkottálta az ellenzék,
amely szerint ezen új intézmény létrehozása nem egyéb, mint
kísérlet Maduro elnök mandátumának meghosszabbítására. Az
államfő megbízatása 2019-ben járna le.
Az
545 tagú alkotmányozó gyűlésnek az országot kellene irányítania
meghatározatlan ideig, s szerdán ülne össze először a
parlament székhelyén. A parlamentet 2016 óta az ellenzék
uralja, s nem ismeri el az alkotmányozó gyűlést.
A parlamentet
feloszlathatják, a most megválasztott alkotmányozó gyűlés léphet
tartósan a helyébe – írja a DPA német hírügynökség.
Maduro történelminek
minősítette a vasárnapi szavazást, amelyen a hatóságok
szerint több mint nyolcmillió ember, a választásra jogosultak
41,5 százaléka vett részt.
Az új gyűlés
„nagy népi legitimitás segítségével született meg –
jelentette ki Maduro hétfőn reggel hívei előtt Caracas központjában
–, az alkotmányozó gyűlésnek tudatában kell lennie a kezében
összpontosuló hatalomnak”.
Az
alkotmányozó gyűlés elvben minden hatalmi intézmény felett
áll, beleértve az elnököt is, s feladata az lenne, hogy új
alkotmányt dolgozzon ki az időközben elhunyt Hugo Chávez
1999-ben elfogadott alkotmánya helyett.
Az abszurditások
egyike, hogy a húsz pártból álló ellenzéki szövetség, a
Demokratikus Egység Kerekasztala (MUD) védi Cháveznek, a „21.
századi szocializmus megalapítójának” alkotmányát, amelyet
most politikai neveltje és utóda el akar törölni. Madurót a kényszer
hajtja. Gazdasági téren javulást ígér, de csak akkor, ha még
tovább uralkodhat.
Maduro a bajokért
az olajár esését teszi felelőssé, de a világ legnagyobb
olajtartalékaival rendelkező Venezuelában a korrupció és a
kalandor gazdaságpolitika éppúgy felelős azért, hogy az ország
az „intenzív osztályon” kötött ki.
A GDP 2016-ban 18
százalékot zuhant, az infláció 2017-ben meghaladhatja az ezer
százalékot. A gyermekhalandóság 30 százalékkal emelkedett, több
mint százezer ember menekült Kolumbiába és Brazíliába. Tíz
légitársaság, köztük a Lufthansa és az Alitalia állította
le venezuelai járatait.
Paul
Webster Hare, a bostoni egyetem nemzetközi kapcsolatok szakának
a professzora, Nagy-Britannia volt kubai nagykövete szerint
Maduro „nem nyert”. „A venezuelai szocializmus nem életképes,
szemben azzal, ami Kubában történt 1961 és 1990 között, mert
Kuba számíthatott egy erős szövetségesre, a Szovjetunióra,
amely hűségéért cserébe szállította neki a nyersanyagokat.
czyla
|
