|
2017.08.08.
A kereszténység vállalása sokszor
nagy kihívásokkal jár
A kereszténység
vállalása sokszor nagy kihívásokkal jár, erőt, kitartást igényel
- mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi,
nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára
Halmajon, ahol a reformáció 500. évfordulója alkalmából
felavatták Kálvin János egészalakos szobrát, Varga Gábor
dombóvári szobrász alkotását.
Soltész Miklós a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei település
református templomának kertjében, az ünnepi istentiszteletet követően
tartott eseményen azt mondta: Halmaj évszázadokon keresztül
sok nehézségen, pusztításon ment át, szenvedett a huszitáktól,
a török időkben, a pestisjárványtól, az árvíztől, 1640-re
ki is halt a település.
"A 21. században, most a muszlim megszállás ellen
tudunk védekezni" - tette hozzá, megjegyezve: az árvizekre
többnyire már fel tudunk készülni, a járványokat megfékezik
az orvosok kutatók segítségével. Ugyanakkor az európai ember,
főleg Európa nyugati felében a technikai csúcsfejlődés ellenére
egy dologra nem tud felkészülni: a lelki betegségekre, szenvedésekre.
Soltész Miklós kitért arra: ezt elsősorban a lelketlenség
határozza meg, csak a ráció számít.
Az államtitkár úgy fogalmazott: mindezt azért, mert úgy
gondolják, hogy az értékek közül száműzni kell a hitet, a lélek
szerepét ki kell gúnyolni, az erkölcsöt, az egyházakat nevetség
tárgyává kell tenni.
Azt hangoztatta, hogy ezekre a pusztító tanokra,
cselekedetekre egyetlenegy lehet a válasz: a kereszténység megőrzése,
megerősítése.
Balog Zoltán miniszternek az emlékév megnyitóján
elhangzott szavait idézve azt mondta: "a történelmi
kapcsolatok az elmúlt ezer évben alapvetően meghatározták
Magyarország kultúráját, az igaz hit pedig mindig kultúrát
hoz létre. A felekezeti sokszínűség az ország erőssége
kell, hogy legyen". Szólt arról is, hogy a reformáció törekvéseinek
megőrzése a református, az evangélikus egyházhoz, a kisebb
protestáns felekezetekhez tartozóknak ötszáz éve az Istenhez
vezető utat mutatja meg.
Kitért arra, hogy az emlékév jelentős történésekre,
kultúrtörténeti eseményekre, a hit erejére hívja fel a
figyelmet. Építészeti emlékek, templomok, imaházak, képzőművészeti
alkotások újulnak meg, létesülnek szerte a Kárpát-medencében.
Kiemelte, hogy mindezeket a kormány 2015-ben 420 millió
forinttal, 2016-ban 530 millió forinttal, míg 2017-ben több
mint egymilliárd forinttal támogatta.
(MTI)
|
