2017.08.08.
Hatékony fellépés
a terrorizmus ellen
Többen támogatják a magyar migrációs álláspontot
A nyugati médiában
és a nagy nemzetközi szervezetekben – az Európai Unióban, a
NATO-ban – változatlanul igen erősen jelen van a számunkra túlzó
politikai korrektség. Bizonyos problémákat nem, vagy csak nehézkesen
lehet felvetni, bizonyos témák annyira érzékenyek, hogy – hiába
várnák el az emberek – sokszor nem lehet nevén nevezni a
dolgokat. Tipikusan ez a helyzet a tömeges migrációval is – közölte
a Magyar Fórummal Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium
miniszterhelyettese, s hozzátette: „a NATO-n belül szerencsére
megszűnt az illegális migráció tabutéma jellege, és egymás
között őszintén eszmét lehet cserélni róla. Ebben
Magyarország úttörő szerepet játszott.”
Mi adta az apropóját a NATO védelmi miniszterei tárgyalásának?
– Május végén a NATO rendkívüli állam- és kormányfői
találkozót, úgynevezett minicsúcsot tartott, ennek során
mutatkozott be először szövetségesei körében Donald Trump új
amerikai elnök. A június 29-ei védelmi miniszteri találkozó
elsősorban a minicsúcs döntéseinek a kibontását, a részletek
pontos meghatározását szolgálta, ami egyúttal már a 2018 júliusában
tartandó következő NATO-csúcstalálkozó előkészítésének
a kezdetét is jelentette. Tudni kell a NATO-ról, hogy az utóbbi
években Európa biztonsági környezetére jellemző kedvezőtlen
folyamatok miatt a szervezet munkája rendkívül sokrétűvé és
intenzívvé vált. A találkozók céljai közé tartozik ezért
az is, hogy a miniszterek a sok szálon futó aktuális
feladatokat áttekintsék, és ahol szükséges, biztosítsák a
szükséges politikai iránymutatást, a NATO által vezetett
nemzetközi békeműveletektől kezdve a katonai képességfejlesztésen
át egészen az úgynevezett transzatlanti tehermegosztás kérdésköréig.
A NATO-n belüli tehermegosztás csak a kiadások növelését
jelenti?
– Nem, az csak egy tényező, ha a legismertebb is. A
NATO-n belüli tehermegosztás három pillérre épül: az első a
2%-os védelmi költségvetés és a 20%-os fejlesztési arány
teljesítése, a második a növekvő védelmi kiadások becsatornázása
a szövetségesek által vállalt képességcél csomagok teljesítésébe,
a harmadik pedig a műveleti hozzájárulás. A kormány egy határozatban
már döntést hozott, hogy a magyar védelmi költségvetés
2024-re érje el a GDP legalább 2%-át és 2025-től az elért
szintet tartsa meg. A védelmi költségvetésen belüli a 20%-os
fejlesztési arányt a tárca már 2017-ben teljesítette és ezt
a szintet az elkövetkező években is tartani fogja. Hazánk
2017. évi NATO Képességcél Csomagját teljes egészében
elfogadtuk. A képességcélok teljesítésére megfelelő alapot
biztosít a kormány döntése a védelmi költségvetés növeléséről
és a Zrínyi 2026 Honvédelmi és Haderő-fejlesztési Programról.
A Magyar Honvédség a haderő és a műveletben tartott erők arányát
figyelembe véve már évek óta az egyik legnagyobb hozzájáruló
a műveletekhez a szövetségen belül.
Magyarország eddig is sokat áldozott a migráció megállításáért.
Ezt elismerik egyáltalán a védelmi miniszterek?
– Látni kell, hogy a nyugati médiában és a nagy
nemzetközi szervezetekben – az Európai Unióban, a NATO-ban
– változatlanul igen erősen jelen van a politikai korrektség
„szabálya”. Bizonyos problémákat nem, vagy csak nehézkesen
lehet felvetni, bizonyos témák annyira érzékenyek, hogy – hiába
várnák el az emberek – sokszor nem lehet nevén nevezni a
dolgokat. Tipikusan ez a helyzet a tömeges migrációval is. Ezen
a helyzeten Orbán Viktornak és a másik három visegrádi ország
vezetőinek a nyílt és tárgyilagos kommunikációja jelentősen
javított, és Donald Trump megnyilvánulásai is sokat oldottak
rajta, de a politikai korrektség „béklyóit” nem lehet egyik
napról a másikra levetni. A NATO-n belül szerencsére megszűnt
az illegális migráció tabutéma jellege, és egymás között
őszintén eszmét lehet cserélni róla. Ebben Magyarország úttörő
szerepet játszott. Egyetértést alakítottunk ki arról, hogy a
migrációnak nemcsak gazdasági, demográfiai vagy közegészségügyi
vonatkozásai vannak, hanem nemzetbiztonságiak is. Ennek a
felismerésnek a jegyében a NATO tavaly haditengerészeti műveletet
indított, amivel hozzájárul a migrációs áradat megfékezéséhez.
Bizonyos eredmények már mutatkoznak, de persze még messze
vagyunk attól, hogy meg tudjuk állítani a modern kori népvándorlást.
Az mindenesetre tény, hogy az illegális migrációval
kapcsolatos határozott magyar álláspontot jól ismerik a
nemzetközi életben, és az elismerése, a támogatottsága egyre
növekszik.
Érdekeltek vagyunk az Európai Védelmi Alap létrehozásában?
– Az Európai Védelmi Alap létrehozása fontos lépés a
tekintetben, hogy korábban a védelemre nem álltak rendelkezésre
uniós források, azt minden tagállam saját költségvetéséből
biztosította. Az egyébként is alacsony tagállami védelmi költségvetések
a 2008-as gazdasági válság miatt tovább csökkentek, ez különösen
érzékenyen érintette a védelmi kutatás-fejlesztés területét,
így az, hogy az EU pluszforrásokat tud biztosítani a tagállami
erőfeszítések kiegészítéseként mind a védelmi kutatásra,
mind a képességfejlesztésre, üdvözlendő tény.
Ez az alap egyenlő egy európai közös hadsereggel?
– Az Európai Védelmi Alap nem egyenlő az európai közös
hadsereggel. Utóbbi, illetve egy Európai Biztonsági és Védelmi
Unió ötlete, egyelőre csak távlati célként fogalmazódott
meg az integráció jövőjével kapcsolatos gondolkodás során.
Rövid távon cél a tagállamok mélyebb és szorosabb védelmi
együttműködése a továbbra is kormányközi keretekben, a tagállami
szuverenitás megőrzése mellett működő Közös Biztonság- és
Védelempolitika keretében. Az Alappal az Európai Bizottság
mindössze ösztönözni kívánja a tagállamokat a szorosabb és
rendszeresebb együttműködésre a katonai képességek fejlesztése
és beszerzése terén, és segíteni kívánja az európai védelmi
ipar versenyképességének javítását. Az Alap nyújtotta lehetőségek
kiaknázásával fejlesztett és a későbbiekben beszerzett
katonai eszközök azonban továbbra is tagállami tulajdonban
maradnak, azok felett semmilyen nemzetek feletti entitás nem
rendelkezik.
Mennyit kell befizetnünk az alapba?
– Az Európai Védelmi Alap – elnevezésével ellentétben
– nem egy valódi pénzügyi alap, hanem az Európai Bizottság
által a védelmi kutatásra és képességfejlesztésre elérhetővé
tett uniós források és pénzügyi ösztönzők összessége.
Befizetnie nem kell a tagállamoknak.
Rájöttek végre Brüsszelben, hogy a terrorizmus és a
migráció szorosan összefügg?
– Azt gondolom, hogy igen, de végtelenül szomorú, hogy
az utóbbi két-három évben számos ártatlan embernek kellett
meghalnia a különböző nyugat-európai terrormerényletekben,
amíg ez az egyértelmű összefüggés más politikai vezetőkben
is tudatosodott. Összességében azt mondanám, hogy a téma változatlanul
igen kényes, de legalább már szabadon fel lehet vetni, és –
bár ez olykor csak a színfalak mögött, folyosói beszélgetések
során derül ki – örvendetes módon egyre többen tartoznak a
„magyar klubba”.
A
találkozón részt vevő új NATO-tag, Montenegró, mennyiben járul
hozzá Nyugat-Balkán stabilitásának megteremtéséhez?
– Montenegró kis ország, területét és lakosságát
tekintve is hozzávetőleg egy magyarországi megyének felel meg,
mégis biztonságpolitikai szempontból igen sokat jelent a
NATO-csatlakozása. Több, biztonsági szempontból kedvezőtlen
folyamat zajlik ugyanis most egyszerre a volt Jugoszlávia térségében,
gondoljunk például a nyugat-balkáni migrációs útvonalon vándorló
tömegekre, a törékeny macedón belpolitikai helyzetre vagy a
radikális iszlám egyre intenzívebb boszniai jelenlétére. Éppen
ezért különösen örvendetes, hogy egy ország sokévi törekvés
és számos reform eredményeként úgymond révbe ért, és
csatlakozni tudott a transzatlanti szövetséghez. Montenegró
pozitív példa a többi, NATO- vagy EU-tagságra pályázó
nyugat-balkáni ország előtt, hiszen jelzi, hogy a nyugati
integrációs szervezetek „ajtaja” változatlanul nyitva áll.
Ez nagyon fontos üzenet, és ösztönözni fogja a többieket is,
hogy megtegyék a szükséges – nemritkán fájdalmas – lépéseket
az euroatlanti és az európai integráció útján. Mindez természetesen
fokozza a térség stabilitását.
Tanácsokkal is ellátjuk a balkáni országot?
– Igen, végig aktívan segítettük őket a NATO-tagság
felé vezető úton. Ez egyfelől politikai támogatást
jelentett, másfelől gyakorlati segítségnyújtást. A politikai
támogatás leglátványosabb eleme talán az volt, hogy több
mint négy éven át podgoricai képviseletünk volt a NATO összekötő
nagykövetségén Montenegróban, azaz a magyar diplomaták képviselték
az országban az észak-atlanti szervezetet. Jelzésértékű volt
az is, hogy Montenegró csatlakozási jegyzőkönyvét – melyet
minden NATO-tagországnak jóvá kellett hagynia – a magyar Országgyűlés
az elsők között ratifikálta. Ami a dolgok gyakorlati oldalát
illeti, a NATO követelményeinek teljesítéséhez sok téren át
kellett alakítani a montenegrói védelmi szektort, és ebben mi
mindig készséges partnerek voltunk. Azt is kiemelném, hogy
megfigyelői minőségben több ízben meghívtuk a montenegróiakat
a Magyarország és a NATO között zajló konzultációkra, hogy
így minél hamarabb és minél jobban képbe kerüljenek, mit is
jelent a katonai szövetség mindennapjaiban való részvétel.
Medveczky Attila
|