2017.12.15.
A szlovák kormánykoalíció megegyezett
a jövő évi pénzek elosztásában
A károsanyag-kibocsátás
csökkentésére irányuló jogszabályok szigorítása mellett,
szükséges a kutatások és innovációk felgyorsítása az autóiparban,
így pedig a klímacélok is elérhetőek, és a versenyképesség
is megőrizhető – nyilatkozta a Magyar Fórumnak Deli Andor. A
Vajdasági Magyar Szövetség képviselőjét arról is faggattuk,
hogy a délvidéki magyarok jól tudják, milyen intézkedéseket
hoz, javasol az EP és az EB kvóta ügyben. Emiatt nem növekszik
az euroszkeptikusok száma?
November 15-én mutatta be az Európai
Bizottság a második, a tiszta mobilitásról szóló közlekedési
csomagját. Mi is az a tiszta mobilitás, és mit tartalmaz ez a
csomag?
– Napjainkban a közlekedés adja az üvegházhatású gázok
egynegyedét, ehhez a közúti közlekedés járul hozzá
legnagyobb arányban. A Párizsi klímaegyezmény értelmében,
amelyhez az EU is csatlakozott, a szén-dioxid-kibocsátást
2030-ig 40%-kal szándékozzák csökkentetni. E cél megvalósításának
érdekében az Európai Bizottság több területen teljes körű
intézkedéscsomagokat fogadott el, így a közúti közlekedés
tekintetében is. Az úgynevezett tiszta mobilitási csomag több
fontos intézkedést tartalmaz, mint például a járművek szén-dioxid-kibocsátásának
további csökkentése, de említhetjük az alternatív üzemanyagokra
és töltőállomásokra vonatkozó akciótervet, vagy a buszszolgáltatásokról
szóló javaslatokat.
Ezt követte a javaslatról a vita az Európai
Parlamentben? Közlekedés – autóipar. Mi a fontosabb, az európai
autóipar versenyképességének növelése, vagy a károsanyag-kibocsátás
megelőzése, annak szabályozása?
– Az Európai Bizottság november 8-án jelentette meg az
intézkedéscsomagot, majd az Európai Parlamenti bemutatóra a
novemberi plenáris ülés alatt került sor, amelyhez már az
EP-képviselők is hozzászólhattak. A parlamenti vita folyamán
két, első ránézésre, egymással ellentétesnek tűnő megközelítésből
szóltam hozzá a témához. A klímacélok elérését nagyon
fontosnak tartom, az élhető és egészséges környezet teremtése
az európai polgárok számára prioritás kell hogy legyen az elkövetkező
évtizedekben. Ez közel sem lesz könnyű feladat az EU és a tagállamok
számára, és nem vagyok meggyőződve arról, hogy a bizottsági
javaslat elegendő lesz a károsanyag-kibocsátás jelentős csökkentéséhez.
Másrészt, ha közúti közlekedésről beszélünk, nem szabad
elfeledkeznünk az európai autóiparról sem. Hiszen az európai
gazdaság egyik alappilléréről van szó. Milliók munkahelye és
számos nemzetgazdaság függ ennek az ágazatnak a helyzetétől,
versenyképességétől. Az átmenet, a technológiai váltás, számos
kihívást állít az autóipar elé, amelynek a megfelelő kezelése
nélkül egész Európa gazdasági teljesítménye veszélybe kerülhet.
Azt pedig mindannyian jól tudjuk, hogy jelen pillanatban a zöld
innovációk bevezetése rendkívül pénzigényes, magyarán drága
folyamat. Ezért a károsanyag-kibocsátás csökkentésére irányuló
jogszabályok szigorítása mellett, szükséges a kutatások és
innovációk felgyorsítása az autóiparban, hiszen általuk ez
az átmenet zökkenőmentesebb lesz. Így pedig a klímacélok is
elérhetőek, és a versenyképesség is megőrizhető. Véleményem
szerint a kettő nem zárja ki egymást, sőt az európai autóipar
nyerhet is vele, ha előnyt tud kovácsolni az alacsony károsanyag-kibocsátású
technológiai fejlesztésekből.
Mi szükséges a klímacélok eléréséhez? Nem csak egy
álom, hogy a kitűzött célokat az Európai Unió összes tagállamában
megvalósítsák? Hiszen egyes régiókban különbözik a közlekedés
környezetre gyakorolt hatása.
– Mikor a klímacélok eléréséről beszélünk, tudatában
kell legyünk annak, hogy az Európai Unió tagállamai csak
11%-ban járulnak hozzá a globális üvegházhatású-gázok
kibocsátáshoz, azaz nem mi vagyunk a probléma fő okozói, ezért
egyedül meg sem oldhatjuk. Az EU megpróbál vezető szerephez
jutni a célok elérésében, de mint láthattuk az Egyesült Államoknak
ez nem jelent prioritást, ezért kilépni szándékozik a Párizsi-egyezményből.
Viszont, globális összefogás és elkötelezettség nélkül nem
tudunk jelentős eredményeket elérni. Ami az EU-n belüli célok
elérést illeti, úgy gondolom, hogy nincs egységes megoldás,
amely alkalmazható lenne minden tagállamra és minden régióra.
Először is külön kell kezelnünk a nagyvárosokat, ahol a légszennyezés
a legnagyobb, a vidéki régióktól, ahol ez a probléma jelentősen
kisebb. Szintén fel kell ismerni a kelet–nyugat, észak–dél
különbségeket. Az elektromos autók ára jelenleg igen magas,
ami miatt nem elérhető széles vásárlói rétegeknek még
Nyugat-Európában sem, nem beszélve a keleti és déli tagállamokról.
Idővel, ahogy a verseny növekszik az elektromos autók piacán,
az árak csökkenni fognak és hozzáférhetőbbek lesznek, de attól
tartok, hogy a most is tapasztalható technológiai lemaradás továbbra
is fenn fog állni. A pár említett aggály mellett, még számos
példát felhozhatnánk a tiszta mobilitással kapcsoltban, amire
jelen pillanatban még nincsenek egyértelmű válaszok. Viszont,
úgy gondolom, hogy a folyamat csak most indul be, és biztosan
lesznek még intézkedések, amelyek a későbbiekben felmerülő
kérdésekkel kell hogy foglalkozzanak.
Végül egy másik, de lényeges téma. A délvidéki
magyarok, és a Vajdasági Magyar Szövetség is tudja, milyen intézkedéseket
hoz, javasol az EP és az EB kvótaügyben. Emiatt nem növekszik
az euroszkeptikusok száma?
– A délvidéki magyarság tudatában van, hogy Brüsszel
milyen bevándorláspolitikát akar rákényszeríteni a tagállamokra,
és azzal is, hogy Magyarország kormánya erélyesen ellenzi azt.
Nagyon sok vajdasági településen, főleg a határ menti vidékeken
még élesen él az emberek emlékezetében, hogy mi történt
2015-ban, amikor több ezer migráns lepte el a közterületeket,
és törte meg az ott élők békés mindennapjait. Hatalmas károkat
okoztak az ott élő embereknek a vidékükön átvonuló migráns
tömegek, gyümölcsösöket taroltak le, felügyelet nélküli
tanyákat raboltak ki. A magyar határon megépült kerítés megállította
ezt a folyamatot, és a délvidéki magyar településekre visszatérhettek
a békés mindennapok a balkáni útvonal lezárásával. A vajdasági
magyarok és a VMSZ is reméli, hogy ez így is marad, bíznak a
magyar kormányban, hogy az továbbra is megvédi őket. Hogy ez
kihat-e az Európai Unió népszerűségére? Biztosan hatással
van rá, ahogy a napi-, pillanatnyi politikai események mindig is
voltak és lesznek, de a felmérések továbbra is azt mutatják,
hogy a többség szilárdan kitart az EU mellett, hiszen az európai
integrációnak nincs alternatívája, illetve lehet, de Szerbia
esetleges távolodása az EU-tól nem szolgálná a vajdasági
magyar közösség érdekeit.
A terrorizmus és az illegális migráció kéz a kézben
jár. Nem tartanak attól, hogy Szerbia majdani EU-s csatlakozásával
még több migráns érkezik az országba?
– Közismert tény, hogy Szerbia nem célállomása a migránsoknak,
csupán tranzitország, köszönve a magyar határon épült határvédelmi
kerítésnek és a magyar hatóságok fellépésének, mára a
balkáni útvonal gyakorlatilag lezárult. Tény az is, hogy
folyamatosan tartózkodnak migránsok Szerbia területén, de közülük
csak parányi százalék szeretne tartósan ott maradni. Ha az
EU-csatlakozás során vagy azt követően felvetődne az a kérdés,
hogy bevándorlókat költöztessenek a térségünkbe, a Vajdasági
Magyar Szövetség határozottan elutasítana egy ilyen felvetést.
Így tett a VMSZ akkor is, amikor a Nyugat-Európában illegálisan
tartózkodó koszovóiak visszatoloncolásáról volt szó, vagy
amikor Szabadkán migránslakásokat akart építeni egy nyugati
alapítvány. Résen kell lenni, és minél előbb reagálni. Úgy
gondolom, hogy a magyar kormány partnerünk lesz ebben is.
Medveczky Attila
|