2017.12.15.
Zsille Gábor: Új miniszterelnök?
Elcsépelt, kissé
hatásvadász fordulattal: lapzárta előtt érkezett a hír, hogy
a lengyel kormány a közeljövőben jelentősen átalakul. Ha
hihetünk a híresztelésnek, állítólag Beata Szydlo
miniszterelnök is távozni készül, és átadja a helyét
Jaroslaw Kaczynskinak, a Jog és Igazságosság (PiS) párt elnökének.
Amúgy sokak szerint eddig is Kaczynski irányította a varsói
kormányt. Az értesülések arról is szólnak, hogy a kabinet átalakítása
után nagyobb szerepet kap az eddigi külügyminiszter, Witold
Waszczykowski. Erről a témáról egyelőre ennyit, nem többet.
Néhány hét múlva okosabbak és tényszerűbbek leszünk – már
ha egyáltalán lesznek személyi változások a kormányban.
Örvendetes
budapesti hír, hogy a VIII. kerületben, vagyis Józsefvárosban
szobrot fognak állítani Lech Kaczynski, a 2010-es szmolenszki
repülőgép-balesetben elhunyt lengyel államfő tiszteletére.
Az új köztéri szobor helye a szintén lengyel Szent II. János
Pál pápáról elnevezett tér lesz. Mindezt a területileg illetékes
polgármester, Kocsis Máté terjesztette a fővárosi közgyűlés
elé. A javaslatot Magyarország és Lengyelország jó kapcsolatával
indokolta: szavai szerint „a két ország közti barátság történelmi
idők óta fennáll, és ma sincs másképp.” A döntésben
nyilvánvalóan szerepet játszott, hogy a tragikus sorsú államfő
a PiS tagja volt, amely konzervatív néppártként szoros
kapcsolatot ápol a Fidesz–KDNP-vel. Az ügyről beszámoló 168
óra hetilap nem meglepő módon igyekezett hozzátenni: a magyar
és lengyel kormánypárt „évek óta az illiberalizmus fő képviselője
az Európai Unióban” – az illiberalizmus szót folyton ismételgetniük
kell, mert balliberális körökben ez nyilván afféle motivációs
kifejezés, erősíti az Orbán Viktor iránti gyűlöletet és a
balra szavazó pártfegyelmet…
Lengyelországban
ismét fellángolt az abortuszvita. Nem tudom, Önök hogyan állnak
ezzel a témával – őszintén bevallom, engem már untat. Az
indulatok ezúttal azért lángoltak fel, mert a beteg magzatok művi
vetélését tiltó törvénymódosítási tervezetet nyújtottak
be csütörtökön a lengyel szejm irodájába egy polgári kezdeményezés
képviselői. A hivatalos indoklás szerint a javaslat elsősorban
a Down-szindrómás gyerekek életvédelmét célozza. Egy polgári
kezdeményezés képviselői nyújtották be, több mint 830 ezer
támogató aláírással, és több politikai vezető támogatólag
nyilatkozott róla. Mindeközben útjára indult egy másik kezdeményezés
is, amely a terhesség tizenkettedik hetéig szabadon engedélyezné
az abortuszt. Lengyelországban az 1993 óta érvényben lévő
magzatvédő törvény értelmében egyebek mellett akkor lehet törvényesen
elvégezni a terhességmegszakítást, ha a magzat visszafordíthatatlan
vagy életveszélyes károsodást szenvedett, illetve gyógyíthatatlan
beteg. A vadonatúj tervezet ez utóbbi kitételt törölné a
jogszabályból. A törvénymódosítás kezdeményezői azzal érvelnek,
hogy az említett előírásra hivatkozva Lengyelországban évente
körülbelül ezer terhességmegszakítást hajtanak végre, főleg
Down-szindrómás magzatokon, annak ellenére, hogy jogilag és
erkölcsileg is aggályos a Down-kór besorolása a törvényben körülírt
betegségek közé.
Nem túlságosan
meglepő, hogy a tervezetet benyújtó polgári bizottság képviselője,
Kaja Godek egy Down-szindrómás gyermek édesanyja. Az asszonytól
az újságírók megkérdezték, befolyásolhatja-e a tervezet
parlamenti megvitatását, hogy parlamenti képviselők egy
csoportja október végén kérdéssel fordult az alkotmánybírósághoz
ugyancsak a beteg magzatok védelmében. Godek azt felelte: „Ha
az alkotmánybírák döntése védelmezni fogja a fogyatékkal élő
személyek életét, és az ítéletet még a parlamenti vita előtt
közzéteszik, az ügy már most el lenne intézve.” Ezzel arra
utalt, hogy a polgári javaslat szerint törlendő előírás
alkotmányellenessé nyilvánítása esetében módosító
javaslatuk tárgytalanná válna. Márpedig a szejm tavaly ősszel
elutasította a magzatvédő szervezetek egy másik, gyakorlatilag
a teljes abortusztilalmat célzó törvényjavaslatát. E mostani
kezdeményezés esélyét növeli, hogy nincs szó benne teljes
abortusztilalomról. A tervezetről az előző hetekben kedvezően
nyilatkoztak a kormányzó konzervatív Jog és Igazságosság képviselőin
kívül az ellenzéki jobboldali Kukiz’15 párt tagjai is.
Andrzej Duda köztársasági elnök kilátásba helyezte, hogy
parlamenti megszavazása esetén aláírná a módosítást.
Idén októberben
egy másik, ugyancsak a terhességmegszakításra vonatkozó
tervezetet is benyújtottak, amelyet körülbelül félmillióan
írtak alá. E jogszabály a terhesség tizenkettedik hetéig tenné
szabadon hozzáférhetővé az abortuszt, és visszaállítaná a
jelenleg vényköteles esemény utáni tabletta szabad forgalmazását.
Néhány hét múlva ebben a kérdésben is okosabbak leszünk –
a két tervezet parlamenti megvitatásának időpontja még nem
ismert.
Érdekes gazdasági
hír, hogy kedvező eredménnyel zárult a Lengyelországot a norvég
gázmezőkkel Dánián keresztül összekötő Baltic Pipe földgázvezeték
üzleti megvalósíthatósági tanulmánya. Ezt a vállalkozás
egyik kivitelezője, a lengyel Gaz-System vállalat képviselői
jelentették be. A cég és a dán Energinet gázellátó hálózatot
üzemeltető közös vállalatának kivitelezésében készülő
Baltic Pipe azért készül, hogy összekapcsolja a lengyel és a
dán gázvezeték-hálózatokat a norvégiai földgázmezőkkel.
Végül néhány
szót a lengyel függetlenség napján történt botrányról.
Ismeretes, hogy felvonulók egy csoportja első világháborús
katonai egyenruhában vett részt a november 11-én tartott megemlékezésen
Varsóban. A függetlenség napjának alapja, hogy Lengyelország
123 év után 1918-ban azon a napon vált ismét egységes, független
állammá. Az egyik legismertebb lengyel publicista, Tomasz Wróblewski
most azt írja: „Van alapja a lengyel kormánnyal szembeni
kritikának, ám teljesen abszurd fasizmussal vádolni a varsói
vezetést. Igaz, hogy sokan úgy vélik: a lengyel függetlenségi
ünnep felvonulásán tapasztalt szélsőséges és erőszakos
cselekedetek rávilágítanak a lengyel demokrácia hanyatlására.
Ám a hatvanezer ember részvételével lezajlott megmozduláson
az emberek csupán elenyésző töredéke volt ultranacionalista.”
Az újságíró leszögezi: a több száz lengyel zászló közül
csupán tucatnyin virított szélsőséges felirat. Az ezeket
lengetők ugyanakkor nem jelentettek komoly veszélyt: „Csak néhány
zavaros, éretlen elmével állunk szemben, és ez az általuk
megfogalmazott üzenetekből tisztán kivehető.” A felmérések
szerint a felvonuláson javarészt munkahellyel rendelkező középosztálybeli
családok vettek részt, és a szélsőséges megnyilvánulásokat
már a legelején elítélték a konzervatívabb nacionalista
oldalról is.
|