2017.12.15.
Szükség van korrupcióellenes ügyészségre
a Balkánon?
Románia legyártotta
a prototípust. A korrupt vezetőréteg azóta is bánja. És
hadakozik vele derekasan. Nem csoda, hogy a Balkán berzenkedik az
ötlettől.
A nyugat-balkáni
régióhoz tartozó államok csatlakozásának kérdésében a
korrupcióellenes harc, egy szilárd igazságügyi rendszer
bevezetése, a jogállamiság vagy a sajtószabadság tiszteletben
tartása továbbra is elsődlegesek maradnak az Európai Unió számára.
A korrupciót olyan betegségnek tekinthetjük, mely valamennyi
balkáni államban jelen van, különböző formákban újra és
újra megjelenik és létrehozza a szóban forgó országok fejlődésével
kapcsolatos politikai-társadalmi bizonytalansági érzést.
A nyugat-balkáni
államok EU-integrációs folyamata új szakaszába lépett a
2017. júniusi trieszti csúcstalálkozó után, ahol kihangsúlyozták
ezen országok csatlakozását akadályozó fő gondokat: a
korrupciót és az államok közötti együttműködés nehézségeit,
melyeket az állítólagos nacionalista követelések okoznak. Az
EU el akarja ásni ezt a „csatabárdot”, hogy a gazdasági és
intézményi együttműködésre vonatkozó politikai párbeszédet
indíthasson el. Az európai vezetők egységre biztattak, azt kívánva,
hogy ez a régió is része legyen a közösségi tömbnek. Maga
Emmanuel Macron elnök mondta azt, hogy „Európát újra kell építeni”,
egy új tervet jelentett be az EU-bővítésére nézve,
tekintettel arra, hogy Oroszország és Törökország már megcélzott
bizonyos országokat ebben a térségben. Ugyanezen csúcstalálkozó
keretében Angela Merkel ezeknek az államoknak a tartós fejlődésére
utalt, amelyre törekedniük kellene a csatlakozási feltételek
teljesítéséhez.
A Brüsszel által javasolt megoldás egy közös regionális
piac létrehozása a nyugat-balkáni államok törvényharmonizációjának
és gazdasági kapcsolataik javításának reményében. Néhány
állam, de bizonyos külföldi befektetők is szkeptikusan
viszonyulnak az EU által egy közös gazdasági piacon keresztül
elősegített regionális kohéziós politikához. Az olyan volt
jugoszláv államok, mint Montenegró vagy Koszovó attól
tartanak, hogy Szerbia gazdaságilag dominánssá válhat ezen a közös
piacon. Másodsorban a külföldi befektetők nem rendelkeznek
garanciával arra, hogy ez a terv csökkentené a korrupció mértékét.
Erre vonatkozóan az európai vezetők mindig is kiemelték egy
szilárd igazságügyi rendszer szükségességét, hogy biztosítható
legyen ezeknek az országoknak a fenntartható fejlődése.
Akár szegénységről, társadalmi egyenlőtlenségekről,
a jogállamiság megsértéséről, a döntéshozatali átláthatóság
hiányáról, akár a külföldi befektetések hiányáról beszélünk,
ezeket a gondokat mind a korrupció generálja. E tekintetben az
EU-csatlakozásra törekvő nyugat-balkáni államok súlyos
gondokkal küszködnek a korrupcióellenes harc terén. Az igazságügyi
reformok elsődleges fontosságúak. A jelentések szerint a fő
okokat a szilárd igazságügyi rendszer hiánya, az igazságszolgáltatási
tevékenység politikai ellenőrzése és a civil társadalom és
a média tevékenységének gyengülése jelentik.
A rosszul megszervezett igazságügyi rendszer Albániában
az igazságszolgáltatás függetlenségének hiányát okozza, különösen
a bírók kinevezése terén, ahol a köztársasági elnök és a
parlament közötti intézményi természetű konfliktusok is
jelen vannak. Ebben az országban a kábítószercsempészés és
a maffiaellenes harc is gondot okoz. A tiranai hatóságok
jelenleg megpróbálnak fellépni ezek ellen, országos programot
indítva ezzel kapcsolatosan.
Bosznia-Hercegovinában a szarajevói központi hatalom és
a Banja Luka-i állami entitás közötti intézményi jellegű
konfliktus okozza a fő gondot. Ez az egyszerre intézményi és
politikai konfliktus minden téren visszaesésekhez vezet.
Macedónia Köztársaságban az igazságszolgáltatás különféle
lépéseket indított a 2017. áprilisi incidensekkel
kapcsolatosan, amikor az ellenzéki párt szimpatizánsainak egy
csoportja behatolt a skopjei parlament épületébe és ott erőszakosan
lépett fel. A rendőrség 2017 novemberének végén 36 személyt
tartóztatott el, köztük az állam különféle hivatalosságait
is, a volt belügyminiszterrel az élen. A macedóniai ügyészség
„alkotmányos renddel és biztonsággal szembeni terrorista
fenyegetés” vádjával vizsgálja az ügyet. Egyes macedóniai
politikusok kivizsgálása az igazságszolgáltatás első lépése
a Zoran Zaev által vezetett nyugatbarát új kormány hatalomra
kerülése után. Nagyon valószínű, hogy a következő lépés
azoknak a személyeknek a kivizsgálása lesz, akik a macedón főváros
központjának újraépítéséről döntöttek, melynek költsége
meghaladta a 680 millió eurót. Ez az építkezés továbbra is
nagyon vitatott a hasznosságát, de a közpénzek elköltését,
valamint a Görögországgal meglévő diplomáciai kapcsolatot
illetően is, mely azt állította, hogy Nagy Sándor óriási
szobrának elhelyezése a város központjában a szomszédos ország
irredenta gesztusa.
A szomszédos Szerbiában az egyik nemzetközi civil
szervezet leleplezte a Szerb Haladó Párt elnökválasztási kampány
alatti illegális finanszírozását. A vizsgálatból kiderül,
hogy a támogatások névtelen személyektől érkeztek, holott a
szerb törvény ezt tiltja. Ebben az esetben az adományozók 98
százaléka (7.000 személy) ugyanazt az összeget (320 euró)
fizette be. Egyes információk szerint állítólag pártvezetők
folyamodtak ezekhez a személyekhez, hogy végrehajtsák a támogatásokat.
Az elnökválasztási jelölt, Szerbia jelenlegi államfője
tagadja a vádakat és a nem hatékony szerb igazságszolgáltatásra
bízza az ügy kivizsgálását.
Ezeken az egyedi korrupciós ügyeken túlmenően, a balkáni
államokban azonos minta jellemzi az igazságszolgáltatás függetlenségének
hiányát.
Létezik a kérdéses
országokban országos hatóság a korrupciós ügyek felügyeletére
és kivizsgálására? Igen, léteznek különféle korrupcióellenes
ügynökségek, de ezeknek nincs hatáskörük eseteket kivizsgálni
és gyanúsítottakat bíróság elé állítani. A nemzetközi
sajtóban sok szó esett a korrupcióellenes harc romániai intézményeiről.
E tekintetben a Dunától délre lévő szomszédaink érdeklődést
mutattak a DNA (Országos Korrupcióellenes Igazgatóság – a
szerk.) által alkalmazott módszerek iránt. Románia, különösen
a nyugat-balkáni országok számára, modellje lehetne a korrupció
elleni harcnak és – miért ne?! – akár exportálhatná is
ezt a modellt. Ne feledjük, hogy 2019-ben Románia veszi át az
Európai Unió Tanácsának elnökségét, hazánknak pedig az a
feladata, hogy főleg az európai ügyek kérdéskörében megerősítse
helyzetét a régióban. A politikai osztálynak az igazságszolgáltatás
különféle módszerekkel történő meggyengítésére irányuló
próbálkozásai nem tesznek egyebet, mint hiteltelenítik Románia
helyzetét a régióban, csökkentve hazánk esélyeit arra, hogy
jó közvetítő és pozitív példa legyen az EU-hoz csatlakozni
kívánó ezen országok számára.
(foter.ro)
|