2017.12.15.
Eredmények és
véleménykülönbség
Célunk, hogy mindkét fél számára elfogadható módon válasszák
ki a támogatások elosztását felügyelő alapkezelőt
Magyarország másodszor
részesülhetett az Európai Gazdasági Térség (EGT) és a Norvég
Alapok forrásaiból – mondta Vitályos Eszter, uniós fejlesztésekért
felelős államtitkár az EGT és a Norvég finanszírozási
mechanizmusok 2009–2014-es időszakának ünnepélyes zárókonferenciáján.
Államtitkár asszonyt többek közt megkérdeztük, hogy rendezték-e
a vitát a norvég nagykövettel, s milyen fejlesztések valósultak
meg a támogatásokból.
Meghozta az eredményt hazánk számára az Európai
Gazdasági Térség és a Norvég Alapok forrásaiból, több mint
nyolc év közös munkája?
– Mindenképpen sikeres a közös munka és az elmúlt időszak.
Időarányosan sokkal sikeresebb volt a forrásfelhasználás,
mint korábban, annak ellenére, hogy lényegesen lerövidült a végrehajtásra
megszabott időkeret. A sikeresség köszönhető azoknak az intézményeknek,
amelyek hatalmas energiával részt vettek a projektek végrehajtásában.
Természetesen a donorországok, és a kedvezményezettek, a
projektgazdák is hozzájárultak a sikerhez. A résztvevők jól
együttműködtek, és a minél sikeresebb projektek megvalósításán
dolgoztak. A teljes, rendelkezésünkre
álló összeg kétharmadát sikeresen lehívjuk az elszámolási
időszakig, és 2018 nyarán tudjuk meg, hogy pontosan mekkora
forrást tudtunk felhasználni.
Viszont még tavasszal Olaf Berstad nagykövet beszélt a
magyar kormánnyal fennálló konfliktusról.
Szerinte „Norvégia kitart amellett, hogy a civilek végezzék a
pénz elosztását. Az Orbán-kormány viszont továbbra sem
hajlandó beletörődni abba, hogy legyenek olyan társadalmi
szervezetek Magyarországon, amelyeknek a finanszírozásába a
kormány nem szólhat bele.” A nagykövet akkor megerősítette,
hogy a magyar és a norvég kormány között továbbra is komoly
a véleménykülönbség a civil pénzek felhasználását illetően.
Azóta rendezték ezt a vitát?
– Amiről beszélt, már a következő időszak szabályozási
kérdéseit érinti. Nem vitáról, hanem nézeteltérésről, véleménykülönbségről
van szó. Volt már egy másfél éves időszak, amikor felfüggesztették
a norvég pénzek kifizetését, de nem a civil alap miatt – bár
a sajtó direkt vagy tudatlanságból rendszerint ezt hangoztatja
–, hanem mert olyan intézményi átalakítás történt, ami a
donoroknak nem felelt meg. Miután ezen változtattunk, feloldották
a felfüggesztést. A mostani véleménykülönbség alapja:
mindenképpen azt szeretnénk, hogy mindkét fél számára
elfogadható módon történjen a támogatások elosztását felügyelő
alapkezelő kiválasztása. A civil alap tekintetében elsősorban
a donor országok mondják meg, hogy ők ezt milyen rendszer
szerint szeretnék végezni, hiszen ez az ő felügyeletük alatt
álló programterület. S ettől elkülönülve vannak olyan
projektterületek, ahol csak a kedvezményezett ország a
programfelügyelő. Mi mégis azt gondoljuk, ha már létezik egy
olyan megállapodás, amit angolul „memorandum of understanding”
– nak nevezünk, akkor az az együttműködésen és a felek kölcsönös
beleegyezésén alapuljon. Tehát mi a civil alapnak az alapkezelő
kiválasztási mechanizmusában szeretnénk megállapodni.
Az EGT és a Norvég Alapok a gazdasági és társadalmi
egyenlőtlenségek csökkentését célozzák. Tehát hazánkban
vannak még ilyen egyenlőtlenségek, nem jött el a Kánaán?
– Minden EU-s támogatásnak, az EGT és a Norvég Alapnak
a lényege a gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségesek csökkentése,
az elmaradottabb régiók felzárkóztatása. Ez a kohéziós
politika alapja. A Norvég Alappal kapcsolatban a programfelelősök,
programoperátorok határozzák meg, hogy a tervezés során
milyen területre kívánnak fókuszálni, hol valósuljanak meg a
fejlesztések, amit a donorországok hagynak jóvá. Az elmúlt időszakban
több területen a kifejezetten hátrányos helyzetű régiókra
koncentráltunk – ott fejlesztettünk. Ilyenek a népegészségügyi
kezdeményezések, a védőnők munkájának támogatása vagy akár
a kulturális és természeti örökség és megújítása. A hátrányos
helyzetű régiókban megvalósítottuk a romák és nem romák közötti
kulturális együttműködésekre alapító programokat is. A
gazdasági egyenlőtlenségek csökkentését célozták a zöldipar
innovációs programterületen megvalósult környezetvédelmi
vagy a hulladékmennyiség csökkentésére irányuló fejlesztések.
Figyelemmel kísérik az egyes régiók gazdasági különbségeit?
Tehát, ahogy az EU-s forrásoknál: a központi régió –
Budapest és Pest megye – kevesebb pénzhez jut, mint a
kelet-magyarországi?
– Ezeknél az alapoknál nem szükséges figyelembe venni
a régiós besorolásokat, így tudunk juttatni Pest megyének és
a fővárosnak is – sokkal könnyebben, mint például a
strukturális és beruházási alapok esetében, ahol a közép-magyarországi
régió az uniós források vesztese.
Az ünnepélyes záró konferencián kijelentette: „a
kedvezményezett és az úgynevezett donorországok közösen
tanultak a folyamat során.” Mit is tanultunk?
– Elsősorban azt, miként lehet úgy megvalósítani egy
projektet, ha a programoperátor állami intézmény a kedvezményezett
pedig önkormányzat vagy civil szervezet. A munkát a donorországok
felügyelik, így szorosabb együttműködést igényelnek ezek a
projektek. Természetesen nagyon sok olyan adminisztrációs munkával
is járnak a projektmegvalósítások, amelyekre nem készültek
fel eléggé intézményeink, de a következő időszakban „jó
tanuló” módjára állhatunk újra a rajtvonalhoz.
Tehát folytatódnak a fejlesztések?
– Igen; még folynak az egyeztetések a mostani időszak végrehajtási
keretrendszeréről, így a civil alap kezelőjével kapcsolatban
is. Abban már megállapodtunk, hogy milyen programterületeken
avatkozik be a Norvég Alap; ebbe tartoznak például a méltányos
munkával kapcsolatos célkitűzések, üzleti fejlesztés, innováció,
kutatás, ösztöndíjak. Emellett folytatódnak az elmúlt időszak
sikeres programjai is.
Medveczky Attila
|