2017.12.15.
Nemzeti
kincseink védelme
Az első Kárpát-medencén kívüli magyar értéktár Prágában
jön létre
Várom, hogy az
Erdélyi Magyar Értéktár Bizottság javasolja a tordai országgyűlés
szellemiségét, vallásszabadságról szóló határozatait a
hungarikumok közé, mert ez a döntés megerősíthet bennünket
egy olyan időszakban, amikor az ország újabb komoly kihívásokkal
néz szembe- közölte szerkesztőségünkkel Szakáli István Loránd,
a Földművelésügyi Minisztérium agrárfejlesztésért
és hungarikumokért felelős helyettes államtitkára.
Miért éppen Kassán
– ahol kevés magyar él – nyitották meg a Magyar Jelenlét Házát?
– A kérdés megválaszolása nem az én kompetenciám,
mert a kassai Magyar Jelenlét Háza létrehozását egy felvidéki
polgári társulás kezdeményezte, amihez a kormány részéről
a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkársága nyújtott
támogatást a Bethlen Gábor Alapon keresztül. A Földművelésügyi
Minisztériumot arra kérték a Magyar Jelenlét Házának kezdeményezői,
illetve a projektért felelős felvidéki szervezet, hogy segítsünk
nekik abban – s ennek nagyon szívesen eleget tettünk – ,
hogy az ünnepélyes átadásra rendezzünk be számukra egy
hungarikum kiállítást. Személyesen vettem rész az átadáson,
s megnyitottam az intézmény első emeletén megtekinthető fotókiállítást,
mely a hungarikumokat mutatja be. Tárcánk ezzel járult hozzá a
projekt sikeréhez. Nagyon örülök annak, hogy Márai szülővárosában,
egy magyar hagyományokkal, történelmi múlttal rendelkező
településen kapott olyan otthont a helyi magyarság, mely helyet
adhat rendezvényeiknek, találkozóiknak, ünnepeiknek. Beszédemben
annak a reményemnek is hangot adtam, hogy évtizedek múlva nem
csupán ez a ház fog emlékeztetni Kassán a magyar jelenlétre,
hanem ott akkor is lesz virágzó magyar élet és mögötte erős
magyar közösség.
Olvasóink kérdését tolmácsolom: erdélyi termék,
kulturális érték, tájegység is lehet hungarikum?
– Erre a felvetésre már határozott igennel válaszolok.
Egyik kifejezetten határon túli, magyar térséghez, és éppen
Erdélyhez kapcsolódó érték került be a Hungarikumok Gyűjteményébe.
Kora nyáron döntött a Hungarikum Bizottság arról, hogy Torockó
épített öröksége is hungarikummá váljon. Torockó olyan
település, amely szervesen kapcsolódik a magyar építészeti
hagyományokhoz, történelmünkhöz. Ráadásul magyar szempontból
hangsúlyosan szórvány vidéken továbbra is magyar többséggel
rendelkezik. Hála a Jóistennek és néhány lelkes embernek, a
hagyományos településszerkezetet sikerült megőrizni. Azt várjuk
ettől a hungarikumelismeréstől, hogy nagyobb figyelem irányul
Torockóra, ami még több látogatót vonz majd, amelynek köszönhetően
újabb munkahelyek jönnek létre.
Erdélyben például miért szükséges valamelyik ottani
magyar politikai alakulat támogatása ahhoz, hogy
„felvegyenek” egy értéket a magyar értéktárba?
– A magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló
törvényt 2012 áprilisában fogadta el az Országgyűlés. Már
ez a jogszabály is foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy mivel
nemzeti törvényről van szó, hogyan kellene a határon túli
magyarságot bevonni abba az össznemzeti mozgalomba, melynek fő
célja értékeink feltérképezése. 2014 végén azt
tapasztaltuk, hogy míg az ország határain belül a törvény által
sikerült sok közösséget elérni; sorra jöttek létre a települési-,
megyei-, tájegységi értéktárak, melyekbe több nemzeti érték
került be, és a hungarikumok száma is gyarapodott – természetesen
nem az a célunk, hogy rengeteg hungarikum legyen, mert amiből
nagyon sok van, az az érték rovására megy –, addig a határon
túli magyarokat nem tudtuk eredményesen megszólítani. Éppen
ezért 2015-ben módosítottuk a törvényt, amelynek egyik
legfontosabb változása, hogy másként kell a határon túli
magyarságot szövetségessé tenni, és meggyőzni őket arról,
hogy vegyenek részt ebben az össznemzeti mozgalomban. Ekkor
tette lehetővé a törvény, hogy határon túl is létrehozzák
a magyarországi rendszernek megfelelően a települési-, tájegységi,
megyei értéktárakat is. A módosítás szerint minden határon
túli magyar nemzetrész létrehozhatja a saját nemzetrész értéktárát.
Tapasztalataink szerint a mozgalom ezzel a módosítással már számukra
is vonzó lett. Az elmúlt időszakban egyre több határon túli
közösség csatlakozott a Kárpát-medencei hungarikummozgalomhoz.
Majd 100 települési értéktár jött létre a határon túl is
több száz értékkel, s minden nemzetrész létrehozta a saját
nemzetrész-értéktárát. Nem kerülöm meg a kérdésére –
hogy miért kellett ezt a folyamatot az ottani magyar érdekvédelmi
szervezetekhez kötni – a választ, de előbb pontosítok. Nem
ahhoz kell egy határon túli magyar érdekvédelmi szervezet támogatása,
hogy egy helyi érték bekerüljön az ottani értéktárba. Hanem
a Magyar Állandó Értekezlet munkájában részt vevő szervezet
támogatásához van kötve a külhoni értéktárak létrehozatala.
A törvényt idézve: „a MÁÉRT-en részt vevő külhoni
szervezet vagy szervezetek a saját országuk vonatkozásában Külhoni
Nemzetrész Értéktár Bizottságot hozhatnak létre, amely
szervezheti az országhatáron túl fellelhető nemzeti értékek
azonosítását, dönthet a külhoni nemzetrész értéktárba
bekerülő nemzeti értékről, létrehozhatja a külhoni nemzetrész
értéktárat és megküldheti azt a Hungarikum Bizottságnak.”
Ez azért fontos, mert Magyarországon az önkormányzatok vagy az
általuk megbízott civil szervezetek hozzák létre az értéktárakat.
A határon túli önkormányzatok vezetésétől, ismerve az
ottani etnikai viszonyokat, viszont nem várhatjuk el a magyar
szempontok érvényesítését. Nagyvárad vagy a beszélgetésünk
elején említett Kassa számunkra fontos városok, a magyar történelem
részét képező települések, de ma már kisebbségben él ott
a magyarság, így az önkormányzat sem magyar vezetésű. Ezért
arra jutottunk, hogy ott úgy hozhat létre értéktárat egy-egy
helyi magyar közösség, ha ebben a tervében támogatja azt
valamelyik, a magyar kormány hivatalos partnereként működő,
tehát a MÁÉRT munkájában részt vevő helyi magyar szervezet.
A jogszabályalkotó ebben látja annak garanciáját, hogy
etnikai alapon ne lehessen visszaélni a törvény adta lehetőséggel.
Új hír,
hogy a tordai országgyűlés európai léptékű vívmányát az
unitárius egyház javasolta felvételre az Erdélyi Magyar Értéktárba.
Mostantól hivatalosan is erdélyi magyar értéknek – azaz
transzszilvanikumnak számít – a vallásszabadság. Ez mekkora
előrelépés?
– Örömmel fogadtam az Erdélyi Magyar Értéktár
Bizottság döntését, mert az 1568-as tordai országgyűlés határozata
Európában elsőként mondta ki a vallásszabadságot az adott
területen. A magyarok, a székelyek és a szászok bölcsességére
mutat, hogy olyan korban hozták meg a határozatot, mikor a
keresztények között a vallásos türelem kérdése ismeretlen
fogalom volt, például Franciaországban hugenották és
katolikusok gyilkolták egymást, gondoljunk csak Szent Bertalan
éjszakájának nevezett eseményre. Magyarország és azon belül
Erdély ezen a területen messze megelőzte Európa fejlettebbnek
mondott, gondolt részeit. Sok esetben európaibbak tudtunk lenni
az európaiaknál. A vallásszabadság valóban olyan érték,
amire a magyarság méltán lehet büszke. Várom, hogy az Erdélyi
Magyar Értéktár Bizottság javasolja a tordai országgyűlés
szellemiségét, határozatait a hungarikumok közé, mert ez a döntés
megerősít bennünket egy olyan időszakban, amikor nemzetünk újabb
komoly kihívások előtt áll.
Két évvel ezelőtt 106 külhoni értéket regisztráltak,
ebből mintegy 70 a Délvidékről származott, és csak 5 Erdélyből.
Azóta változott a helyzet?
– Az ön által említett adatok a módosított törvény
elfogadása előttiek. 2015 előtt nem léteztek külön határon
túli magyar értéktárak, hanem egy közös nagy külhoni magyar
értéktár volt, melybe minden határon túli érték bekerülhetett.
Az sem volt jó megoldás, hogy ennek az értéktárnak a bizottsági
szerepét a MÁÉRT gazdasági szakbizottságára bízták, ami évente
egyszer, legfeljebb kétszer ülésezik, s akkor is főleg gazdasági
és önkormányzati jellegű kérdéseket tárgyal meg. Így ennek
a bizottságnak alig maradt ideje értéktár-bizottsági
feladatainak ellátására. Ebből adódott az a furcsa helyzet,
hogy csak 5 külhoni értéket regisztráltak Erdélyből, ami nem
tükrözte a realitásokat. Tehát ezt a működésképtelen
rendszert alakítottuk át két évvel ezelőtt, s azóta a határon
túli értéktárak sokkal professzionálisabban végzik munkájukat.
Most azon is dolgozunk, hogy lépjük túl a Kárpát-medence határait,
és megszólítsuk a diaszpórában élő magyarság képviselőit
is és kérjük meg őket, hogy csatlakozzanak ehhez az össznemzeti
mozgalomhoz. Reményeink szerint, az első Kárpát-medencén kívüli
magyar értéktár december elején Prágában alakul meg.
Medveczky Attila
|