vissza a főoldalra

 

 

 2017.02.03. 

„Nem én hagytam el Magyarországot, Magyarország hagyott el engem”

Száztíz éve született Selye János

Ma van éppen száztíz éve annak, hogy a magyarságát soha meg nem tagadó, közép-európai gyökerekkel rendelkező Selye János, a 20. század orvostudományának egyik legjelentősebb személyisége megszületett. Ebből az alkalomból a nevét viselő komáromi egyetem egy állandó kiállítást hozott létre a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatásával, amely a világhírű professzor életét és munkásságát mutatja be.

A kiállítást a budapesti Semmelweis Orvostörténeti Múzeum anyagából és annak szakmai felügyelete mellett állították össze. A kiállítást ünnepélyes keretek között Tóth János rektor és Magyarország szlovákiai nagykövete, Czimbalmosné Molnár Éva – aki a kiállítás megszervezésének egyik legfőbb támogatója is egyben – nyitották meg.

 Czimbalmosné Molnár Éva köszöntőjében kiemelte, hogy Selye János nevétől elválaszthatatlan a stresszelmélet, melyet hosszú és nagyon alapos munkával dolgozott ki – ezzel szerezve világhírnevet. A hat nyelven beszélő és alkotó tudóst világszerte ismerték és elismerték – orvosbiológiai és élettani kutatásai nemzetközi hírnevet hoztak számára. Közel tíz éven keresztül jelölték az orvosi Nobel-díjra stresszelméletéért – végül sosem részesült ebben az elismerésben.

„A stressz a laikusok által is használt fogalommá vált és lényegét mindenki érti anélkül, hogy a tudományos részleteket ismerné” – mondta Czimbalmosné Molnár Éva. Ez köszönhető Selye Jánosnak, hiszen műveiben közérthetően és olvasmányosan számolt be kutatási eredményeiről. „Hajszolt, feszültségekkel teli világunkban különös jelentőséget kapott Selye János munkássága: a stresszelmélet kidolgozása óriási lökést adott az orvostudománynak és a mindennapi életünkben is fontos szerepet játszik” – hangsúlyozta a nagykövet asszony.

 Áttételesen a szlovák és a magyar társadalom 20. századi betegségeinek leküzdéséhez is hozzájárult – fogalmazott, majd kiemelte, a Selye János Egyetem névválasztásakor is fontos szerepet töltött be az a tény, hogy Selye személye mindkét nemzet számára elfogadható; kikezdhetetlen hírneve elősegítette a szlovákiai magyar egyetem létrejöttét. Véleménye szerint méltóbb helyre nem is kerülhetett volna a tudós életművét bemutató tárlat, mint a róla elnevezett egyetemre. Végezetül azt kívánta, hogy a Selye János Egyetem sok-sok emberöltőn át a felvidéki magyar tudományosság meghatározó intézménye legyen.

 Az egyetem már több éve kereste a lehetőséget, hogy névadója előtt ily módon tiszteleghessen

 Ezt követően, a jelenleg utolsó napjait rektorként töltő Tóth János mondott köszöntő beszédet, aki kezdeményezője és támogatója volt a Selye János állandó kiállításnak. A Selye-hagyomány ápolását, örökségének megőrzését kiemelten fontos feladatként kezelte, aki beszédében elmondta: névadójukra ezzel szeretnének méltóképpen emlékezni.  

Életrajzából kiemelte, hogy a magyar apától és osztrák édesanyától származó Selye János gyermekéveit Komáromban töltötte és a városban érettségizett (a ma már róla elnevezett, akkori bencés gimnáziumban). Bármerre járt a világban, sosem tagadta meg a várost, ahol felnőtt és magyarságát sem. Gyakorta mondogatta: „Nem én hagytam el Magyarországot, Magyarország hagyott el engem”. Munkáját elhivatottan, szinte megszállottan végezte: a hét minden napján, napi 12 órában.

 A stresszelmélet kidolgozásával került a köztudatba, ekkor éppen 29 éves volt. Több mint 1.700 tudományos cikket és 39 könyvet írt a stresszel kapcsolatban, és napjainkig több mint 300.000 tudományos cikkben idézték munkásságát. Az egyetem már több éve kereste a lehetőséget, hogy névadója előtt ily módon tiszteleghessen és olyan maradandó dolgot hozzon létre, mely az egyetem hallgatóit és látogatóit megismerteti Selye János példamutató munkásságával – fogalmazott Tóth János rektor.

 Ezt követően kiváló szakemberek által előadott miniszimpózium következett: Szabó Katalin, a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum főmuzeológusa virtuális tárlatvezetésen mutatta be a kiállítás anyagát.

 Majd Kiss László orvos-történész Selye János szlovákiai kötődéseiről, életrajzának legújabb kutatási eredményeiről számolt be. Az orvosdinasztiába születő Selyéről elmondta, igazából sosem volt nemzetisége, ám édesapja intenzív magyar hazafisága erősen hatott rá. Amikor az Egyesült Államokban George Washington-díjban részesült, magyar nyelven köszönte meg a díjat. „A nagy kitüntetést azért szeretném megköszönni magyarul is, mert a magyarságomért kaptam. Ha visszanézek, a múltból egy komáromi fiú néz felém: orvosi-őrnagyi egyenruhájában apám, a bencés gimnázium vaskapujából pedig Bognár Cecil tanár úr integet utánam elindulóban, külföldi egyetemek felé. Azért köszönöm meg magyarul a kitüntetést, hogy ők is megértsék” – idézte Selye szavait.

 Daniela Ježová, a Szlovák Tudományos Akadémia elnökségi tagja, egyben stresszkutató, nemzetközileg elismert tudós Selye szellemiségéről, és a szlovákiai stresszkutatásról tartott rövid értekezést. Emlékeztetett Selye 1960-as Pozsonyban megtartott előadására, melyet évekkel később szlovák nyelvre is lefordítottak. Selye János tiszteletére, a szlovákok között ismertebb nevén Hans Selye, négyévente stressz-szimpóziumot szerveznek az országban – legközelebb 2019-ben.

 A miniszimpózium utolsó előadója Szabó Sándor, az Irvine-i Kaliforniai Egyetem professzora volt, aki személyes kapcsolatban állt Selye Jánossal – utolsó magyar doktoranduszaként. Előadása a személyes ismeretségből fakadó hétköznapi történeteknek köszönhetően rendkívül szórakoztató volt. Szigorú tanáráról egészen bensőséges információkat osztott meg a közönséggel, és Selye munkásságáról meggyőzően vallotta, hogy „sokkal több, mint stressz”. A distressz és eustressz ( a kellemetlenül fájdalmas és kellemesen izgalmas stresszorok) atyjáról beszélt és arról, hogy érdemei megkérdőjelezhetetlenek a szteroidok kutatása terén, hiszen elnevezésük és felosztásuk Selye János nevéhez fűződik.

 Itt jegyezte meg, ha ezért jelölik a Nobel-díjra és nem a stresszelméletért, valószínűleg elnyerte volna a díjat. A plurikauzális, azaz multifaktoriális betegségeket is Selye fedezte fel először – hangsúlyozta a Vajdaságból származó, ma már az Egyesült Államokban élő professzor. Tudós-képző, szigorú tanítóként írta le mesterét, akit szerinte rendkívüli büszkeség töltene el attól, hogy állandó kiállítást rendeztek be a róla elnevezett egyetemen. Véleménye szerint már csak a nevét viselő egyetemen megvalósuló biológia-, illetve stresszoktatással tudnák boldogabbá tenni valamikori tanítóját.

 A mai rendezvény központi programja Selye János „A stressz eredete és alapjai” című kiállítás megnyitása és kísérőrendezvényei voltak. A kiállítás azzal a szándékkal jött létre, hogy az érdeklődőket minél szélesebb körben megismertesse Selye János életútjával és munkásságával. Személyes tárgyai, a róla készült film és a munkájával kapcsolatos ismeretanyag minden hétköznap 13 órától 16 óráig ingyenesen megtekinthető a Selye János Egyetem központi épületében.

 Elképzelések szerint az egyetem épületében elhelyezett kiállítás anyagára épülve a pozsonyi, a turócszentmártoni, és a kassai orvosi karokon az elkövetkező hónapokban, a szélesebb tudományos közönség előtt vándorkiállítás keretében kerülne bemutatásra Selye János életútja.

 

(felvidek.ma)