2017.02.03.
Csorja Gergely : Orbán új európai
politikát vázolt fel
Orbán Viktor a Lámfalussy-konferencián
tartott beszédében meglehetősen széles képet mutatott a világpolitikából.
Ezen belül Magyarország és Európa közép- és hosszú távú
stratégiai problémáit feszegette. Beszélt a Nyugat paradigmaváltásáról,
az unió működésének újragondolásáról, a Kelet és a
Nyugat viszonyáról, illetve az újonnan létrejövő több erőközpontra
épülő világban a sikeres európai politika esélyeiről.
Európa egyre
gyengébb, lassan már a regionális szereplő státusáért is
meg kell küzdenie – mondta a miniszterelnök. Európa nem tudta
megvalósítani nagy céljait, így például az euróval
kapcsolatosat, vagyis hogy a dollár mellett a közös európai pénz
legyen a világ egyik tartalékvalutája. Emellett az önerőre épülő
európai biztonságpolitika kialakítása és az eurázsiai gazdasági
térség terve is elbukott – hívta fel a figyelmet.
Mindennek oka,
hogy „Brüsszel egy utópia rabja lett”, amit úgy hívnak,
nemzetek feletti Európa. Ez egy illúzió, ugyanis nincs európai
nép, hanem európai népek vannak – hangoztatta.
A földrész újbóli
versenyképességéhez szükséges megoldást Orbán Viktor abban
látja, hogy Európának el kell eresztenie „a föderalizmus illúzióját”,
többpólusúvá kell válnia. Az egyik ilyen erős pólus a
visegrádi csoport (Magyarország mellett Lengyelország, Csehország
és Szlovákia) akar lenni – jelezte.
A miniszterelnök
kiemelte emellett, hogy új megállapodást kell kötni az Egyesült
Államokkal a „hamvába holt” szabadkereskedelmi megállapodás
helyett, az ugyanis nem jön létre.
Megállapodásokat
kell kötni továbbá Kínával, és újra elő kell venni
Oroszország kérdését is – sorolta Európa teendőit Orbán
Viktor, hangsúlyozva: a több központú világrend lehetőségeket
tartogat. Kínát „állócsillagként” jellemezte, amely hosszú
évtizedekig fogja meghatározni a világgazdaságot. Oroszországról
pedig azt mondta: túlélte „a nyugati izolációs és
rendszerbuktató kísérleteket”, az alacsony olajárat, a
szankciókat és a nem kormányzati szervezetek, az NGO-k
„szabad, pártatlan, külső befolyás nélküli, belső
megmozdulásait”.
Szerinte Európában
nem ésszerű figyelmen kívül hagyni az Oroszország jelentette
erőt és egyben lehetőséget.
Ehhez –
folytatta – több európai önbizalomra lenne szükség, és a
kontinensnek képesnek kellene lennie arra, hogy megvédje magát
katonailag, külső segítség nélkül. Utóbbi ma még nincs így
– jelentette ki, üdvözölve ugyanakkor Francois Fillon francia
jobboldali elnökjelölt – „a reményeink szerinti leendő
francia köztársasági elnök” – hétfői berlini látogatását,
amelynek legfontosabb témája a közös európai védelmi szövetség
ügye lehet.
A kormányfő Európa
gondjait sorolva azt is mondta, hogy ahol sok bevándorló
telepedett meg a kontinensen, ott azonnal megnőtt a bűnözés.
Szerinte a demográfiai
gondokra nem a betelepítés, a migráció a megoldás. Az a
nemzet ugyanis, amely nem képes újratermelni magát, nem is érdemli
meg, hogy létezzen – fogalmazott.
A magyar gazdaságot
jellemezve a miniszterelnök kijelentette: Magyarország sikertörténetté
vált, a magyar modell négy eleme pedig a politikai stabilitás,
a szigorú fiskális politika, a segély helyett munkaalapú társadalom
és a keleti nyitás. Utóbbival kapcsolatban megjegyezte: az európaiaknak
meg kell érteniük, az nem megy, hogy „nyitni akarunk más országok
irányába, Keletre, mondjuk, Kína felé gazdaságilag, majd
minden reggel kioktatjuk őket az emberi jogokból”. A keleti
nyitás lényege a tisztelet, amely megelőzi az ideológiát –
hangoztatta, hozzátéve, hogy a magyaroknak szerencsésebb a
helyzetük, mert „mi egy keleti nép vagyunk, amelybe kereszténységet
oltottak, és ez egy sajátos nézőpontot tesz lehetővé, és értjük
mindazt, ami Kínában történik”.
Orbán Viktor az
MNB-re kitérve arról is beszélt, hogy amikor a jegybank
„ellenzékben” volt, amikor két különböző irányba húzott
a politika és a pénzügyi világ, akkor Magyarország sokat
szenvedett, feleslegesen. Ám mióta a nemzeti bank keresi az együttműködést
a mindenkori politikai vezetéssel, azóta látványos a gazdasági
fejlődés – fogalmazott.
A miniszterelnök
szólt a pénteken beiktatott új amerikai elnök, Donald Trump
azon kijelentéséről is, amely szerint minden nemzetnek joga van
ahhoz, hogy saját magát tegye az első helyre. Értékelése
szerint ez a kijelentés – amely egy kulcsmondat, és korábban
nem hangozhatott volna el – nagy változást jelent, azt
mutatja, hogy a multilateralizmusnak vége, és a bilaterális
korszak köszöntött be.
„Engedélyt
kaptunk a legmagasabb világi helyről, miszerint nekünk is
szabad magunkat az első helyre tenni. Nagy dolog ez, nagy szabadság
és nagy ajándék” – kommentálta az új amerikai elnök
szavait Orbán Viktor.
Szerinte a multi-
helyett a bilaterális megállapodások előtt nyílik meg a tér
a katona- és a gazdaságpolitikában is. Nincs olyan, mindenkire
ráhúzható gazdaságpolitika, amely az egyébként különböző
adottságú nemzeteket egyaránt sikeressé tehetné – magyarázta
a kormányfő.
A miniszterelnök
a jövő nagy kérdésének nevezte, hogy Európa meg tudja-e védeni
magát az Egyesült Államok nélkül. „Ennek a megoldásnak a
kulcsa egy pofonegyszerűnek látszó dolog, amit úgy hívnak,
hogy német–francia biztonsági és katonai együttműködés, közös
hadsereg, közös biztonsági rendszer” – jegyezte meg azzal,
hogy Francois Fillon francia köztársasági elnökjelölt éppen
hétfőn utazott Berlinbe, hogy erről egyeztessen Angela Merkel német
kancellárral.
Fillon az utazás
előtt a Le Monde-nak adott interjúban kifejtette: „Nem integrált
európai védelmet javasolok, hanem egy európai védelmi szövetséget.
Össze kell tenni az eszközöket, európai ipart kell építeni
és egy pénzügyi alapot létrehozni, amely finanszírozza a külföldi
beavatkozások költségeit.”
Ez tulajdonképpen
egy teljesen új európai védelmi elképzelés. Az Orbán Viktor
által felvázolt koncepció azért is bír nagy jelentőséggel
hazánk szempontjából, mert a magyar honvédség és a hadiipar
fejlesztése egy éve napirenden van a kormányzati célok között.
Amennyiben akár a visegrádi négyek szintjén, akár a német–francia
megállapodás mintájára Magyarország is része a szövetségnek,
az a kialakítandó magyar hadiipar és a jelentős fejlesztéseket
igénylő honvédség számára is nagy segítség lehet.
Képen: Jacques de Larosiére, a Nemzetközi Valutaalap
(IMF) volt vezérigazgatója, a Banque de France egykori elnöke,
az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) korábbi
vezérigazgatója (j2), miután átvette a Lámfalussy-díjat Orbán
Viktor miniszterelnöktől (j) és Matolcsy Györgytől, a Magyar
Nemzeti Bank (MNB) elnökétől, háttérben Gerhardt Ferenc, a
Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke a Lámfalussy-konferencián a
budapesti Marriott hotelben 2017. január 23-án.
(MTI alapján)
|