vissza a főoldalra

 

 

 2017.02.03. 

54 milliárd forintot kapnak az egyházi oktatási intézmények

60-70 településen több mint 120 intézmény újulhat meg az óvodáktól a középiskolákig.

Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár: az egyházi jelenlét a köznevelésben ma Magyarországon 14 százalék, míg a magukat valamelyik egyházhoz tartozónak valló emberek aránya 55 százalék, ez bizonyítja, hogy az egyházi intézményekre óriási szükség van, és támogatni kell azokat.

 Mire fordíthatják az 54 milliárd forintos többletforrást az egyházi oktatási intézmények?  

–Előre kell bocsátanom azt a fontos tényt, ami 2010 óta történt a köznevelés és az oktatás területén: több mint 700 milliárd forint került többletként az ágazatba. A forrás tartalmazza a pedagógusok béremelését, a különböző fejlesztéseket. Ez a hatalmas összeg nem csak az állami, önkormányzati, hanem az egyházi és civil fenntartású intézményekre is vonatkozik. Az is kiemelendő, hogy az elmúlt három - három és fél év során 240 milliárd forinttal növekedett az állami, önkormányzati és egyházi oktatási intézményekben tanító pedagógusok bére. 2016 végén egy újabb forrás jelent meg a köznevelésben, s ezen belül az egyházi iskolák támogatására, ami kimondottan építési beruházásokat szolgál. A település méretét nem határoztuk meg. Így kis falvakban is épül adott esetben óvoda, tornaterem, vagy bővül az egyházi iskola tanterme, és a közepes-vagy nagyméretű városokban is megjelennek ezek a források. Ebből az 54 milliárd forintból 60-70 településen több mint 120 közintézmény újulhat meg.

 Pályázni kell a forrásokra, vagy az EMMI jelölte ki az intézményeket?

 –A katolikus és református egyházmegyék, egyházkerületek püspökei gyűjtötték össze, és mutatták be azokat a legfőbb prioritást élvező igényeket, melyekre az elmúlt években nem, vagy alig kaptak EU-forrást. Így alakult ki a sorrend, ami nem a település méretére fókuszál, hanem az igényekre, és azt a hiányt pótolja, amit évek óta ezek az intézmények elszenvednek. Gondolhatunk a tornaterem, vagy a tanterem hiányára, vagy a rossz műszaki állapotra. Ki kell emelni, hogy az egyházi jelenlét a köznevelésben ma Magyarországon 14%, ezzel szemben magukat valamelyik felekezethez tartozónak valló emberek aránya 55%, tehát az egyházi iskolák száma még mindig jóval alacsonyabb a lehetőségekhez képest, ezért fontos támogatni ezeket az intézményeket. Azt is tudni kell, hogy 2010 és 2016 között majdnem megkétszereződött az egyházi iskolákba járó diákok száma. A szocialista kormányzás idején az egyházak finanszírozása kiszámíthatatlan volt, időnként kifejezetten egyházellenes hangulat uralkodott, több szülő éppen ezért nem egyházi iskolába járatta a gyermekeit. Jelenleg körülbelül 220 ezren tanulnak ezekben az intézményekben, míg 2010-ben ez a szám 115 ezer volt. Ez azért is jelentős, mert a rendszerváltáskor csak tucatnyi egyházi iskola működött, 8 katolikus-szerzetesi, 2 református, 1 izraelita felekezeti. Ezt a hatalmas változást a támogatási rendszerben is követni kell.

 A baloldali ellenzék és a hozzájuk kapcsolódó média szerint azért jelentkeznek többen egyházi iskolákba, mert ezek az intézmények megőrizték autonómiájukat, és nem szól bele a Klik, hogy milyen tankönyvből tanítsanak, sőt anyagi gondokkal sem küzdenek, hiszen megkapják az államtól és az egyháztól is a finanszírozást. Mi erről a véleménye?

 –A baloldali pártok és médiumok, ha tehetnék, az egyházi iskolarendszert a rendszerváltás előtti állapotokba szorítaná vissza. A szocialisták nem vették, vagy direkt nem akarták észrevenni annak a fontosságát, hogy az egyházi iskolák a társadalmat milyen mértékben segítik, milyen mértékű közfeladatot vállalnak át az egyházak, s mennyire lényeges az az erkölcsi tanítás, amit ezek az intézmények adnak diákjaik számára. Ezért ezeket a megalapozatlan állításokat nem is szükséges értelmezni, véleményezni. Az viszont tény, hogy éppen az MSZP-SZDSZ-es kormányzat alatt csökkent az egyházi iskolák finanszírozása, s ezzel több mint tízezer diák oktatása került veszélybe. Aki pedig nem látja, hogy a magyar gazdaság erősödésének az oktatás is az egyik haszonélvezője, a tényeket és a realitásokat nem ismeri, s nem is akarja megismerni. Az egyházi iskolákból a diákok lelki többlettel kerülhetnek ki, s ezt azoknak a balliberális riogatóknak is tudniuk kell, akik az állampárti múltba akarnak visszatérni.

 

Medveczky Attila