|
 2017.02.03.
Az
űrkutatás és űripar eddig csak néhány nagy ország kiváltsága
volt
Az 1970-es évek óta több mint 100 magyar fejlesztésű, illetve
gyártású eszköz repült már az űrben
Magyarország is csatlakozik az Európai Űrügynökség (ESA) nemzetközi
technológiatranszfer hálózatához. Remélem, nem veszi tolakodásnak,
de olvasóink közül nem mindenki reál-szakember. Mit jelent
pontosan a technológiatranszfer hálózat?
–A technológiatranszfer lényege, hogy valamilyen
iparágban sikeres terméket vagy megoldást átültetünk egy másik
iparágba. Az űripar, számos nagyszerű megoldást fejleszt,
mint például az alacsony energiaszükségletű, vagy a szélsőséges
környezeti viszonyoknak rendkívül ellenálló eszköz. De ide
sorolhatjuk a beavatkozás nélkül is üzemképesen működő felügyeleti
rendszereket is. Ezen fejlesztések és mutációik hasznosak
lehetnek más iparágakban is, felhasználásukkal hatékonyabb,
megbízhatóbb termékek kerülhetnek a piacra. Az Európai Űrügynökség
technológiatranszfer hálózata Magyarországgal együtt 16 országban
van jelen. A hálózat tagjai azon cél érdekében dolgoznak együtt,
hogy az űriparban létrejött fejlesztéseket más iparágakban
is meghonosítsák.
Mit nyer ezzel a csatlakozással hazánk?
–Egyrészt minden eddiginél hatékonyabb
rendszert alakíthatunk ki annak érdekében, hogy a hazai űripari,
űrkutatási és a más gazdasági, ipari tevékenységet végző
szereplők összekapcsolódjanak. Másrészt a technológiatranszfer
hálózat tagjaként a többi ország megosztja értékes
tapasztalatait Magyarországgal. Ez az együttműködés továbbá
összeköti a hazai fejlesztőket az európai piaccal, segíti a
magyar fejlesztések kiterjesztését a partner országokban, és
hozzáférést biztosít az Európai Űrügynökség saját
iparjogvédelmi adatbázisához.
Jól tudom, hogy a cél összekapcsolni az űripart az ipar más területeivel?
S ha igen, akkor ez hogy is néz ki ez a gyakorlatban?
–A technológiatranszfer akár magától is végbemehet
űr- és nem űr jellegű területek között, azonban az ESA hálózatának
lényege, ennek a természetes folyamatnak az elősegítése és
hatékonyabbá tétele. A hálózat Magyarországon az MTA Wigner
Fizikai Kutatóközpontján belül üzemel, technológiatranszfer
menedzserek segítségével. Akiknek feladata egyrészt az űrszektor
képességeinek felmérése és folyamatos figyelemmel kísérése,
másrészt az űripari szektoron kívüli lehetséges partnerek
felkutatása, a szektorok minél hatékonyabb és célzottabb összekötése.
A menedzser naprakész adatbázist tart fenn a beazonosított űripari
termékekről és reagál mind az űrszektorból, mind az űrszektoron
kívülről érkező konkrét megkeresésekre és igényekre.
Mindezek mellett az Európai Űrügynökséggel közös pályázatokat
jelentet meg, amelyekre űripari szereplők jelentkezhetnek termékeikkel
annak érdekében, hogy az átültethető legyen más iparágakba
is.
Milyen előnyökkel járt eddig Magyarország számára az
Európai Űrügynökséghez való csatlakozás?
–Az Európai Űrügynökség valamennyi tagállama számára
előnyös, hogy az ESA-n keresztül számos olyan projektet valósíthatnak
meg, amelyek messze túlmutatnának az egyes államok saját erőforrásainak
mértékén. A törekvések és a rendelkezésre álló források
összevonása lehetőséget nyit Európa számára, hogy űrkutatás
és űripar területén felvegye a versenyt olyan országokkal,
mint az Egyesült Államok, Oroszország, vagy újabban Kína.A
tudományos küldetések javarészt több milliárd eurós
programok, melyekben most már Magyarország is részt vehet. Korábbi,
korlátozott együttműködésünk során is értünk már el
sikereket, ilyen volt például a Rosetta -küldetés. A tagságunk
óta még nem indult el olyan űrszonda, amely magyar fejlesztéseket
tartalmazna, de célunk, hogy a jövőben ez is megvalósuljon. A
kifejezetten magyarok számára kiírt pályázatok nagyon jó
eredményeket mutatnak. Az első egy évben közel 30 pályázat
érkezett be, amelynek a nyerési hányada 50%-os. Ez kiemelkedő
eredmény az új tagállamok szokásos 20-30% közötti nyerési
arányával szemben. Tavaly elindítottuk a CROSS rendszer
fejlesztését is, melyet mi kezdeményezhettünk az Európai Űrügynökségben.
A magyar kutatók által tervezett CROSS rendszer segítségével
az eddiginél jóval pontosabban és hatékonyabban biztosítható
az űrbe feljuttatott eszközök és személyek biztonsága. A
hazai fejlesztés a tudományos élet szereplői számára lehetővé
teheti a földi sugárzási környezet működésének alaposabb
vizsgálatát és mélyrehatóbb megismerését.
Az űridőjárás pontosabb ismerete segít megvédeni többek
között a műholdak működőképességét és költséghatékony
fejlesztésüket is támogatja.
A hazai kis - és középvállalkozások, kutatólaborok milyen feltételekkel
csatlakozhatnak a különböző projektekhez?
–Az ESA úgynevezett földrajzi visszatérítés
elve alapján szerződik a különböző tagállamok vállalkozásaival
és intézeteivel. Ez azt jelenti, hogy a Magyarország által az
ESA tevékenységeihez való hozzájárulás céljából
befizetett összeg gyakorlatilag teljes egészében visszapályázható
a magyar űrtevékenységet végző szereplők által, és maga az
ESA is igyekszik biztosítani, hogy minden tagállama a befizetéseknek
megfelelő arányban részesüljön részvételi lehetőségekben.
Ennek megfelelően a magyar szereplők minden megkötés nélkül
pályázhatnak bármely olyan ESA-s tevékenységben való részvételre,
amelynek megvalósulását Magyarország pénzügyileg is támogatja.
Ennek feltétele az ESA saját pályázati felületén történő
regisztráció és a megfelelő pályázati anyag benyújtása.
Azt lehet-e már tudni, hogy mekkora összeg áll – s ez elegendő-e
–az űrtevékenységben érdekelt magyar kutatók számára?
–Magyarország jelenleg körülbelül 6,2 millió
euró összeggel járul hozzá az ESA 5 milliárd eurós költségvetéséhez.
Ez a 0,13%-os hozzájárulás jelenleg elmarad az ország gazdasági
teljesítménye alapján elvárható reális szinttől, így a későbbiekben
valószínűleg emelésre szorul. Ugyanakkor ez a közel 2 milliárd
forintnak megfelelő összeg már most is szinte maradéktalanul a
hazai űripari és tudományos szereplők képességeit, fejlődését
támogatja, és ez mindenképp üdvözlendő fejlemény az
ESA-csatlakozást megelőző idők lehetőségeihez viszonyítva.
Fontos hangsúlyozni, hogy az Európai Űrügynökség nagyobbrészt
ipari tevékenységet végez és csak kisebb részben foglalkozik
kifejezetten tudományos kutatással. Így az űrkutatók az új
megközelítéssel kicsit háttérbe szorulnak az űripari szereplőkhöz
képest, azonban a hosszútávon elérhető eredmények érdekében
fontos a megfelelő egyensúly fenntartása.
Főleg milyen fejlesztéseket végeznek az űriparral kis- és középvállalkozások?
–A jelenlegi űripari tevékenység igencsak sokszínű.
Elsősorban a tudományos, távközlési és egyéb
elektrotechnikai műszerek és alkatrészek fejlesztése jellemző,
emellett anyagtudományi fejlesztések és egyedi szerkezeti
elemek gyártása folyik Magyarországon. Két további fontos terület
pedig az élettani kutatások köre és az űralkalmazások területe,
amilyen a földmegfigyelés és a navigáció.
Eddig mennyi magyar fejlesztésű termék repült már az űrben, és
ezek űrhajók, meteorológiai radarok? Tehát mire gondolhatunk?
–Összeszámolni is nehéz, de az 1970-es évek óta több
mint 100 magyar fejlesztésű, illetve gyártású eszköz repült
már az űrben. Kifejezetten büszkék lehetünk arra is, hogy
ezek közül egy sem volt, amely a hazai mérnökök és kutatók
hibájából ne tudta volna betölteni funkcióját, vagyis ezen
eszközök sikerrátája 100%-os. Ezen eszközök többsége tudományos
műszer, amely a naprendszer kutatását és a tágabb környezetünk
megértését segíti elő. Ilyenek a sugárdózis mérők, sugárzásmérők,
mágnesességet mérő műszerek, mikrometeorit- és
pordetektorok, ugyanakkor egyre nagyobb arányban találhatók fedélzeti
szolgálati műszerek, hőellátást biztosító szerkezeti
elemek, energiaellátó rendszerek, fedélzeti adatgyűjtő és tároló
berendezések. A nemzetközi programokban való részvétel
mellett 2012-ben kezdte meg küldetését az első, teljes egészében
magyar fejlesztésű műhold, a Masat-1. Az első magyar műhold,
illeszkedve a korábbi magyar eszközök eredményességi mutatóihoz,
közel 3 éven keresztül működött hibátlanul Föld körüli pályán.
Az egyes fejlesztések pedig nagy százalékban további termékekben
jelennek meg. Így az egyes szakterületek folyamatos fejlődése
is biztosított.
Az EU-n belül Magyarországot hová sorolná az űrkutatásban
elért eredmények területén?
–Az Európai Űrügynökség, bár számos területen együttműködik
az Európai Unióval, attól szervezetileg teljesen független és
tagságában is eltérő. Vannak ESA tagállamok, amelyek nem
tagjai az EU-nak és vannak EU tagállamok, amelyek nem tagjai az
ESA-nak. 2015. november 4-ig hazánk is az utóbbi csoportba
tartozott, az EU tagállamok közül 20. államként ismertük fel
a szükségességét az ESA csatlakozásnak. Ez azt is jelenti,
hogy az EU-ból lévő nem tagokat megelőzzük űripari képességeinkben,
a korábbi tagok azonban az ESA-ban rejlő lehetőségek miatt
nagyobb eséllyel előttünk járnak. Az mindenesetre jól érzékelhető,
hogy a tagság hatására megélénkült a hazai szakma és motivált
arra, hogy kihívója legyen a már néhány éve tagsággal bíró
államoknak. Az űripari szektor egyébként jelenleg nagy változásban
van, így néhány éven belül kiderül, hogy mely államok
tudnak a magánszektor által is teremtett új kihívásoknak
megfelelni. Amíg korábban az űrkutatás és űripar csak néhány
nagy ország kiváltsága volt, addig mára gyakorlatilag bármely
állam számára elérhető a szakterület. Ezt az új
versenyhelyzetet kell jól kihasználnunk, hiszen Magyarországnak
már abból az időből is vannak űrtevékenységre vonatkozó gyökerei,
amikor még a legtöbb hasonló gazdasági erővel bíró ország
nem is foglalkozott ezzel a területtel. Az újszerű megközelítésre
pedig mindig is képes volt a magyar talentum.
Medveczky Attila
|
