|
 2017.02.24.
Az elsők között
az uniós források felhasználásában
Csak azokat a magyar vállalkozásokat támogatjuk, amelyek
munkahelyet teremtenek, vagy jelentősen hozzájárulnak a gazdasági
növekedés szintjének emelkedéséhez
A kormány több
olyan döntést hozott az elmúlt két évben, melynek az volt a célja,
hogy a magyar vállalkozások több forráshoz jussanak, és lehetőleg
gyorsabban kapják meg ezt a pénzt, mint a nemzetközi
konkurencia – szögezte le Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség
miniszterhelyettese.
Csaba László közgazdász azt mondta: „az uniós pénzek
viták és bürokratikus okok miatt nem érkeznek”. Bánki Erik
képviselő pedig az ellenkezőjét állította. Akkor most mi az
igazság?
– Nagyon egyszerű pontot tenni a vita végére, hiszen több
százmilliárd forintnyi forrás érkezett tavaly a magyar államkasszába.
Vannak még vitáink Brüsszellel?
– Állandóan vannak, de ezeket nem úgy kell értelmezni,
hogy rendkívül súlyosak lennének, és emiatt becsődölne a
magyar gazdaság. Minden uniós tagállamnak, így Magyarországnak
is számtalan vitája, nézeteltérése van Brüsszellel. Ennek
oka, hogy Brüsszel szeretne mindegyik tagállam számára egységes
gazdaságirányítási, fejlesztéspolitikai modellt működtetni.
A nemzetállamok kormányai viszont különböző programokat
akarnának végrehajtani az adott ország gazdasági felvirágoztatása
érdekében. Tehát ebből eredően vannak konfliktusok, de ezek
nem jelentenek gondot a fejlesztéspolitikában. A vitákat
szakmai keretek között folytatjuk le, és az elmúlt években a
magyar kormány a vitákat rendre megnyerte. Ilyen eset volt az
aszfaltügy, az előlegek kérdése, s a pályázatértékelői
rendszer is, de ez utóbbiban részben engedtünk az Európai
Bizottságnak. Tehát az idő előrehaladásával és a fejlesztések
területén megjelenő újabb aktualitások
során mindig vitákkal kell számolni, amelyek egyben a szakmai
program megoldásának lehetséges útjai is.
Brüsszel bizonyos mértéken túl csak teljesítésalapú
számlákat fizet ki. Ez mekkora kockázattal jár a magyar költségvetés
szempontjából?
– Ez a vita arról szól, hogyha azt akarják, hogy
állandó maradjon a különbség a fejlettebb nyugati államok és
a magyar gazdasági szereplők között, akkor a magyar kormánynak
másként kell a fejlesztéspolitikát működtetnie, mint Brüsszelnek.
Tehát az államnak nagyobb kockázatot kell vállalnia a magyar vállalkozások
érdekében. Brüsszelnek maximalizált a kockázatvállaló képessége,
tehát meghatározza azt, mennyi pénzt fordít a saját kasszájából
a magyar vállalkozások számára. A kormány álláspontja, hogy
mivel mi érdekeltek vagyunk a magyar vállalkozások sikerében,
ezért többet finanszírozunk, mint amit Brüsszel lehetővé
tenne. Ennek az a célja többek között, hogy ne csak szinten
tartsuk például egy magyar és egy osztrák vállalkozás különbségét,
hanem csökkentsük is azt. Ennek eléréséhez azonban több pénz,
egyszerűbb jogszabályok, kevesebb bürokrácia szükséges.
Mindez pedig egy nemzetállami kormány feladata, így ezt a
magatartást Brüsszeltől nem is várhatjuk el.
Jól állunk az európai uniós fejlesztési források
felhasználásában?
– Amennyiben a felhasználás statisztikai adatait nézzük,
minden mutató tekintetében az élbolyba tartozunk. Magyarország
a 2014–2020 között rendelkezésre álló forráskeret 88%-át
már meghirdette, a támogató döntéssel lefedett keret aránya
51%-on áll, 2017 tavaszáig a további lehetőségeket is kiírjuk,
2018, 2019 és 2020 pedig a végrehajtás évei lesznek. Jelenleg
hazánk kiemelkedően jó pozícióban van akár a visegrádi államok
összevetésében, akár az EU-28-ak összevetésében. Az előbbi
kategóriában az elsők, az utóbbiban pedig az első ötben
vagyunk.
Minek köszönhető ez a jó
eredmény?
– A kormány több olyan döntést hozott az elmúlt két
évben, melynek az volt a célja, hogy a magyar vállalkozások több
forráshoz jussanak, és lehetőleg gyorsabban kapják meg ezt a pénzt,
mint a nemzetközi konkurencia. Ezt a versenyelőnyt úgy lehet számukra
biztosítani, hogy az általuk kivitelezett fejlesztések
gyorsabban valósuljanak meg, mint például Franciaországban.
Innentől képesek a piacon versenyképesebben működni. A másik
ok, amiért a kormány sokkal gyorsabban nyitotta ki a fejlesztési
forrásokat, az az, hogy a britek kilépésével meglátásunk
szerint nagyon komoly a kockázata, hogy 2020-ig csökken az EU
fejlesztési költségvetése. S ezt csak azoknak az államoknak a
kárára lehet megtenni, amelyek nem használták fel időben és
hatékonyan a rendelkezésükre álló forrásokat. Magyarország
nem akar ezen államok közé tartozni, ezért a kormány a térséget
és az egész uniót figyelembe véve is sokkal hamarabb nyitotta
meg a fejlesztési kereteket, mint ahogyan más EU-s tagállamok.
Ezért reméljük, hogy Magyarországot nem éri kár a britek kilépésével.
Több tanulmány szerint a magyar kkv-szektor léte erősen
függ az EU-s forrásoktól. Miniszterhelyettes úr is
nyilatkozott arról, hogy 2020 után megváltozik a támogatási
rendszer. Ha a kis- és közepes vállalatok elesnek az uniós támogatásoktól,
az komolyabb bajokhoz vezethet a magyar gazdaságban?
– Akkor vezethetne ez komolyabb bajokhoz, ha erre nem készülnénk
fel. Már a mostani 2020-ig, illetve 2022-ig tartó fejlesztési
ciklusban is éppen ezért döntöttünk arról, hogy a magyar vállalkozások
közül csak azok kapnak támogatást, amelyek munkahelyet tudnak
teremteni vagy jelentősen hozzájárulnak a gazdasági növekedés
szintjének emelkedéséhez. Le kellett választani a fejlesztési
forrásokat a szociális ellátó rendszerről. Számunkra nem követendő
az a trend, amit a 2007 és 2013 közötti ciklusban
tapasztaltunk, hogy több vállalkozás, projekt csak az európai
uniós fejlesztési forrás miatt tudott megmaradni. Tehát ha
csak az ilyen fejlesztési forrás tesz rentábilissá egy céget
vagy egy projektet, akkor az összeget nem jól használják fel.
Ezért mi azt hangsúlyozzuk: inkább kevesebb cég kapjon támogatást,
de azok valóban járuljanak hozzá az ország gazdasági céljainak
eléréséhez a foglalkoztatáson és a fenntartható projekteken
keresztül.
Medveczky Attila
|
