|
 2017.02.24.
Közösségi
kertek, városi agrárpolitika
A zöldítés a városi kerteken keresztül a leghatékonyabb
befektetés
V. Németh Zsolt
kiemelte: a környezetformálás nem csak egy jól hangzó jelszó,
hanem napi feladat, hiszen a külső környezet visszahat a belső
környezetre is. A Földművelésügyi Minisztérium környezetügyért,
agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkára
szerint az iskolakert kereteinek a segítségével nem csak a környezeti
nevelés, a fenntarthatóság szemléletének átadása történhet
meg hatékonyan, hanem olyan – később a felnőttkorban is
hasznos – készségek is kialakulhatnak, mint az együttműködési
készség, a rendszerben gondolkodás képessége, a munkakultúra,
az elvégzett munka tisztelete.
Mit értsünk az alatt, mikor az agrártárca városi agrárpolitikájáról
beszélünk? Hiszen a legtöbb ember úgy gondolkodik, hogy az agrárium
a falvakhoz kötött.
– Igen, általában, vagy ha úgy nézzük, hagyományosan
ez így is van. Azonban az elmúlt években Magyarországon is
megjelentek azok a városi közösségi kertészkedési formák,
amelyek Nyugat-Európában már hosszabb múltra tekintenek
vissza. A legjellemzőbb példák erre a városokban létrejött közösségi
kertek, de nyugaton például megtalálhatók a városi farmok
vagy tetőkertészetek is. Ezen új jelenségek miatt is érezte
azt a Földművelésügyi Minisztérium, hogy a városokra
vonatkozóan el kell készítenie egy keretet adó agrárstratégiát,
mely a városi kertészkedés mellett kitér a városi termelői
piacok és a városi állattartás témakörére
is.
Városi agrárpolitika azt is meghatározza majd, hogy
milyen állatokat lehet tartani a nagyvárosokban?
– Nem, ilyet nem tervezünk. Az állattartás alapvető
szabályait meghatározó 2008-as törvényt már 2012-ben jelentősen
módosítottuk. Míg korábban helyi önkormányzati rendeletek állapították
meg, hogy az egyes városokban vagy városrészekben milyen és
mennyi állat tartható, addig a módosítás óta mezőgazdasági
haszonállat tartása önkormányzati rendeletben nem korlátozható.
Ez azonban nem jelent korlátok nélküli állattartást, csak
egységesebbé vált a korábbi nagyon vegyes szabályozás. A városi
haszonállattartónak is meg kell felelnie a vonatkozó állat-egészségügyi,
közegészségügyi, állatjóléti, környezetvédelmi, természetvédelmi
szabályoknak, amelyek az elmúlt bő évtizedben, az uniós szabályozások
átvételével egyébként is sokat szigorodtak.
A kertkultúra végigkísérte az emberiség több tízezer
éves fejlődését, csak az elmúlt évtizedekben szakadtunk el végletesen
a növények és zöldterületek gondozásának élményétől. A
városi kertek „visszacsempészhetik” a kertkultúrát a városi
környezetbe?
– Ez a szándékunk. A városi közösségi kertekben –
ahogy a nevükben is benne van – nemcsak zöldségtermesztés
folyik, hanem azzal, hogy egymás mellett dolgoznak a kertészek,
létrejönnek társadalmi státuson, életkoron vagy jövedelmi
helyzeten átívelő emberi kapcsolatok is. A közösségi
kertekben az ágyások mellett mindig van olyan tér is, ami közösségi
célokat szolgál: itt lehet bográcsozni, előadásokat szervezni
vagy például a kerttel kapcsolatos ügyeket megbeszélni. Összességében
egy közösségi kert akkor jó, ha valódi közösség szerveződik
a tagjaiból, ezáltal a kertészkedésnek egy magasabb szintjét
is megélhetik az emberek.
Több fővárosi kerületben látunk már kis közösségi
kerteket. Ezeket az önkormányzatok tartják fenn, vagy a helyi közösség?
Van megfelelő üres telek, telekrész?
– A jellemző konstrukció ez esetben az, hogy az önkormányzat
adja a területet, ő finanszírozza a közösségi kert kialakításának
munkáit, kis részben akár a fenntartásban is részt vesz: de
igazából a fenntartás nagy részét egy támogató civil
szervezet, illetve egyre inkább maga, a helyben kialakuló közösség
oldja meg.
De van a célnak megfelelő üres telek, telekrész?
– A rendelkezésre álló terület hiánya – például
Budapest belső kerületeiben – valóban problémát jelenthet.
De a külső kerületekben sem mindig könnyű olyan területet
találni, ami megfelel a közösségi kertészkedés céljainak. A
legideálisabb helyzet az, ha a kert olyan területen jön létre
(például egy lakótelep szomszédságában), ahol a közvetlen
szomszédságban élők közül kerülnek ki a kertművelők. Számítások
szerint Budapesten jelenleg közel 400 hektár kihasználatlan terület
található a városszéli mezőktől a belvárosi foghíjtelkekig.
Az FM tanácsot is ad, hogy milyen növényeket érdemes
ültetni? Gondolom, nem csak dísznövényekről van szó.
– Az FM Városi agrárpolitikájában szándékoltan
azokat a kerttípusokat állítjuk az intézkedéseink középpontjába,
amelyekben többségében haszonnövényeket termelnek. Ezen túl
a Földművelésügyi Minisztérium nem ad további iránymutatást,
de szinte minden közösségi kertben jellemző, hogy a mentoráló
civil szervezet vagy maguk a tagok szerveznek olyan előadásokat,
amelyeket képzett kertészek tartanak. Csaknem mindegyik városi
közösségi kertben vegyszermentes kertészkedés folyik – ez
is speciális ismereteket igényel, amiről szintén felkészítést
kapnak a városi kertben kertészkedni akarók. A Városi agrárpolitika
elkészítése során több egyeztetést, rendezvényt is fogunk
tartani, amelyek segítségével tisztázni fogjuk, hogy mindezek
mellett igénylik-e a minisztérium ilyen irányú segítségét.
Amennyiben igen, úgy természetesen teszünk majd ajánlásokat.
Vannak olyan speciális növények, melyek jól bírják
nemcsak a légszennyezettséget, hanem az eléggé eklektikus időjárást?
– Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a városi közösségi
kertekben – éppúgy, mint a városszéli kertes házak veteményeseiben
– már ahol még vannak ilyenek – mindenfajta zöldségnövény
megterem. A helyi adottságok mellett fontosabb tényező a kertművelők
lelkesedése, a magukkal hozott, illetve a közösség más
tagjaitól fokozatosan ellesett, megosztott kertészeti praktikák,
amelyek garantálják a jó termést.
A légszennyezettség
és az időjárási adottságok helyett inkább a termőtalaj minősége
szokott néhol probléma lenni. Egy lakótelep közepén lévő zöldfelületnél
– ha a mélyére ásunk – bizony előfordulhat, hogy a kevés
termőtalaj alatt építési törmelék található. Az ilyen
helyszíneken magasított (és akár az eredeti talajtól elzárt)
ágyásokban tudnak kertészkedni a kerttagok.
Prózai kérdés: kik védik meg a rongálóktól a közösségi,
városi kerteket?
– Egyrészt a kerítés, hiszen a városi közösségi
kertek minden esetben kerítés által határoltak, ez
elengedhetetlen. Másrészt, ha a terület kiválasztása jó volt
– vannak például olyan kertművelők, akik az ablakukból rálátnak
a közösségi kertre, van megfelelő közterületi világítás a
környéken –, az is sokban hozzájárulhat a kert biztonságához.
Összességében a megvalósult közösségi kertek esetében
eddig egyáltalán nem volt jelentős a rongálás miatt okozott kár.
A kertek közösségteremtő
erejük és nevelő funkciójuk mellett friss zöldséggel, gyümölccsel,
fűszernövénnyel is ellátják a városlakókat?
– Igen, természetesen,
hiszen végső soron ezért járnak oda a kertet művelők, hogy
saját maguk termelte zöldséget, gyümölcsöt tehessenek az
asztalukra. De nem csak a saját asztalukra, gyakori hogy a különböző
termények cserebere formájában gazdát cserélnek a közösségi
kert tagjai között.
A városi kertekben bizonyára nincsenek társadalmi korlátok,
sem egzisztenciális különbségek, egyetlen különbséget a
szakmai ismeret adhat. Idővel ez is kiegyenlítődhet?
– A városi kertekben minden korosztály és társadalmi
csoport megtalálható – a két leggyakoribb csoport a
kisgyermekes szülők és a nyugdíjasok. Ez utóbbiak között
mindig vannak tapasztaltabb, gyakran vidéki gyökerekkel
rendelkező személyek, akik élen járnak az életük során
megszerzett gyakorlati ismeretek átadásában. De ahogy említettem,
vannak előadások, közös képzések is, így aki teljesen kezdő,
az is bátran belevághat.
Több helyen
valósítottak meg iskolakerteket. Ez már a diákok szemléletformálásához
tartozik?
– Az iskolakert témaköre a másik olyan terület, amit a
városi agrárpolitikán belül a zászlónkra tervezünk tűzni,
hiszen a szemléletformálást fiatalkorban érdemes igazán
elkezdeni. Úgy gondoljuk, az iskolakert kereteinek a segítségével
nemcsak a környezeti nevelés, a fenntarthatóság szemléletének
átadása történhet meg hatékonyan, hanem olyan – később a
felnőttkorban is hasznos – készségek is kialakulhatnak, mint
az együttműködési készség, a rendszerben gondolkodás képessége,
a munkakultúra, az elvégzett munka tisztelete.
Mikorra várható a városi agrárpolitika véglegesítése,
és előtte konzultálnak-e különböző szervezetekkel?
– A Városi agrárpolitika dokumentumot ebben az évben
– lehetőség szerint az év első felében – szeretnénk véglegesíteni,
együtt gondolkodva a témában jártas civil szervezetekkel,
illetve más tárcákkal, például az előbb említett
iskolakertek esetében az Emberi Erőforrások Minisztériumával.
De fontos megjegyezni, hogy már a véglegesítés előtt számos
szemléletformáló akciót, kis léptékű beavatkozást tervezünk
az év során.
Medveczky Attila
|
