vissza a főoldalra

 

 

 2017.02.24. 

Konzultáció a közrend további javításáról

Nem állhat minden kocsma mellett rendőr vagy polgárőr

A kisebb, de a közrendet zavaró, bosszantó problémák alapos feltérképezése érdekében Józsefváros önkormányzata januárban konzultációt indított. A városvezetés célja, hogy megismerje a kerületiek véleményét, és ha a józsefvárosiak szerint szükséges, a helyzet kezelése érdekében új vagy szigorúbb szabályozást alkosson. Az eddig beérkezett kérdőívekről Dr. Kocsis Máté polgármester lapunknak elmondta: egyértelmű, hogy a kerület lakói számára fontos kérdésekről van szó, és tevékenyen részt kívánnak venni a közös munkában.

 Néhány héttel ezelőtt a józsefvárosiak levelet kaptak öntől, konzultációt indítottak a közrendet és a közbiztonságot érintő kérdésekben. Mint kerületi lakos, magam is tapasztalom a pozitív változásokat, akkor mégis miért vetődött föl ez a kérdés?

 – A közbiztonság területén valóban sok munkát végeztünk el és ebben segítségünkre volt a rendőrség és maga a lakosság is. Szerencsére ezt a józsefvárosiak visszajelzései és felmérések is igazolják. Ebben a témában azonban mindig lesz tennivaló, ezúttal leginkább arra koncentrálunk, hogy a mindennapokat zavaró problémákra is megoldást találjunk, ezért van szükség az itt élők véleményére.

 Ahogy olvasom a kérdéseket, olyan dolgokról van szó, melyek nem égbekiáltó problémák, de mégis bosszanthatják a lakosokat. A fogadóórákon elmondottak alapján állították össze a kérdőívet?  

– Pontosan. Sokan jelezték ugyanis, hogy meg kell oldani azokat a közvetlen lakókörnyezetben, lakóközösségben felmerülő kellemetlenségeket, melyek gyakran nem is tekinthetőek még csak szabálysértésnek sem. A releváns nehézségek megismerésének érdekében a kérdőív összeállításánál a képviselőkhöz, önkormányzathoz, önkormányzati cégekhez beérkező lakossági bejelentéseket vettük alapul, emellett egyeztettünk a rendőrséggel, a közterület-felügyelettel és a polgárőrséggel is arról, hogy részükre milyen jellegű panaszokat juttatnak el a józsefvárosiak.

 Itt van máris a nonstop boltok és az éjszaka is működő kocsmák, éttermek kérdése. Ezek gondolom, pénzt hoznak az önkormányzatnak. Mi a fontosabb, a bevétel, vagy a lakók nyugalma?

 – Mindkettő fontos, szükség van a városnak a bevételekre, de ez nem mehet a józsefvárosiak nyugalmának kárára. Meg kell találni az összhangot a kettő között, ha szükséges akár differenciált szabályozással.

 Az nem lenne megoldás, ha éjfél után nem lehetne szeszes italt árulni a boltokban?

 – Felmerült, mint megoldási lehetőség, de a konzultáció lényege éppen az, hogy megismerjük a józsefvárosiak véleményét és javaslatait, többek között ebben a kérdésben is. Tudjuk, hogy a problémák területenként eltérőek, ezért ahogy mondtam, vélhetően a megoldás sem minden esetben ugyanaz kell legyen. A beérkezett válaszok alapján fogjuk megvizsgálni, hogy hol van szükség a szabályok módosítására, és milyen mértékben. Szeretnénk elérni, hogy a józsefvárosiak még inkább otthonuknak érezzék a várost.

 Egyesek szerint azért van a polgárőrség és a rendőrség, hogy a kocsmák, éttermek előtti rendbontókat figyelmeztesse, megbírságolja. Mi erről a véleménye?  

– Ez így van, de nem állhat minden kocsma mellett egy rendőr vagy polgárőr, lássuk be, ennél sokkal több dolguk van, és nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a vendéglátóhelyeknek is vannak kötelezettségeik. Úgy gondolom elvárható, hogy portáik előtt tisztán tartsák a területet és biztosítsák – ahogyan azt számos belvárosi szórakozóhely környékén is teszik, például „csendbohóccal” – a környéken élők nyugalmát.

 Néhány társasházban, nyitott ablak mellett olyan hangosan tartanak házibulikat, hogy azt az egész környék hallja. Ilyen esetekben viszont sokszor a lakók nem merik értesíteni a hatóságokat. Hogyan lehet akkor ezt a problémát orvosolni?

 – A hatóságokat bátran értesítsék ilyenkor, azt tudom tanácsolni. Emellett a konzultáció során arról is megkérdeztük a józsefvárosiakat, tapasztalják-e, hogy sokan nem tartják be a lakóházak rendjét és szükségesnek tartják-e a közösségi együttélésre vonatkozó jelenlegi szabályozást – többek között bírság kilátásba helyezésével – szigorítani. A válaszok ismeretében tudjuk megvizsgálni a megoldási lehetőségeket.

 Korábban beszéltünk arról, hogy sokan nem megfelelően használják a kerület játszótereit, parkjait. Volt, mikor a homokozókban drogos által eldobált tűket találtak, és a Molnár Ferenc tér bokrai között is látni néha fecskendőket. Mit és, hogyan lehet ez ellen tenni?

 – Fontos tudni, hogy az eldobott tűk száma már jóval kevesebb, mióta a kerületben korábban zajló tűosztogatás megszűnt, mindamellett egyetlen eldobott tű is nagy veszélyt jelent. A játszóterek rendjével kapcsolatban is tettünk fel kérdést a józsefvárosiaknak a konzultáció során. Vannak nekünk is ötleteink a problémák kezelésére, meglátjuk, mit javasolnak a kerületiek, de mindenképpen a gyermekek biztonsága az elsődleges.

 Amennyiben a lakosok többsége változtatásokat szeretne, akkor szigorítanak a szabályokon?

 – Igen, ha a józsefvárosiak szigorúbb szabályokat szeretnének, annak megfelelő döntéseket fogunk hozni.

 Másik témánk: tavaly év végén olvastuk, hogy átfogó bérlakás-gazdálkodási koncepció készül. Mi ennek a lényege?

 – A Józsefvárosi Önkormányzat a főváros egyik legnagyobb lakásállományával rendelkezik, jelenleg 4640 lakás van a tulajdonában. A lakásállomány fenntartásának éves költsége meghaladja az 1,1milliárd forintot, a kiszámlázott bérleti díjak azonban ennek a felét sem fedezik. A jelenlegi bérlakásrendszer így fenntarthatatlan, igazságtalan és több ponton hibás elveket követ, ami olykor visszaélésekre is lehetőséget ad. Az önkormányzat célja, egy igazságos, méltányos, hatékony, kerületi igényekre vonatkozó bérlakás-stratégia kialakítása, különös figyelmet fordítva az alacsony jövedelműek és a nehezebb feltételek között élők lakhatásának javítására.

 A bérlők hányad része nem fizet díjat?

 – A bérlakásrendszer fenntartásának hiányát a költségvetésből kell évente 6-700 millió forinttal kipótolni, azaz ekkora összeggel járul hozzá közvetlenül az önkormányzat a bérlakásban élők lakhatásához. Mindezek ellenére az elmúlt évtizedben közel 1,5 milliárd forintnyi tartozás halmozódott fel, melyből mintegy 600 millió forinttal olyanok tartoznak, akik ma is önkormányzati lakásban élnek. Pedig ma az önkormányzati lakások átlagos négyzetméterára nem éri el a 300 forintot, sőt több ezer négyzetméteren még a 100 forintot sem, míg a lakáspiacon 2000 forintot kérnek átlagosan bérleti díjként. Az önkormányzati lakásokban élők közül sokan azonban ezt a sokkal alacsonyabb összeget sem fizetik meg.

 Őket kilakoltatják, elárverezik, vagy máshová kell költözniük?

 – Nem ez az elsődleges cél. Mi egy méltányos és igazságos rendszert szeretnénk kialakítani, többek között olyan támogatási rendszer megalkotásával, amely kizárólag a valóban rászorulókat támogatja. Azokat, akiknek fizetési problémáik ténylegesen nehéz anyagi körülményeikből adódnak. A lakbért nekik is ki kell fizetni, ez nem szociális kérdés, azonban szociális oldalról az önkormányzat őket támogatni fogja. Azokat viszont nem fogja segíteni, akik nem működnek együtt az önkormányzattal, akik nem tartják be a közösségi együttélés szabályait, akik lopják a közműveket vagy valójában életkörülményeik megvizsgálása alapján láthatóan tudnák fizetni a lakbért, de ezt mégsem teszik. Aki nem teljesíti a közösség által joggal elvártakat, az ne is számítson a közösség segítségére.

 Hogyan lehet olyan támogatási rendszert megalkotni, amely kizárólag a valóban rászorulókat támogatja? Honnan lehet tudni, ki él valóban szegényes körülmények között?

 – Ennek a rendszernek a kidolgozása még folyamatban van, de jó példa a települési támogatás bevezetése, melynek megítélésébe a szociális területek segítségét kell kérjük. Az új támogatási rendszerrel sikerült véget vetni a segélyekkel való visszaélés korszakának. Ez jó alapja lehet a lakásgazdálkodáshoz kapcsolódó támogatási rendszernek is, de hangsúlyozom, konkrét döntések még nincsenek.

 Aki viszont szeretné, kedvezményesen megveheti az eddigi bérleményét?

 – Így van. A képviselő-testület tavaly decemberi döntésével a jelenlegi önkormányzati lakásbérlők lehetőséget kaptak arra, hogy 2017 márciusától rendkívül kedvező feltételek mellett vásárolhassák meg azt a lakást, amelyben jelenleg élnek. A rendezett jogviszonnyal rendelkezők komfortfokozattól és elhelyezkedéstől függően a forgalmi értékből biztosított 45-85%-os kedvezménnyel juthatnak saját tulajdonú lakáshoz, és lehetőség van a bérleti díjjal megegyező részletfizetésre is. Ezzel a korábban is meglévő elidegenítési lehetőségeket bővítettük ki úgy, hogy abban minden bérlő egységesen részt vehessen, és ez által otthont teremthessen Józsefvárosban.

 

Medveczky Attila