|
 2017.02.24.
Nem a pedagógusokról
szólt a Tanítanék mozgalom
Soros György által támogatott szervezetek csatlakoztak a tüntetéshez
Sokszor példálóznak
a liberálisok a Nyugattal, de azt nem mondják, hogy az USA-ban
1939 óta érvényben van az a törvény, mely kimondja, hogyha
egy civil szervezet külföldről kap támogatást, akkor azt neki
nyilvánosságra kell hozni. Ez ma Magyarországon nem kötelező
a jogszabályok szerint. Ezért
gondoljuk, hogy a civil szervezetek működésének szabályozását
át kell alakítani – nyilatkozta a Magyar Fórumnak Hollik István
országgyűlési képviselő.
Mivel támasztja alá azt a kijelentését, hogy külföldi
támogatás és Soros György által pénzelt szervezetek állnak
a Tanítanék mozgalom tüntetése mögött?
– Ezt leginkább a tények támasztják alá. Azt
tapasztaljuk, hogy a Tanítanék mozgalom akkor tüntet, akkor
vonul az utcára, amikor Magyarországon a rendszerváltás óta a
legnagyobb pedagógus béremelés zajlik az életpályamodell
bevezetésének köszönhetően. A mozgalom azt állította,
amikor utcára vonult, hogy mögöttük nem áll senki. Ezt egyik
vezetőjük meg is erősítette a televízióban. Ez viszont nem
felel meg a valóságnak, hiszen a demonstráció szervezője azt
kérte, hogy a résztvevők támogassák az Alapítvány a
Tanszabadságért szervezetet. Arról a szervezetről van szó,
amelynek pénzügy beszámolóiból fehéren-feketén kiderül,
hogy Soros György egyik civil szervezetétől – a Nyílt Társadalom
Alapítványtól – kaptak támogatást 2013-ban, 2014-ben és
2015-ben is. Ez egyértelműen bizonyítja, hogy a tüntetés mögött
a Soros által finanszírozott egyik civil szervezet áll. Az is
sok mindent elárul, hogy akik csatlakoztak ehhez a kezdeményezéshez,
s a tüntetéshez, azok között több olyan szervezet is feltűnik,
így a Krétakör, a Helsinki Biztosság, a Migráns Szolidaritás,
melyeket a közelmúltban Soros György támogatott vagy jelenleg
is támogat. Ezért határozottan kijelentjük, hogy a Tanítanék
mozgalom tüntetése nem a pedagógusokról, a diákokról, az
oktatás megújításáról szólt, hanem olyan politikai nyomásgyakorlási
eszköz, amivel támadják a kormányt. Az is a politikai motivációról
árulkodik, hogy nem csak pedagógus-béremelésről beszélhetünk,
hanem működik a Köznevelési Kerekasztal. Ha nem politikai célzatú
lenne a tüntetés, akkor ők is részt vennének a Köznevelési
Kerekasztal folyamatosan zajló egyeztetésén – ahová meghívást
kaptak –, ahol lehetőség van a párbeszédre. A kormányzat
azon belül nyitott minden kritikára és nyitott minden
javaslatra. Érdekes módon, akkor nem vonultak az utcára, amikor
a szocialisták egyhavi bért vettek el a pedagógusoktól. Akkor
is üres volt a Kossuth tér, mikor iskolákat zártak be, és
vontak össze vagy annyira eladósították az iskolákat üzemeltető
önkormányzatokat, hogy azok majdnem csődbe mentek. Akkoriban a
Soros által finanszírozott szervezetek és ezekben az akciókban
résztvevők nem tartották annyira fontosnak az oktatás ügyét,
hogy kimenjenek az utcára.
A tüntetésen jelen volt Juhász Péter, az Együtt
frissen megválasztott elnöke, Lendvai Ildikó, a Magyar
Szocialista Párt volt elnöke, Mécs Imre, a Szabad Demokraták
Szövetsége és az MSZP volt országgyűlési képviselője és
Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének
elnöke. Tehát csak egy olyan vezető, akinek valami köze van a
pedagógusokhoz. Ez is azt bizonyítja, hogy politikai demonstrációról
volt szó?
– Az ön által felsoroltak csak megerősítik azt, hogy régi
baloldali, sőt bolsevik módszer, hogy sok „hangszeren kell játszani”.
Egyesek pártpolitizálnak, s úgy támadják a kormányt, itt főleg
Juhász Péterre gondolok, és vannak, akik civil álruhába öltöznek,
ez a Tanítanék mozgalom. Tevékenységük mögött politikai
motiváció áll, és nem érdekli őket a pedagógusok helyzete.
A résztvevők a magyar oktatásügy megújítását,
Balog Zoltán szakminiszter távozását követelték és a civil
szervezetek működésének megnehezítése, vegzálása ellen
tiltakoztak a Parlament előtt. Mi erről a véleménye? Tud ilyen
vegzálásról?
– Szó sincs róla! Azért jó, hogy ezt említette, mert
ez további bizonyítéka annak, hogy őket nem az oktatás érdekli.
Az interneten megjelentett videókon is csak érintőlegesen beszéltek
az oktatásról, s teljesen más ügyekről nyilatkoztak. Úgy látszik,
a tüntetés indoka az volt, hogy a kormány a civil szervezeteket
vegzálja. Magyarországon majdnem 60 ezer civil szervezet működik.
Az igaz, hogy a kormánynak és a kormánypártoknak vitáik
vannak olyan civil szervezetekkel, akiket külföldről finanszíroznak,
s nem tudni, milyen érdekből járnak el, de politikai tevékenységet
végeznek. Ezeket álcivil szervezeteknek tartjuk, hiszen teljesen
nyilvánvaló, hogy egy Krétakör, egy Tanítanék Mozgalom, vagy
a Hallgatói Hálózat alapvetően abból a célból jött létre,
hogy politikai munkát folytassanak. Bár kissé más hangszeren játszanak,
mint a baloldali pártpolitikusok, de a céljuk ugyanaz. Mi azt
mondjuk, hogy Magyarországon demokrácia és jogállamiság működik,
így civil szervezeteket mindenkinek joga van létrehozni, de érdemes
lenne azon elgondolkodni, hogy a külföldről támogatott
szervezetek működését átláthatóbbá és a nyilvánosság számára
elérhetővé kell tenni. Sokszor példálóznak a liberálisok a
Nyugattal, de azt nem mondják, hogy az USA-ban 1939 óta érvényben
van az a törvény, mely kimondja, hogy ha egy civil szervezet külföldről
kap támogatást, akkor azt neki nyilvánosságra kell hozni. Ez
ma Magyarországon nem kötelező a jogszabályok szerint. Ezért
gondoljuk, hogy a civil szervezetek működésének szabályozását
át kell alakítani. Nemrég történt ezzel kapcsolatban ötpárti
egyeztetés, s abban mindegyik párt egyetértett, különböző
hangsúlyokkal, hogy módosítani kell a civil szervezetek működésének
átfogó szabályozását. A kormánypártok szerint azért, hogy
a külföldről finanszírozott magyar civil szervezetek működésére
mindenki jobban ráláthasson, s nyilvánvalóvá váljon, hogy mi
az ő cselekvésük, működésük alapvető célja. Mit várnak
el a külföldi finanszírozástól. Mi azokkal a magukat
civileknek mondott szervezetekkel állunk vitában, akiket külföldről
pénzelnek, és politikai tevékenységet folytatnak.
Medveczky Attila
|
