vissza a főoldalra

 

 

 2017.02.24. 

Nem a pedagógusokról szólt a Tanítanék mozgalom

Soros György által támogatott szervezetek csatlakoztak a tüntetéshez

Sokszor példálóznak a liberálisok a Nyugattal, de azt nem mondják, hogy az USA-ban 1939 óta érvényben van az a törvény, mely kimondja, hogyha egy civil szervezet külföldről kap támogatást, akkor azt neki nyilvánosságra kell hozni. Ez ma Magyarországon nem kötelező a jogszabályok szerint. Ezért gondoljuk, hogy a civil szervezetek működésének szabályozását át kell alakítani – nyilatkozta a Magyar Fórumnak Hollik István országgyűlési képviselő.

 Mivel támasztja alá azt a kijelentését, hogy külföldi támogatás és Soros György által pénzelt szervezetek állnak a Tanítanék mozgalom tüntetése mögött?

 – Ezt leginkább a tények támasztják alá. Azt tapasztaljuk, hogy a Tanítanék mozgalom akkor tüntet, akkor vonul az utcára, amikor Magyarországon a rendszerváltás óta a legnagyobb pedagógus béremelés zajlik az életpályamodell bevezetésének köszönhetően. A mozgalom azt állította, amikor utcára vonult, hogy mögöttük nem áll senki. Ezt egyik vezetőjük meg is erősítette a televízióban. Ez viszont nem felel meg a valóságnak, hiszen a demonstráció szervezője azt kérte, hogy a résztvevők támogassák az Alapítvány a Tanszabadságért szervezetet. Arról a szervezetről van szó, amelynek pénzügy beszámolóiból fehéren-feketén kiderül, hogy Soros György egyik civil szervezetétől – a Nyílt Társadalom Alapítványtól – kaptak támogatást 2013-ban, 2014-ben és 2015-ben is. Ez egyértelműen bizonyítja, hogy a tüntetés mögött a Soros által finanszírozott egyik civil szervezet áll. Az is sok mindent elárul, hogy akik csatlakoztak ehhez a kezdeményezéshez, s a tüntetéshez, azok között több olyan szervezet is feltűnik, így a Krétakör, a Helsinki Biztosság, a Migráns Szolidaritás, melyeket a közelmúltban Soros György támogatott vagy jelenleg is támogat. Ezért határozottan kijelentjük, hogy a Tanítanék mozgalom tüntetése nem a pedagógusokról, a diákokról, az oktatás megújításáról szólt, hanem olyan politikai nyomásgyakorlási eszköz, amivel támadják a kormányt. Az is a politikai motivációról árulkodik, hogy nem csak pedagógus-béremelésről beszélhetünk, hanem működik a Köznevelési Kerekasztal. Ha nem politikai célzatú lenne a tüntetés, akkor ők is részt vennének a Köznevelési Kerekasztal folyamatosan zajló egyeztetésén – ahová meghívást kaptak –, ahol lehetőség van a párbeszédre. A kormányzat azon belül nyitott minden kritikára és nyitott minden javaslatra. Érdekes módon, akkor nem vonultak az utcára, amikor a szocialisták egyhavi bért vettek el a pedagógusoktól. Akkor is üres volt a Kossuth tér, mikor iskolákat zártak be, és vontak össze vagy annyira eladósították az iskolákat üzemeltető önkormányzatokat, hogy azok majdnem csődbe mentek. Akkoriban a Soros által finanszírozott szervezetek és ezekben az akciókban résztvevők nem tartották annyira fontosnak az oktatás ügyét, hogy kimenjenek az utcára.

 A tüntetésen jelen volt Juhász Péter, az Együtt frissen megválasztott elnöke, Lendvai Ildikó, a Magyar Szocialista Párt volt elnöke, Mécs Imre, a Szabad Demokraták Szövetsége és az MSZP volt országgyűlési képviselője és Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke. Tehát csak egy olyan vezető, akinek valami köze van a pedagógusokhoz. Ez is azt bizonyítja, hogy politikai demonstrációról volt szó?

 – Az ön által felsoroltak csak megerősítik azt, hogy régi baloldali, sőt bolsevik módszer, hogy sok „hangszeren kell játszani”. Egyesek pártpolitizálnak, s úgy támadják a kormányt, itt főleg Juhász Péterre gondolok, és vannak, akik civil álruhába öltöznek, ez a Tanítanék mozgalom. Tevékenységük mögött politikai motiváció áll, és nem érdekli őket a pedagógusok helyzete.

 A résztvevők a magyar oktatásügy megújítását, Balog Zoltán szakminiszter távozását követelték és a civil szervezetek működésének megnehezítése, vegzálása ellen tiltakoztak a Parlament előtt. Mi erről a véleménye? Tud ilyen vegzálásról?

 – Szó sincs róla! Azért jó, hogy ezt említette, mert ez további bizonyítéka annak, hogy őket nem az oktatás érdekli. Az interneten megjelentett videókon is csak érintőlegesen beszéltek az oktatásról, s teljesen más ügyekről nyilatkoztak. Úgy látszik, a tüntetés indoka az volt, hogy a kormány a civil szervezeteket vegzálja. Magyarországon majdnem 60 ezer civil szervezet működik. Az igaz, hogy a kormánynak és a kormánypártoknak vitáik vannak olyan civil szervezetekkel, akiket külföldről finanszíroznak, s nem tudni, milyen érdekből járnak el, de politikai tevékenységet végeznek. Ezeket álcivil szervezeteknek tartjuk, hiszen teljesen nyilvánvaló, hogy egy Krétakör, egy Tanítanék Mozgalom, vagy a Hallgatói Hálózat alapvetően abból a célból jött létre, hogy politikai munkát folytassanak. Bár kissé más hangszeren játszanak, mint a baloldali pártpolitikusok, de a céljuk ugyanaz. Mi azt mondjuk, hogy Magyarországon demokrácia és jogállamiság működik, így civil szervezeteket mindenkinek joga van létrehozni, de érdemes lenne azon elgondolkodni, hogy a külföldről támogatott szervezetek működését átláthatóbbá és a nyilvánosság számára elérhetővé kell tenni. Sokszor példálóznak a liberálisok a Nyugattal, de azt nem mondják, hogy az USA-ban 1939 óta érvényben van az a törvény, mely kimondja, hogy ha egy civil szervezet külföldről kap támogatást, akkor azt neki nyilvánosságra kell hozni. Ez ma Magyarországon nem kötelező a jogszabályok szerint. Ezért gondoljuk, hogy a civil szervezetek működésének szabályozását át kell alakítani. Nemrég történt ezzel kapcsolatban ötpárti egyeztetés, s abban mindegyik párt egyetértett, különböző hangsúlyokkal, hogy módosítani kell a civil szervezetek működésének átfogó szabályozását. A kormánypártok szerint azért, hogy a külföldről finanszírozott magyar civil szervezetek működésére mindenki jobban ráláthasson, s nyilvánvalóvá váljon, hogy mi az ő cselekvésük, működésük alapvető célja. Mit várnak el a külföldi finanszírozástól. Mi azokkal a magukat civileknek mondott szervezetekkel állunk vitában, akiket külföldről pénzelnek, és politikai tevékenységet folytatnak.

 

Medveczky Attila