vissza a főoldalra

 

 

 2017.01.13. 

A magyar evangélikusokról elfeledkezett az egyházi vezetés

Luther Márton meg szerette volna reformálni a katolikus egyházat. Úgy gondolta, a reformokat az egységes katolikus egyházon belül kell megvalósítani. Retorikai képességei, írói adottságai, karizmatikus személyisége nagy visszhangot váltott ki, és megtörte a katolicizmus középkori egyeduralmát.

Bár ő csupán azt szerette volna, ha a katolicizmus megújul, és közelebb kerül az emberekhez, tevékenységének köszönhetően a keresztény vallás számos új ága alakult ki. Luther Mártont tevékenységéért X. Leó pápa 1521. január 3-án kiátkozta. Követői alapították meg az első protestáns gyülekezeteket.

 Magyarországon is számos követője volt és van napjainkban is. A Felvidéken a mai napig erős mind a református, mind az evangélikus hitközség, egyébként ezek a legnagyobb protestáns hitközségek az egész világon. Ötszáz év telt el azóta, hogy Luther Wittenbergben a vártemplomra kifüggesztette az elképzeléseit összefoglaló 95 tételt. Ennek tiszteletére meghirdették a reformáció évét, mely 2016. október 31-én vette kezdetét és 2017. október 31-én ér véget.

 Az 1517 októberében kitűzött 95 tételt Luther vitaindítónak szánta, melynek központi témája a megértés és a bűnbánat volt. Azt vallotta, az egyház igazi kincse az evangélium, biblikus alapokról közelítette meg az akkoriban divatos búcsúcédulák gyakorlatát, melyek árusításával nem értett egyet. Írt arról is, mi lehet a püspökök és a pápa hatásköre, és mi nem tartozik abba bele. Tételei miatt üldözni kezdték őt, majd ki is átkozták.

 A Szlovákiai Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház is meghirdette a reformáció évét. Számos rendezvényt tartanak ennek jegyében. Üröm az örömben a magyar evangélikusok számára, hogy a nagyjából 14-15 ezer magyar evangélikusra nem gondolnak, a központi rendezvények és kiadványok kizárólag szlovák nyelvűek lesznek. Jelenleg nagyjából 30 evangélikus közösség van, ahol magyar lelkészre is szükség lenne. Sajnos, nemhogy lelkészt, még irodalmat és énekeskönyveket sem biztosítanak a püspökségek – panaszolta nemrégiben az egyik evangélikus ismerősöm, aki szerint ugyan tartanak magyar nyelvű istentiszteletet a lakhelyén, de abban sokszor nincsen köszönet. A lelkésznő, annak ellenére, hogy a közösség nagy része magyar, láthatóan a szlovák híveknek kedvez.

 A helyzeten valószínűleg az idei év sem változtat, holott a reformáció egyik legnagyobb hozadéka éppen az anyanyelvű hitgyakorlás bevezetése volt. A magyar hívek ennek ellenére örömmel fogadták a hírt, hogy az evangélikus egyház is megszervezi a reformáció évét. A rendezvény keretében számos programot szerveznek, kiadványokat adnak ki, kiállításokat rendeznek. Az egyik legérdekesebb esemény az evangelizáció történetének gobelinre való kivarrása lesz. Az evangélikus nőegylet vállalta magára, hogy 15 darab 100 x 120 centiméteres gobelinen megörökíti az egyház történetének legjelesebb eseményeit. Szimbolikus jelentőségű az a kezdeményezés is, melynek keretében 500 fát szeretnének kiültetni a hitközségek. Köztudottan fontos szerepet vállaltak a reformációban a nők is, ennek felkutatására és bemutatására szintén több rendezvényt szerveznek. A fiatalokhoz szintén szeretne közel kerülni az evangélikus egyház, ezért az evangélikusok lapjában gyermekeknek szóló írások ugyancsak megjelennek. Az egyház több kirándulást is szervez, az egyik ilyenen Luther útját járják be, de a szlovákiai egyház életében fontos helyszínekre is ellátogatnak. Az évforduló kapcsán postai bélyeget és emlékérmet is kiadnak. Lesz képzőművészeti vetélkedő, valamint a reformáció történetét bemutató vándorkiállítás is.

 Evangélikus ismerőseimtől megtudtam, hogy bár a Szlovákiai Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház a magyar hívekre külön nem gondol, ők azért megtartják a saját közösségeiken belül az ünnepet, az anyanyelvükön. Ma már könnyebb a vallás gyakorlása azért is, mert Magyarországról több irodalom is beszerezhető, így ha nem is hivatalosan, azért használnak új magyar könyveket is.

 A 2017-es év elején a magyarországi és a szlovákiai egyházi vezetők találkozóján reményeink szerint a felvidéki magyar evangélikusok helyzetéről is szó esik, és megoldás születik az ügyükben.

 Neszméri Tünde

 

(felvidek.ma)