vissza a főoldalra

 2017.01.13. 

A szolgáltatók mindent megtesznek, hogy újra „kizsebeljék” a lakosságot

Célunk, hogy a rezsicsökkentés – egész Európában egyedülálló módon – folytatódjon

Németh Szilárd országgyűlési képviselő, a Fidesz frakcióvezető-helyettese, alelnöke: az Európai Bizottság döntött a harmadik energiacsomagról, melynek lényege, hogy az energia eladása egységes elvek alapján történik, és szó sem lehet a lakosságot támogató hatósági árakról, azaz a rezsicsökkentésről, mert az szerintük versenyhátrányt jelent, ami nem felel meg az európai normáknak. Ezek természetesen csak álságos hivatkozási alapok, hogy az energiacégek folyamatosan óriási profithoz jussanak.

 Elfogadta már a parlament a rezsicsökkentés megvédésével kapcsolatos törvényjavaslatát?

 – December 13-án, kedden fogadta el az országgyűlés ezt a sarkalatos törvényt, mely tartalmazott kétharmados támogatást igénylő előterjesztési részeket is. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalt ismét rendeletalkotási joggal ruháztuk föl az egyetemes szolgáltatások körében a magyar embereknek, családoknak juttatott gáz és villany tekintetében. Erre azért volt szükség, mert Brüsszel politikájával szemben meg kell védenünk Magyarországot, legyen szó a kötelező kvótáról, vagy a rezsicsökkentésről. Amikor arról döntöttünk, hogy a lakosságnak olcsóbban adjuk az energiát, a közszolgáltatásokat, akkor brutális támadás ért minket nemcsak a külföldi tulajdonosok részéről, akik így elveszítették az extraprofitot, hanem politikai szövetségeseiktől, Brüsszeltől és az őket teljes egészében kiszolgáló hazai ellenzéktől. Ezt a csatát meg kell vívnunk. Nem vagyunk ebben a küzdelemben egyedül, mert Európában még több ország, így a V4-ek és Románia is alkalmazza az egyetemes szolgáltatást, és fenntartja magának azt a természetes és senki által el nem vitatható jogot, hogy a nemzeti kormányok felelnek saját állampolgáraik jólétéért, szociális biztonságáért, ezért a lakosság felé olcsóbban és központilag határozzák meg az energiaárat. Brüsszel nagyon kemény támadást indított mind a nyolc érintett ország ellen, és most eljutottunk odáig, hogy ez a támadás megerősödött. Ezért kellett ennek a jogszabálynak a parlament elé kerülnie, és a képviselőknek elfogadniuk. Az Európai Bizottság döntött a harmadik energiacsomagról, melynek lényege, hogy az energia eladása egységes elvek alapján történik, és szó sem lehet a lakosságot támogató hatósági árakról, azaz a rezsicsökkentésről, mert az szerintük versenyhátrányt jelent, ami nem felel meg az európai normáknak. Ezek természetesen álságos hivatkozási alapok, hogy az energiacégek folyamatosan óriási profithoz jussanak. Hiszen a szolgáltatók mindent megtesznek annak érdekében, hogy újra és újra „kizsebeljék” a lakosságot. Azt hangoztatják, hogy nem biztosítjuk a szabad versenyt a piacon, pedig ha ezt tennénk, akkor a gáz, és a villany még olcsóbb lenne. Mi jól tudjuk, mit jelent a „még olcsóbb” fogalma, mert 2002 és 2010 között a gáz ára háromszorosára, az áramé duplájára emelkedett úgy, hogy az összesített infláció az egésznek nem érte el az egnegyedét sem. Tehát elképesztő ez az érvelés. Viszont a rezsicsökkentés meghozta a kívánt eredményt. Mi magyarok sokkal jobb helyzetben vagyunk ma, mint amikor óriási pénzeket húztak ki a zsebünkből – hiszen velünk fizettették meg a profitot. A rezsicsökkentéssel egyszerre kaptuk vissza a pénzünket és az önbecsülésünket. Jelenleg elenyésző azon magyar családok száma, melyek nem képesek önerőből kifizetni rezsiszámlájukat. Sőt többen tudták törleszteni a rezsiadósságukat, tehát minimálisak a kintlévőségek. Sokkal több pénz maradt a lakosságnál, amit a szabad piacon, kereskedelemben elkölthetnek, spórolni tudnak, és a rezsicsökkentés egyik fő hatása az alacsony infláció is. A szolgáltatás és az ellátás biztonsága pedig magas színvonalú. Jól látható, hogy egyrészt szociális téren segítettünk a lakosságon, másrészt elértük a valós közszolgáltatási biztonságot, harmadrészt élénkítettük a gazdaságot. S mindezt egyszerre, Magyarország érdekeit szolgálva.

 Beszéljünk egy kicsit a gázellátásról, de más megvilágításban. Többen felvetették, hogy ha átalányban fizetnek, akkor miért nem mindegy, hogy azt a hétezer forintot melyik hónapban fizetik be, és ha a májusit nem rendezik, de a decemberit igen, akkor miért fenyegetik őket kikapcsolással, holott ugyanakkora összegről van szó.

 – Nekünk, fogyasztóknak együtt kell működnünk a szolgáltatókkal. Az elfogyasztott mennyiség után kötelességünk fizetni. Ezért kellenek az olcsó árak, ezért szükséges a rezsicsökkentés fenntartása, hogy ez az összeg kifizethető maradjon. Ezt meg a szolgáltatóknak kell tudomásul venniük, s az ő felelősségük még a pontos számla és a biztonságos, tisztességes szolgáltatás. Hogy átalány- vagy bediktálós szerződést kötünk, az a mi jogosultságunk, de a teljesítést így is úgy is ki kell fizetnünk.

 Másik témánk, hogy az észak-lengyelországi kikötővárosban, Szczecinben felavatták az október 23-án, Csepelen felállított Pesti srác szobrának ikerpárját. Miért éppen erre a városra esett a választásuk, kérdezem öntől, úgy is mint Csepel volt polgármesterétől?

 – Az 1956-os forradalmat és szabadságharcot a világ minden országában üdvözölték, azonban a lehető legtöbb áldozatot lengyel testvéreink hozták, hogy megsegítsék a magyarokat. 1956-ban Csepel és Szczecin testvérvárosok voltak. A lengyel városban még bélyeget is adtak ki, amelyen két egymásba fonódó kéz és a Szczecin–Csepel felirat volt látható. A magyar szabadságharc ügyéért a legtöbbet a lengyelek tették, akik elsőként küldték segélyszállítmányaikat Magyarországra. Véradományokat juttattak el, gyógyszereket, élelmiszert, ruhákat. Sajnos már nem él az az idős néni, aki korábban elmesélte, hogy gyerekként egy kismackót kapott egy lengyel kislánytól ajándékba, hogy tudjon játszani – ez is megható történet. Azt gondoltuk, hogy ezt a testvérvárosi kapcsolatot fel kell újítani, mert 1956 után mind a magyar, mind a lengyel kommunisták még a köztudatból is kiirtották a két nép testvéri szolidaritását. Szczecinben fordult elő egyedül az egész keleti tömbben, ami miatt a szoborállítás mellett döntöttünk, hogy 1956. december 10-én a város lakossága a helyi szovjet konzulátus előtt tüntetett, Nagy Imre szabadon bocsátását, Kádár János menesztését követelték, majd betörtek a képviselet épületébe, és felgyújtották azt. A tüntetést a lengyel biztonsági testület csapatai és a rendőrség oszlatták szét, sokakat börtönbe vetettek, életük végéig megbélyegeztek. A Juha Richárd szobrászművész által készített, a csepeliek hálája és tisztelete jeléül Szczecin városának adományozott emlékművet büszkén és szeretettel fogadták lengyel testvéreink.

Medveczky Attila