|
 2017.01.13.
A vidék népességmegtartásáért
A gazdálkodói réteg elöregedésén túl jelentős probléma,
hogy a szakismerettel rendelkezők aránya a 35 évnél
fiatalabbak körében az uniós átlagnak csak mintegy fele
Az agrárium generációváltását,
valamint a vidék népességmegtartó képességét szolgálja a
Miniszterelnökség 2016. december 20-án megjelent, mintegy 37,75
milliárd forint keretösszegű pályázata, amely a fiatal mezőgazdasági
termelők gazdaságalapítását támogatja – közölte megkeresésünkre
Kis Miklós Zsolt a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért
felelős államtitkára.
Milyen elvek mentén írták
ki a fiatal gazdálkodók indulását támogató pályázatot?
– A mintegy 37,75 milliárd forint keretösszegű
felhívás célja a fiatal mezőgazdasági termelők gazdaságalapításának
támogatása, ezzel együtt a birtokstruktúra átalakításának
előmozdítása, a mezőgazdasági munkaerő korstruktúrájának
javítása, a vidék népességmegtartó képességének növelése
és a mezőgazdasági tevékenység hosszú távú megtartása. A
korábbi években nem kaphattak induló támogatást azok, akik már
megkezdték a tevékenységüket és ezáltal vettek fel
valamilyen agrártámogatást, az új elvek azonban éppen azokat
segítik mostantól, akik már végeznek agrártevékenységet, és
ezt vállalkozóként hajlandóak folytatni.
Hazai jelenség, hogy növekszik a mezőgazdaságban
dolgozók átlagéletkora, vagy ez a trend az unióban is
megfigyelhető?
– Nem, ez a jelenség nem csupán hazai sajátosság. Az
Európai Unió más országaiban is megfigyelhető a mezőgazdaságban
dolgozók átlagéletkorának növekedése, tehát a gazdatársadalom
elöregedése. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a
gazdálkodók 31 százaléka 65 év feletti, míg a 34 év
alattiak aránya csupán 6,1 százalék. A gazdálkodói réteg elöregedésén
túl jelentős probléma, hogy a szakismerettel rendelkezők aránya
a 35 évnél fiatalabbak körében az uniós átlagnak csak
mintegy fele. Szükséges tehát a generációváltás és a mezőgazdasági
tevékenység hosszú távú megtartása érdekében a megfelelő
szakmai képzettséggel és gyakorlattal rendelkező fiatal gazdálkodók
helyzetbe hozása.
Mi lehet az oka annak, hogy a fiatalok egyre inkább
felhagytak az elmúlt évtizedekben a mezőgazdasági termeléssel?
– Ez egy összetett
kérdés, éppen ezért elég sok oka lehet, ami megérne egy külön
interjút. A számtalan ok közül az időjárási viszontagságokat,
a tőkehiányt, a felvevő piacok kiszámíthatatlanságát, és
az értékesítés szervezetlenségét említeném. Aki mezőgazdasággal
foglalkozik, annak nagyon sok pénze fekszik termelési eszközökben.
A képzett fiatalok számára olyan alternatív területek nyílnak
meg, amik akár jövedelmezőbbek is a mezőgazdaságnál, így jó
páran elfordultak az agráriumtól. A célunk elsősorban az,
hogy a családi gazdaságokat vegyék át a fiatalok, folytassák
az őseik által végzett tevékenységet, a kor színvonalának,
kihívásainak megfelelően.
Az a vidéki ifjú, aki mégis az agráriumban szeretne
dolgozni, rendelkezik-e megfelelő képzettséggel, s ha nem, ezt
miként szerezheti meg?
– Az ésszerű mezőgazdasági termeléshez, a versenyképesség
eléréshez és az uniós források elnyeréséhez megfelelő
gazdasági, valamint pénzügyi ismeretekre, nagyfokú technikai képzettségre,
komplex tudásra van szükség. A tapasztalatok azt mutatják,
hogy ezt a fiatal gazdálkodók kezdik felismerni, és aki élethivatásszerűen
a mezőgazdasággal szeretne foglalkozni, az már az iskola választásakor
az agrárium felé orientálódik. Magyarországon számos lehetősége
van a gazda-jelölteknek tudásukat elmélyíteni. Fontos azonban
hangsúlyoznom, hogy az új idők követelményeinek megfelelő
tudással felruházott fiatal gazdálkodók támogatása a kormány
feladata is. Éppen ezért a Vidékfejlesztési Program kiemelt
helyen kezeli a fiatal mezőgazdasági termelők szakmai továbbképzését,
szaktanácsadását. Erre a célra mintegy 3 milliárd forint áll
rendelkezésre.
Kik és milyen feltételekkel pályázhatnak a 37,75
milliárd forintos keretösszegű pályázatra?
– A pályázatok célcsoportjaként a Miniszterelnökség
azokat a 18 és 40 év közötti ifjú gazdákat jelölte meg,
akik mezőgazdasági üzem vezetőjeként, bizonyos méretkategória
közé esnek – legalább 6000, de legfeljebb 25000 euró STÉ
(Standard Termelési Érték) termelési potenciál. Ezen felül
megfelelő szakmai tudással, végzettséggel kell rendelkeznie a
pályázóknak, és vállalniuk kell, hogy gazdaságukat legalább
5 évig vállalkozásként vezetik. Újdonság a 2007–2013 közötti
években alkalmazott gyakorlathoz képest, hogy nem csak természetes
személy lehet a támogatás kedvezményezettje, hanem jogi személy
is, abban az esetben, ha a jogi személy kizárólagos tulajdonosa
és ügyvezetője a leendő fiatal gazda.
A támogatási kérelmet benyújtó fiatal gazdálkodók
mit vállalnak az együttműködés keretében?
– Elsősorban az üzleti tervben megfogalmazott célokat vállalják
a fiatalok, éppen ezért a pályázóknak kiemelt figyelmet kell
fordítaniuk a támogatási kérelmek benyújtása során az üzleti
tervben foglalt vállalásokra. Emellett a pályázók a kormány
célkitűzésének megfelelően vállalják, hogy olyan új mezőgazdasági
vállalkozást hoznak létre (főleg állattenyésztés, kertészet),
amely új munkahelyeket hoz létre vidéken és a megvalósuló
projekt hozzájárul a mezőgazdasági tevékenység hosszú távú
megtartásához.
A kapott támogatáson felül önerőből is finanszírozzák
majd a gazdák a projektet?
– A pályázat keretében a fiatal gazdálkodók maximálisan
40 000 eurónak megfelelő átalánytámogatást kapnak, amihez
alapvetően nem kell önerőt felmutatni, azonban egy komolyabb vállalkozást
csak akkor lehet sikeresen működtetni hosszú távon is, ha az 5
éves fenntartási kötelezettség ideje alatt önerőt is
beletesznek.
A magas hozzáadott értékű, munkaerő-intenzív agrárágazatokban
tevékenykedni óhajtó fiatalok előnyt élveznek?
– Igen. A kormány
a Vidékfejlesztési Program forrásaiból kiemelten támogatja a
kézimunka-igényes ágazatok fejlesztését, ugyanakkor ezek az
ágazatok azok, amelyek egységnyi területen kedvezőbb termelési
értékkel is rendelkeznek. A fiatal gazdálkodókra jellemző a vállalkozó
kedv, a korszerű ismeretek birtoklása, az együttműködésre
való nyitottság, amely ezekben az ágazatokban tud igazán érvényesülni.
A pályázati felhívásban a tartalmi értékelési szempontoknál
éppen ezért magas többletpontot kapnak azok a fiatalok, akik állattenyésztéssel
vagy kertészeti tevékenységgel kívánnak új mezőgazdasági vállalkozást
indítani.
A kedvezményezett köteles a gazdaságot személyes közreműködéssel
vezetni, vagy lehetnek kivételek?
– A kedvezményezett köteles a gazdaságot személyes közreműködéssel
vezetni. A kizárólag a csecsemőgondozási, gyermekgondozási,
vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő kedvezményezett
vonhat be a gazdaság vezetésébe közreműködőt. Fontos
azonban, hogy a kedvezményezett tulajdonosának és egyben ügyvezetőjének
kell a vállalkozás működésével kapcsolatos döntéseket
meghoznia közreműködő bevonása esetén is, illetve neki kell
meghatároznia a közreműködő, illetve a cégvezető tevékenységét.
A támogatott projektek kedvezményezettje köteles a
projektre vonatkozó környezetvédelmi és esélyegyenlőségi
jogszabályokat betartani?
– Természetesen, sőt a jogszabályok betartásán túlmenően,
a projekt által érintett területen a védett természeti és
kulturális értékeket is köteles megőrizni.
Meddig nyújthatják be a pályázatokat?
– A támogatási kérelmek benyújtására a 2017. március
1. és 2019. február 28. között van lehetőség. A beérkezett
kérelmeket szakaszos módon bírálja el a Miniszterelnökség.
Az értékelési határnapokig benyújtott projektek együttesen
kerülnek elbírálásra.
Szintén december 20-án a Miniszterelnökség újabb pályázati
felhívást jelentetett meg a Vidékfejlesztési Program keretében,
mégpedig 1,38 milliárd forintos keretben vízvédelmi célú
beruházásokra. Konkrétan mi a pályázat célja?
– A pályázati felhívás elsősorban az éghajlatváltozással
összefüggő problémák kezelését, vizeink mennyiségi és minőségi
védelmét, valamint a biodiverzitás megőrzését szolgálja. Az
aktív mezőgazdasági termelők a mély fekvésű területeken a
területi vízvisszatartást szolgáló vízi létesítmények
kialakítására, fejlesztésére, valamint erózió elleni védelmet
biztosító létesítmények kiépítésére is nyerhetnek forrást.
Ez azt jelenti, hogy a rendelkezésre álló 1,38 milliárd
forintos keretből többek között vízelvezető árkok, csatornák
kialakítása, teraszok, sáncok, padkák, gyepes gyűjtőárkok
és vízmosások feltöltése valósulhat meg.
Az Európai Bizottság 2015. augusztus 10-én elfogadta a
Vidékfejlesztési Programot, melynek 4. prioritása a mezőgazdasággal
és az erdőgazdálkodással kapcsolatos ökoszisztémák állapotának
helyreállítását, megőrzését és javítását célozza. A vízvédelmi
célú nem termelő beruházások megvalósítása mennyiben járul
hozzá a megfogalmazott célok eléréséhez?
– Teljes mértékben. A felhívás által támogatott
beruházások a természeti erőforrásokra, természeti környezetre
pozitív hatásúak. Csökkentik a felszíni vizeket érő eróziós
hatásokat, továbbá jobb vízháztartású, illetve mozaikosabb
terület kialakítását eredményezik, valamint az aszály-érzékenységet
is csökkentik. Ezzel hozzájárulnak a biológiai sokféleséghez,
valamint az európai tájak állapotának helyreállításához és
megőrzéséhez. A vízvédelmi, vízvisszatartást célzó műveletek
a tervezett beruházásokon keresztül javítják a vízgazdálkodást.
Magyarországon eddig milyen eredményeket értünk el az
eróziós károk megelőzése, csökkentése területén?
– A korábbi támogatási időszakokban különböző jogcímek
keretében egy-egy célterületen belül lehetett csak ilyen típusú
feladatokra pályázni. A 2020-ig tartó pályázati ciklusban először
jelenik meg önálló intézkedésként ezen célterületek támogatása,
tehát komolyabb eredmény az elkülönített keretösszeg
felhasználását követően várható.
Mit értsünk a mély fekvésű területeken a területi
vízvisszatartást szolgáló vízi létesítmények alatt?
– A művelt terület terepszintjénél alacsonyabb fekvésű
terület, amely a művelt területről lefolyó, vápával
odavezetett víz, valamint a szivárgó vizek gyűjtésére, és tározására
szolgáló terület.
Mit nyernek saját gazdálkodásukban, akik ilyen létesítményeket
hoznak létre?
– Kedvezőbb vízhasználatot, illetve egyenlőbb víz
eloszlást és vízvisszatartást.
Szükséges-e a pályázat mellé talajtani és
talajmechanikai szakvéleményt csatolni arról, hogy a projekt
indokolt az adott területen?
– Igen, szükséges a második célterület esetén.
Kik bírálják el a pályázatokat, és melyik szerv
ellenőrzi azt, hogy a nyertes valóban megvalósította-e a kérelemben
lévő vállalásokat?
– A beérkezett kérelmeket a projektértékelői
rendszerben regisztrált, megfelelő végzettséggel rendelkező
kollégák értékelik. Az ellenőrzéséket 2017. január elsejétől
a Magyar Államkincstár és a megyei kormányhivatalok fogják végezni.
Medveczky Attila
|
