|
 2017.01.20.
Az olimpián is lehet esélyünk
A sikert sikerre halmozó gyorskorcsolyázó szerint fényes jövő
előtt áll a sportág Magyarországon
Az elmúlt években
a világ közvetlen élmezőnyébe zárkóztak fel férfi rövid pályás
gyorskorcsolyázóink, akik egyéniben és csapatban egyaránt győzelmi
esélyekkel lépnek jégre az éppen aktuális világversenyen. A
novemberben megkezdődő idényben már két Világkupa-aranyérmet
is nyertek versenyzőink, megelőzve a legjobbakat, és kivíva
ezzel immár a teljes versenyzői kör megbecsülését. Bár még
bő egy év hátravan a következő téli olimpiáig, benne a
napokban kezdődő Európa-bajnoksággal, a márciusi világbajnoksággal
és további Világkupa-futamokkal, fél szemmel mégis már arra
koncentrálnak a válogatott tagjai is, hiszen a jelenlegi erőviszonyok
alapján reális esélye lehet a pjongcsangi éremszerzésnek.
Sportrovatunk vendége
a magyar férfi gyorskorcsolya-válogatott oszlopos tagja, Knoch
Viktor, akivel a sikerek okairól és az olimpiai reményekről is
beszélgettünk.
– Nem igazán
vagyunk nagyhatalom egyetlen igazi téli sportágban sem, ám a rövid
pályás gyorskorcsolya ez alól üdítő kivételnek számít. Ön,
aki több mint egy évtizede tagja a válogatottnak, biztosan
tudja a választ: mi az oka ennek?
– Kétségtelen
tény, hogy földrajzi fekvésünkből fakadóan a klasszikus,
szabadtéri téli sportágakban nem rólunk, magyarokról szólnak
a versenyek… Megítélésem szerint több dolog szerencsés együttállása
kellett ahhoz, hogy rövid pályás gyorskorcsolyában mostanára
elértük a közvetlen világelit szintjét. Az első és
legfontosabb a fedett pálya, amelyen ez a sportág zajlik. A
fedett jégpálya egész évben való megléte elengedhetetlen a
világszínvonalú felkészüléshez, és ez ugye nem éghajlatfüggő.
Szerencsére nálunk is rendelkezésre áll a pálya, a Gyakorló
Jégcsarnokban – amelyet immár teljes egészében a rövid pályás
gyorskorcsolyázók használnak – folyamatosan lehetőségünk
van jeges edzéseket tartani. Emellett az is nagyon fontos, hogy
éppen időben kezdődött el a magasabb színvonalú munka integrálása
a felkészítésünkbe. Ebben kulcsszerepe volt az állam kiemelt
szerepvállalásának, valamint annak, hogy egy világszerte
elismert, kínai szakembert Zhang Jinget sikerült a válogatott
élére szerződtetni. Szövetségi kapitányunk irányításával
a legjobb felkészülést biztosító edzőtáborokba is eljutunk,
így éppen olyan lehetőségeink vannak rákészülni a versenyidényre,
mint legnagyobb riválisainknak. Ez szintén a már említett
kiemelt állami szerepvállalás révén tud megvalósulni. Éppen
az ázsiai Világkupa-futamokról való hazatérésünk alkalmával
jelentette be Kósa Lajos, a Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség
elnöke, hogy az eddigi támogatás mellé 250 millió forintnyi
plusz forrásban is részesül a sportág az olimpiai felkészülési
időszakra. Nagy öröm, hogy a feltételek terén az elmúlt években
végbement kiegyenlítődés az eredményekben is megmutatkozik,
és ma már eljutottunk oda, hogy esélyesként indulunk szinte bármelyik
versenyen. A végére hagytam talán a legfontosabbat: Liu Shaolin
Sándor és Liu Shaoang személyében a világ két legtehetségesebb
fiatal versenyzője magyar, ami rendkívül szép jövőképet
sejtet a magyar gyorskorcsolyasport számára.
– Említette a válogatott
mellett tevékenykedő kínai szövetségi kapitányt, Zhang
Jinget. Hogyan jellemezné őt? Milyen új metódusokat hozott be
a felkészítésükbe, ami addig hiányzott?
– Ez érdekes kérdés.
Ami a felkészülés edzéselméleti részét illeti, abban nem
igazán van változás a korábbiakhoz képest. Annál nagyobb
viszont a különbség a technikai felkészítésben, valamint a
mozgás terén, ahol alapvetően új módszerek szerint készülünk.
Az arányok is átalakultak, a felkészülésünk mintegy 70 százalékát
a technikai elemek gyakorlása teszi ki, és csak 30 százalékban
végzünk erőnléti tréningeket. Amúgy ez az arány a korcsolyázásra
általánosságban is igaz. Szövetségi kapitányunk egész álló
nap jégen van velünk, és bizony ellentmondást nem tűrően
bevasalja rajtunk az adott napra előirányzott edzésmunkát.
Persze az eredmények igazolják, hogy megéri dolgozni.
– Általánosságban
nézve milyen speciális képességek, technikai felkészültség
kell ahhoz, hogy valaki jó legyen ebben a sportágban?
– Mint ahogyan
minden sportágban, a rövid pályás gyorskorcsolyában is nagyon
fontos az erőnlét, a robbanékonyság és a gyorsaság, a
legfontosabb azonban a korcsolyázótechnika, hiszen amint az imént
is mondtam, ez mindennek az alapja.
– Miként néz
ki egy gyorskorcsolyázó éves ritmusa? Hogyan telik el egy-egy
évük?
– A szezon igazából
szeptembertől márciusig tart, de ez nem azt jelenti, hogy az év
többi részében ne végeznénk kemény munkát. Az érdemi munka
mindig május elején veszi kezdetét. Ez azt jelenti, hogy a
pihenőnk április hónapra esik, körülbelül egy hónapra állunk
le teljesen. Aztán májustól edzésbe állunk, száraz edzésekkel
és konditermi foglalkozásokkal igyekszünk erőnlétileg
megalapozni magunkat. Nyártól már masszívan zajlanak a jeges
edzések is, és biciklizés, futás is szerepel a programban, de
ez utóbbiak aránya nem túl nagy. Általában a nyári időszak
második felében vonulunk el edzőtáborba, ami az utóbbi időben
már – a sportág megnövekedett támogatásának köszönhetően
– Kanadában szokott lenni. Ősztől megkezdődik a versenyidőszak,
amelyben az egész idényt átívelő Világkupa-sorozat mellett
évről évre megrendezik a világbajnokságot és az Európa-bajnokságot
is.
– A most zajló
idényben a Világkupa-versenyeken túl milyen további megmérettetések
várnak önökre?
– E hónap közepén
(január 13. és 15. között – K. A.) lezajlik majd az Európa-bajnokság,
amelyre nagy reményekkel utazunk Torinóba. Az idénybeli eredmények
alapján nem is lehet más a célunk, mint megszerezni a győzelmet
úgy az egyéni-, mint váltóversenyben. Ez persze nem lesz könnyű,
hiszen a hollandok és az oroszok – mint a legkiemelkedőbb európaiak
– szintén győzni szeretnének, így kiélezett versenyre kell
felkészülni. A kontinensviadal mellett tovább folytatódik a
Világkupa-sorozat is, amelynek a drezdai és a minszki állomása
van még hátra. Itt az összetett váltóverseny megnyerésére
hajtunk csapatunkkal. Az idény utolsó, ám talán legjobban várt
eseménye pedig a rotterdami világbajnokság lesz, amelyet márciusban
rendeznek majd meg. Itt is kiemelkedő szereplésre törünk.
Igencsak sűrű tehát a hátralévő programunk, reméljük,
sikerül elérnünk a kitűzött célokat.
– A következő,
idén májusban megkezdődő felkészülési szakasz immár az
olimpiai felkészülés is lesz. Várható-e, hogy bármiben is változtatásokat
eszközölnek majd az olimpia miatt?
– Megmondom őszintén,
nem tudok erre válaszolni, hiszen a felkészülési metódus
kidolgozása és összeállítása a szövetségi kapitány
kompetenciája, nekünk, versenyzőknek az a dolgunk, hogy elvégezzük
a munkát. Azonban az elmúlt évek eredményei azt tükrözik
vissza, hogy a már kialakult és évről évre elvégzett felkészülés
és idény közben végzett munka egyaránt jó, így nem hinném,
hogy komoly változtatásokra lenne ok.
– Mit lehet reálisan
elvárni az olimpián rövid pályás gyorskorcsolyázóinktól?
Van alapja azoknak a várakozásoknak, amelyek éremszerzést
vizionálnak?
– Olvassuk és
halljuk mi is a várakozásokat, amelyek az olimpiai szereplésünk
kapcsán megfogalmazódnak. Két dolgot kell elmondani ezzel
kapcsolatban. Egyrészt még nem vagyunk ott a pjongcsangi mezőnyben,
mert a kvótaszerzésre majd csak az ősszel kezdődő versenyeken
lesz mód. Ez persze mindenkire igaz, nemcsak ránk. Nem szeretném
azonban megkerüli a konkrét válaszadást sem. Ha az idei
versenyidényből indulunk ki, akkor a következő látszik. Eddig
négy Világkupa-versenyen vagyunk túl, abból a kettőről aranyéremmel
tértünk haza, az egyiken negyedik helyet szereztünk, míg a másikon
azért nem sikerült dobogón végeznünk, mert sajnos kicsúszott
az egyikünk. De aranyérmet eddig csak a kínaiak és mi tudtunk
szerezni. Vagyis minden túlzás nélkül ezt mondhatjuk, hogy a négy
gyorskorcsolya-nagyhatalom – USA, Kanada, Kína és Korea –
mellé immár felzárkóztunk mi is. Ez alapján a kvalifikáció
nem lehet kérdéses, tehát remélhetően gond nélkül kijutunk
majd Pjongcsangba. Ha pedig már ott vagyunk, akkor joggal lehet
bizakodni, hiszen az eddigiek tapasztalatai azt mutatják, hogy általában
akkor sikerül a legjobban teljesítenünk, amikor a legjobban szükséges.
Azt hiszem, a pontszerzés – vagyis az első hat hely valamelyikének
megszerzése – lehet a minimális célkitűzésünk, és ha nem
jön közbe baleset, véletlen kicsúszás, ami persze mindig
benne van a pakliban, akkor reális elvárás lehet az éremszerzés.
– Beszélgetésünk
végén személyes céljai közül is mondjon néhányat.
–Ami a
gyorskorcsolyát illeti, ott az egyéni céljaim egybeesnek a
csapat céljaival. A magánéletben az egyik legfőbb célom, hogy
sportpályafutásom után befejezzem az egyetemi tanulmányaimat.
Hét évvel ezelőtt kezdtem el az egyetemet, és még mindig nem
sikerült végeznem, ugyanis ahogy egyre komolyabbra fordult a
versenyzés, úgy maradt egyre kevesebb időm az órák látogatására
és a vizsgákra való felkészülésre. Rá kellett jönnöm,
hogy a kettő egyszerre nem megy, és egyelőre a versenysport
mellett tettem le a voksot. Hiszek természetesen abban, hogy ez jó
döntés volt, de ha eljön az ideje, azért szeretném a diplomámat
is megszerezni.
KNOCH VIKTOR
Pécsen született
1989. december 12-én.
Pályafutása:
Gyermekkora óta korcsolyázik, a műkorcsolyáról váltott rövid
pályás gyorskorcsolyára. Első sikereit 2005-ben aratta, amikor
a junior vb-n és a világkupában is döntőbe jutott az 1500 méteres
távon. 2006-ban elődöntőbe jutott az Európa-bajnokságon, és
kvalifikálta magát a torinói olimpiára is. Az ötkarikás játékokon
általános meglepetésre döntőbe jutott, ahol az 5. helyen végzett.
Ezzel 1980 óta az első téli olimpiai pontjait szerezte meg
Magyarországnak. 2007-ben a második helyen végzett a sheffieldi
Európa-bajnokságon, ami az első, világversenyen szerzett érme
volt a felnőtt mezőnyben. Azóta kisebb megszakításokkal
folyamatosan a világ élvonalában van, minden évben kitűnően
szerepel. Hol a Világkupában, hol pedig az Eb-ken, vb-ken ér el
kimagasló eredményeket. 2013-ban megnyerte a Trentóban
rendezett Universiadét, és több Világkupa-elsőséget is magáénak
mondhat. Egyéni sikerei mellett Liu Shaolin Sándor, Liu Shaoang
és Burján Csaba társaságában egyre jelentősebb eredményeket
ért el csapatban is. A most zajló Világkupa-sorozatban
csapatban már több aranyérmet is nyertek. Egyéniben és
csapatban egyaránt a jövő évi, pjongcsangi téli olimpiai játékokra
készül, ahol reményeink szerint éremeséllyel lépnek majd jégre.
Sikerei: világbajnoki
ezüstérmes (Moszkva – 2015), háromszoros Európa-bajnoki ezüstérmes,
kétszeres bronzérmes. Többszörös Világkupa-verseny győztes,
többszörös ezüst- és bronzérmes.
Egyéb elismerései:
Magyar Köztársasági Bronz Érdemkereszt (2006), hat alkalommal
választották meg az év férfi gyorskorcsolyázójává.
Kovács Attila
|
