|
 2017.01.20.
A csökkentett áfakulccsal fehéredik a
piac
Az 5%-os áfakulccsal el lehetne érni, hogy a tojásimport,
illetve a feketegazdaság jelentősen visszaszoruljon
Mint ismert, a
friss tejnél 18 százalékról, a tojásnál és a baromfihúsnál
27 százalékról mérséklődött az áfakulcs 5 százalékra
január elsejétől. Dr. Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács
elnök-igazgatója kiemelte, hogy az intézkedés hatására a környező
országoknál alacsonyabb lett a forgalmi adó mértéke, a térségben
csak Lengyelországban van hasonló mértékű áfa.
Mit nyer a baromfi- és a tojáságazat azzal, hogy 5%-os
lett tojás, valamint a baromfihús áfakulcsa?
– Az ágazat ezáltal szerencsére megszabadult egy jelentős
fekete-szürke gazdaságtól. Tehát megtisztul a termékpálya, s
így a legális piaci szereplők számára nagyobb élettér nyílik,
s ők a jövő termelésében és termék-előállításában
komolyabb szerepet tudnak vállalni.
5%-nál már nemigen éri meg csalni, tehát fehéredik a
piac?
– Pontosan. Ez a fehéredés ágazatunk egyik legnagyobb
nyeresége, hiszen a feketegazdaság visszahúzódásával a legális
szereplők piacot nyernek. Mindemellett valószínűsíthető az
is, hogy a fogyasztói árcsökkenés – mely láthatóan bekövetkezett
– minden bizonnyal forgalomnövekedést és nagyobb keresletet
generál a termékeknél. Bízunk benne, hogy e keresleti növekményt
magyar beszállítók és magyar termékek fogják kiszolgálni.
Korábban azt nyilatkozta, hogy évi egymilliárd darabot
is elérő importtojás érkezik az országba, amelynek jelentős
része átcsomagolva, „magyar termékként” jelenik meg az üzletekben,
és ez drasztikusan rontja a hazai gazdálkodók piaci esélyeit.
Megfordulhat ez a trend?
– Úgy gondolom, hogy az importtojások mennyisége már rövid
távon is jelentősen csökkenhet. Ennek oka, hogy az óriási
mennyiségű import egy része minden bizonnyal érintett volt az
áfa elkerülésben, s a különböző kreatív megoldások
jelentették a versenyelőnyt a hazai legális szereplőkkel
szemben. A „szürke-szereplők” eddig kombinálták a különböző
illegális dolgokat, ám az alacsony áfakulcs esetén, ahogy ön
is említette, már nem éri meg csalni. A jelölésekkel történő
visszaélés önmagában nem képes gazdasági eredményt hozni,
így véleményem szerint a két jelzett illegális cselekmény
volumene együttesen csökken, s talán idővel meg is szűnik.
Azt látom, hogy a boltokban szinte elkapkodták a
baromfihústermékeket. Tehát ez a kormányzati intézkedés
ebben is segít a szektor számára, hogy minél többen vásárolják
a jó, magyar baromfit?
– Azt gondolom, hogy segít. A hazai baromfiágazat egyik
jellemzője, hogy az önellátáson túl képes még exportra is
termelni. A kedvező intézkedések miatt, mivel alacsonyabbak
lettek a fogyasztói árak, a hazai forgalom is megnövekedett –
gondoljunk arra, hogy egy évvel ezelőtt a sertéshúst kezdték
el idehaza nagymértékben vásárolni. Reméljük, hogy ez hosszú
távon a magyar baromfiágazat egésze számára kedvező és előremutató.
Ez a kereslet új igényként megjelenhet a vágóüzemek
felé?
– Nem jelent új igényt, mert a baromfitermékek minősége
eddig sem jelentett problémát. Mennyiségileg kell egy esetleges
forgalomnövekedésre felkészülni. Tehát – legalábbis középtávon
– bővíteni kell a termelési kapacitásokat és ezzel lehet növelni
a termelési mennyiséget.
Van annyi baromfihús, hogy megfeleljenek a növekedő
keresletnek?
– Természetesen, hiszen a hazai baromfiszektor eddig is
kielégítette a magyar fogyasztási igényeket. Baromfihúsból
az önellátási szint megközelíti a 180%-ot. Tehát a mennyiség
rendelkezésre áll. Tudni kell, hogy a fogyasztói ár a nettó
ár, valamint az általános forgalmi adó összege. Mivel az adó
összege január elsejétől csökkent, így értelemszerűen csökkent
a fogyasztói ár is, hiszen egy-két nap alatt nem változtak meg
a közgazdasági feltételek.
A baloldali média azt harsogja, hogy a vásárlók
becsapásáról van szó, mert az áfamérséklés csak pár hétig
csökkenti az árakat, utána, mint a sertéshús esetében, újra
drága lesz a baromfi és a tojás. Sőt még a madárinfluenzát
is felemlegetik. Mi erről a véleménye?
– Jós nem szeretnék lenni, de tény, hogy a keresleti és
kínálati viszonyok változása esetén változhat a fogyasztói
ár is. A kérdés reális megítéléséhez egyébként célszerű
volna a környező országok baromfitermékeinek árfigyelése és
a hazai árakkal való egybevetése, mert így nyomon követhető
az ilyen irányú nettó ármozgás. Az alacsonyabb adókulcs
ugyanakkor ebben az esetben is alacsonyabb fogyasztói árat kell
hogy eredményezzen, mint a környező magasabb áfakulcsú országokban.
Egyes lapokban azt említik, hogy a baromfi-influenza hatása
miatt emelkednek az árak. A magyar fogyasztási szerkezetben,
legnagyobb arányban (mintegy 85-90%-ban) a csirke- és pulykahús
szerepel. Ezt a két termékpályát alig, vagy csak minimális mértékben
érintette a madárinfluenza, így nem gondolom, hogy ez jelentősen
befolyásolhatja a fogyasztói árakat.
Tisztázzunk
valamit, ha 5%-ra csökkent az áfakulcs, az azt jelenti, hogy
22%-kal olcsóbban vehetik meg a vásárlók a termékeket?
– Attól függően, hogy mit arányítunk mihez, változik
az érték. Az áfa mértékének csökkenése 27%-ról 5%-ra 22%
csökkenés. Ugyanezen változás a termék árában másképp fog
realizálódni. A példa kedvéért vegyünk alapul egy 1000 Ft
nettó árú terméket (pl.: csirkemell filé). E termék 1270 Ft
összegű fogyasztói árral rendelkezik 27% áfa mellett, míg
1050 Ft az 5%-os kulcs mellett. Ha az új árat elosztom a régi
árral (1050/1270) 17,3% árcsökkenést látunk; ha a csökkenés
mértékét osztjuk az új árral (220/1050) 20,9% változásról
beszélünk. A matematika már csak ilyen…
Az viszont látható, hogy komoly a konkurenciaharc a
kereskedelmi láncok között.
– Még a 27%-os áfa idején is tapasztaltuk a
konkurenciaharcot. Tény, hogy egy olyan alapvető élelmiszerről
és termékről van szó, amely esetében az áruházláncok
versenyeznek, hogy ki tudja olcsóbban adni, vevőcsalogató módon
ki tudja jobban értékesíteni. E rendkívül erős
konkurenciaharc miatt nem tudják, és nem lehet eltüntetni,
„lenyelni” a forgalmiadó-különbség fogyasztói árban meglévő
különbségét.
Utolsó, de lényegi kérdésem, hogy az orosz embargó
miként érintette az ágazatot?
– Az embargó a magyar baromfi termékpályát kevésbé
érintette. Leginkább a vízi szárnyas termékek voltak jelen az
orosz piacon. Körülbelül 4-5 ezer tonna fagyasztott árut vittünk
régebben Oroszországba. Amikor a blokádot kihirdették, akkor
ez árletörő készletként jelentkezett a piacon. Szerencsére a
piaci szereplők találtak olyan értékesítési lehetőségeket,
amelyek átvették az orosz piac szerepét.
Medveczky Attila
|
