2017.01.27.
Csorja Gergely: Putyin Magyar Fórumot
olvas
Vagy csak annyira
nyilvánvaló a két héttel ezelőtti számunkban megjelent következtetés,
hogy Putyin sem hagyhatta ki megemlítését – esetleg úgy is,
hogy az újság nem került a kezébe. Két hete azt írtuk, hogy
az orosz diplomaták kitiltása az Egyesült Államokból elsősorban
Trump legitimitását hivatott kétségbe vonni. És ezen az
alapon próbálják majd megszervezni a zavargásokat, esetleg
forradalomszerűséget Trump hivatalba iktatása után. Az MTI tudósítása
szerint Putyin kedden a következőket mondta: az Egyesült Államok
távozó kormánya alá akarja aknázni Donald Trump megválasztott
amerikai elnök legitimitását, azok pedig, akik hamis kompromittáló
anyagot rendeltek meg ellene, „rosszabbak a prostituáltaknál”.
Putyin azt követően
beszélt erről, hogy fogadta Igor Dodon moldovai államfőt. A
kilenc év után létrejött első moszkvai orosz–moldovai csúcstalálkozót
követően Dodon közölte, hogy kormánya a parlamenti választásokat
követően felmondhatja az Európai Unióval megkötött társulási
szerződést.
„Éles
belpolitikai küzdelem tanúi vagyunk, noha az elnökválasztási
küzdelemnek már vége, és az Donald Trump kétségtelen győzelmével
végződött” – mondta az Egyesült Államokban kialakult
helyzetről az orosz vezető.
Putyin szerint
ennek a küzdelemnek több célja van, amelyek közül a legelső
„a megválasztott elnök legitimitásának aláaknázása”.
Mint mondta, függetlenül attól, hogy valóban így akarják-e,
akik így cselekednek, azok ártanak az Egyesült Államok érdekeinek,
„és ez a kár hatalmas”.
Szavai szerint
olyan benyomás alakult ki, hogy az érintettek akár a kijevi
Majdanon tartott tüntetésekhez hasonló megmozdulásokat
rendezhetnek Washingtonban, így akarva megakadályozni Trump
hivatalba lépését.
„Másik céljuk,
hogy megkössék a megválasztott elnök kezét, és ne hagyják
beváltani a választások során tett bel- és külpolitikai ígéreteit”
– hangoztatta Putyin.
Reményét fejezte
ki, hogy a Trump körül kirobbantott botrányok dacára Moszkva
és Washington képes lesz a normális kapcsolatok helyreállítására.
Az orosz úgy vélekedett,
hogy akik megrendelték a jelentést a Trumppal szembeni állítólagos
orosz kompromittáló anyagokról, „rosszabbak, mint a prostituáltak”.
„A prostitúció
súlyos, undorító társadalmi jelenség, fiatal nők ugyanis
egyebek között azért űzik, mert másképp nem tudnak méltóságteljes
életet biztosítani maguknak, és ez jelentős mértékben a társadalmak
és az állam bűne. De azok, akik efféle hamisítványokat
rendelnek meg, akik az Egyesült Államok megválasztott elnöke
ellen kampányolnak, politikai harcban gyártanak és használnak
fel ilyeneket, rosszabbak, mint a prostituáltak” –
nyilatkozott Putyin.
Mint mondta, nem
ismeri Trumpot, nem tudja, hogyan viselkedik majd a nemzetközi színtéren,
és nincsen oka sem a bírálatára, sem a védelmezésére. Hangsúlyozta
ugyanakkor: példátlan, hogy egy megválasztott elnök ellen
ilyen módszereket alkalmazzanak. Megítélése szerint ez a
nyugati, egyebek között az amerikai politikai elit lecsúszásának
jelentős mértékéről tanúskodik.
Az orosz elnök kétségét
fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy Trump Moszkvában prostituáltakkal
találkozott volna.
„Ő elsősorban
felnőtt ember, másodsorban olyan ember, aki hosszú éveken át
foglalkozott szépségversenyek rendezésével, a világ legszebb
nőivel társalgott. Tudják, nehezen tudom elképzelni, hogy egy
szállodába rohant volna, hogy csökkent társadalmi felelősségű
lányainkkal találkozzon” – fogalmazott Putyin, hozzáfűzve,
hogy „a mieink a legjobbak a világon, ez kétségtelen”.
„De kétlem, hogy erre Trump ráharapott volna” – vélekedett
az elnök. Szerinte „az efféle híresztelések nyilvánvaló
hamisítványok”. Elmondta, hogy amikor Trump Moszkvában járt,
még nem volt politikus, és Oroszországban nem tudták, hogy
politikai ambíciói vannak.
„Egyszerűen üzletember
volt, az amerikai gazdagok egyike. […] Van, aki azt gondolja,
hogy nálunk a szakszolgálatok minden milliárdost üldözőbe
vesznek? Persze, hogy nem! Ez teljességgel lázálom” –
fogalmazott Putyin, aki „kacsának” nevezte azokat a híreket
is, amelyek szerint orosz hackerek avatkoztak be az amerikai elnökválasztásba.
Dmitrij Peszkov, a
Kreml szóvivője közölte, hogy Putyin és Barack Obama távozó
elnök a tervek szerint nem lép többé kapcsolatba egymással. A
két vezető legutóbb novemberben, az Ázsiai és Csendes-óceáni
Gazdasági Együttműködés (APEC) csúcstalálkozóján találkozott
egymással.
A Dodonnal
folytatott tárgyaláson Putyin támogatásáról biztosította
Moldova területi integritását és tömbön kívüli, semleges
státusának fenntartását. Kijelentette, hogy Moszkva kész közvetítőként
és kezesként fellépni a Dnyeszteren túli moldovai konfliktus
rendezésében.
Az orosz elnök méltatta
Dodont, amiért felkereste a Dnyeszter menti szakadár köztársaságot,
amivel tanúsította, hogy kész a konstruktív párbeszédre és
az ország területi épségének helyreállítására. Putyin elégedettségét
fejezte ki azzal, hogy Chisinau aktívabb szerepet akar vállalni
a Független Államok Közösségében.
Kijelentette:
Oroszország azt a tényt szem előtt tartva működik majd együtt
Moldovával a kétoldalú gazdasági kapcsolatok helyreállításán,
hogy a volt szovjet köztársaságnak érvényes társulási szerződése
van az EU-val. Putyin szerint az a tény ugyanúgy, mint Ukrajna
esetében, kockázatot hordoz magában, ugyanakkor nem zárta ki
az orosz–moldovai–uniós háromoldalú együttműködés lehetőségét.
Dodon azt
hangoztatta, hogy az EU–Moldova társulási szerződés 2014-es
megkötése óta a kétoldalú kereskedelem visszaesett, és
Chisinau nem alapozhatja az unióhoz fűződő viszonyát
oroszellenes retorikára.
„Semmit sem
nyertünk ettől a megállapodástól” – állította.
A hazájában
novemberben elnökké választott politikus a kampánya során kilátásba
helyezte, hogy népszavazást ír ki az EU-val fenntartott
kapcsolatokról.
Igor Dodon
emellett kijelentette: Moldovának baráti kapcsolatokat kell ápolnia
Ukrajnával, és hazájában „most senki sem vállalná annak
kockázatát”, hogy Oroszország részének ismerje el a Krímet.
Dodon hatalomba
kerülésével Moldávia lényegében orosz befolyás alá került,
és ezzel kiüresedtek azok az informális amerikai ígéretek,
hogy Moldáviát Romániának adják, cserébe a feltétlen
engedelmességért. Az elmúlt évek amerikai külpolitikája
ezzel végképp megbukott. A károk nagyobbak lehetnek, mint
gondoltuk.
Mindenesetre egyértelmű,
hogy Putyin ereje hatalmasra nőt, pedig Oroszország gazdasági
nehézségei az elhibázott amerikai politika nélkül könnyen válságba
és másodlagos hatalmi pozícióba juttathatták volna a világ
szárazföldjeinek több mint 10 százalékát elfoglaló országot.
A kép illusztráció
|