2017.06.02.
Népszerűsége
nem veszített ragyogásából
Bud Spencer szerint Kárpáti minden idők legnagyobb vízilabdázója
volt
Május 17-én a
Nemzeti Fórum Kölcsey Köre konferenciasorozata 48. rendezvényének
Kárpáti György, a Nemzet Sportolója, háromszoros olimpiai
bajnok vízilabdázó volt a vendége. A rendezvényen bemutatták
Kárpáti György–Káel Csaba: Gyurika – egy pólós vallomásai
című könyvet. Miért szükséges egy vérzékeny orr egy vízilabdázónak?
Milyen volt a kapcsolata Carlo Pedersolival? Mit mondott Kárpáti
Puskás Öcsinek? Hogyan engedte át a vizsgán dr. Németh János,
a Polgári Eljárásjogi Tanszék vezetője? – többek között
ezekre a kérdésekre kaptuk meg a választ az esten.
„Szinte
hallom, hogy az égi vízilabda kapu elől leszól Gyarmati Dezső,
és azt mondja: amikor én ott voltam veletek, rögtön Kárpáti
Gyurikáról kezdtetek el beszélni. Kettejük között volt egy
csodálatos versengés. Jó érzés volt benne lenni abban a
fantasztikus erőtérben, ahol a képesség, a tudás, a sport iránti
alázat mellett mindig jelen volt a bölcsesség és a csibészi
vidámság” – kezdte Lezsák Sándor, az Országgyűlés elnöke
bevezetőjében. Kárpáti György 167 centiméter magas, de
mindig hozzáteszi, csak télen 165, „mert akkor kicsit összemegyek.”
Ezzel a termettel kellett neki a nagytestű, hatalmas sportolók között
megállnia a helyét, és ezt sokszor csibészkedéssel érte el.
Mindig arra törekedett, hogy a legnehezebb helyzetben is helytálljon
– ahogy ez a magyarokra jellemző. Képes volt olyan energiákat
előhívni, amelyekkel mindig győzött. Ez az erő, tettrekészségnek
köszönthető, hogy már 17 évesen olimpiai bajnok lett – hívta
fel a hallgatóság figyelmét a Nemzeti Fórum elnöke. 1952-ben
Helsinkiben „kezitcsókolomot” köszönt még játékostársainak.
1960-ban bronzérmet szereztek, de nem adták fel, küzdöttek,
aminek az 1964-es tokiói arany lett a jutalma. „Csoda megfogni
egy aranyérmet. 1990-ben, amikor megnyertük a választást, Dezső
eljött hozzám könnyes szemmel, ami nem volt rá jellemző. Azt
mondta: »Sándor, parlamenti képviselő lettem, és ezt részben
neked köszönhetem, s most hoztam neked valamit, ami nekem a
legdrágább, s ezt neked adom«. Ez az 1956-os melbourne-i aranyérme
volt.”
Horváth Béla, a
Kölcsey Kör vezetője kiemelte, hogy Kárpáti György számos díjban,
elismerésben, kitüntetésben részesült. Így 2010-ben Budapest
díszpolgára, 2013-ban pedig a Nemzet Sportolója lett. Visszaidézte,
hogy „Gyurikát” nagyon régóta ismeri, politikai, szakmai pályafutása
során többször találkoztak. Felhívta a figyelmet egy, a könyvben
lévő képre, mely akkor készült, mikor az 1956-os melbourne-i
olimpia aranyérmes vízilabdacsapatának még élő tagjai,
2004-ben megkapták a Magyar Örökség díjat. Háromhoz fűzi
kapcsolat – habár Horváth Béla soha nem vízilabdázott. Kárpáti
Györgyön kívül Jeney Lászlóval, a kapussal, akivel egy
helyen nyaralt a Balatonnál. Jeney felvetette, hogy Gyarmati Dezső,
sokszor megígérte neki, hogy lejön egyszer Balatonföldvárra,
és akkor hármasban politizálhatnak. „Dezső nem jött le, így
a várt találkozás elmaradt. Viszont a Kölcsey Kör rendezvényein
háromszor is részt vett.” Majd Horváth Béla felvetette, hogy
a Kölcsey Kör 50. rendezvényének vendége Orbán Viktor
miniszterelnök úr legyen.
Arra
a kérdésre, hogy melyik három olimpiai aranyérem áll a szívéhez
a legközelebb, Kárpáti György, a Nemzet Sportolója így
felelt: „ezt a kérdést sokan nekem szegezték, de most sem
tudok rá választ adni. De mégis, az 1952-es olimpia, amikor a
legfiatalabb voltam a keretben, és az 1956-os, amikor a szovjet
csapatra 4:0-s megsemmisítő vereséget mértünk – mégpedig a
forradalom alatt”. 1952-ben talán a fiatalsága miatt nem
izgult annyira. Valóban csókolommal köszöntötte csapattársait
meg Puskásékat „Csókolom Öcsi bácsi, Csókolom Nándi bácsi!”
Amikor megnyerték az olimpiát, a focicsapat, no meg Papp Laciék,
akkor csináltak vacsorát neki és ott, természetesen Puskás a
köszöntőjében azt mondta, megbeszélte mindenkivel, hogy: „Mától
tegezhetsz minket, bár nem érdemled meg, de tegezhetsz.” Felidézte,
hogy 1976-ban Gyarmati Dezsővel volt egy nagyon jó csapatuk.
Gyarmati volt a szövetségi kapitány, Kárpáti pedig az edző.
Szívós, Faragó, Csapó, Gerendás, Horkai – és még
sorolhatnánk, tehát ez a csapat megnyerte ’76-ban a nyári
olimpiai játékokat. Összesen 12 olimpián vett részt – játékosként,
edzőként, szaktanácsadóként.
Azt sokan nem tudják,
hogy Kárpáti nem kizárólag vízilabdásként kezdte. Egy időben
a Fradi kölyökcsapatában focizott, meg is nyerték a bajnokságot.
Édesapja beléptette oda, amikor fia 10 éves volt. És most is,
72 év után is tagja a Fradinak. Esténként pedig tartották a vízilabda
meccset. A foci és a vízi sport viszont nem egyforma izmokat kíván.
Kárpátinak, amikor foci után vízilabdázott, sokszor görcsöt
kapott a lába. Akkor már ismerte Puskás Öcsit, aki később
egyik legjobb barátja lett. Viccből azt mondta neki: „ nagy
szerencséd van Öcsi, hogy 12 éves koromban a vízilabdát választottam.
Akkor nem Te lettél volna minden idők legnagyobb focistája. De
én ezt megengedtem neked.” Kárpáti szinte minden sportba
belekezdett, de csak a vízilabdánál érezte, hogy azt kell választania,
és ez később beigazolódott.
Lezsák
Sándor „bedobta” Bud Spencer nevét, mire Kárpáti azt
mondta: „tudom, ez egy végszó, mert első feleségem színésznő
volt. Bud Spencer olasz, eredeti neve Carlo Pedersoli, aki egy
nagyon aranyos ember volt, és része baráti körömnek. Azokat
kedveltem a legjobban, akiknek jó volt a humora, mert magam is
vidám vagyok. Bármilyen nehéz is volt az élet, a vidámságot
nagyon kedveltem. Hiszen az élet annyi minden rosszat hoz, akkor
legalább a baráti köröm legyen vidám.” Ilyen vidám ember
volt Puskás Öcsi, későbbiekben Gyarmati Dezső, és Bud
Spencerből sugárzott az öröm. Olasz 50-szeres vízilabda válogatott
volt. „Az 1956-os olimpián játszott az olasz csapatban, ami
nem volt rossz, de mi mégis megvertük őket. Ő 100 gyorson is
úszott, akárcsak én.” Annyival volt gyorsabb Kárpátinál,
hogy fél méterrel magasabb volt, a karja is jóval hosszabb
volt, tehát már a startkőnél előnyt szerzett. Amikor meccsre
került, sosem bántotta Kárpátit, sőt ő kerülte őt. Bud
Spencert röviddel halála előtt római otthonában meglátogatta
Kárpáti György. Találkozásukról videofelvétel készült,
melyet a könyv mellékleteként található DVD-n lehet
megtekinteni. Mindketten meséltek tolmács segítségével egymásnak.
Majd Bud Spencer azt mondta feleségemnek: „asszonyom, az ön férje
volt minden idők legnagyobb vízilabdázója.” Erre Kárpáti
azt felelte, hogy ez egyeseknek öröm, de vannak, akik nem
kedvelik őt bizonyos dolgok miatt. „Mondjál valami olyat, hogy
az egyik legnagyobb!” „No, no!” – a legnagyobb!
Utána
a cseleiről beszélt, mert ki kellett valamit találnia egy 100
kilós ellenfél ellen. A víz alatt sokszor volt pankráció,
egyesek mások „nemes részeit” csavarták. S kiderült, hogy
a vérzékeny orra is sokat segített, mert elég volt megütnie,
s azt hitték, hogy mások csaptak rá.
Bizony a sport világában
nagyon sokan szereztek doktori fokozatot. Kárpáti György jogi
doktor lett, de hogyan? A jogi karon a legnagyobbak tanítottak,
Grósz vagy Hajdú professzor, de mindenki barát lett. Az volt a
baj. Mert nem tanult. Bevitte az indexet, és azt mondták, hogy:
„Gyere vissza egy félóra múlva!” Addigra már be volt írva
valami. Nem volt ellensége az egyetemen, sportszerető tanárai
voltak. „Ultiztunk és hagytam őket nyerni. Nagyon boldogok
voltak, de nagyon jó barátok. Csak az volt a baj, hogy nem
tanultam meg egy szót sem. Egy eset volt, amikor úgy éreztem,
hogy baj van. A volt alkotmánybíróság elnöke volt négy évig
dr. Németh János, ő volt a Polgári Eljárásjogi Tanszék
vezetője, egy zseniális koponya volt, csak arról volt híres,
hogy mindenkit megbuktatott. Az estiseket is ő vizsgáztatta, azt
mondja: »Ülj be hozzám, jön most tizenkét ilyen főnöktárs,
ebből tízet, garantálom, hogy megbuktatok.« Na elkezdődött a
vizsga, és én ott hátul ültem. A palik meg is buktak szépen.
Eleve meg sem tudtak szólalni. Na ekkor volt az, hogy vizsga
volt, és mondta, hogy: »Gyere be délután!« Bementem kettőre,
ott ültem és hívott, azt mondja nekem, hogy: »Na kérem, adja
ide az indexét!« Ki adja, hát három éve tegeződünk. Éreztem
én, hogy valamit kitalált. Odaadtam, mire ő: »Kérem, húzzon!«
Ott voltak a tételek előtte, mondom: »Jancsi, minek húzzak, Te
tudod a legjobban, hogy egy a betűt nem tudok az egészből?«
Azt mondja erre: »Engem nem érdekel, húzzon!« Jól van,
mennyit húzzak, egyet? Húztam, megnéztem, erre ő: »Kérem,
jegyzeteljen!«, mondom: »Mit, mit? Hát Te tudod, hogy nem tudok
semmit.« Azt mondja erre, hogy ez elégtelen, megyek kifelé, és
az ajtónál kinyitom és oda volt írva, hogy elégséges.
Mondom: »Jancsikám!«, ő pedig azt válaszolta, hogy: »Ne
mondjon semmit!« Hát így az egyetem után sajnos nem tudtam a
jogot.”
Az esten kiderült,
hogy a magyar vízilabda-válogatott legeredményesebb játékosát
a közönség és a hírességek rajongják körül világszerte,
és népszerűsége csaknem fél évszázaddal aktív pályafutásának
lezárta után sem veszít ragyogásából. Egy vidám, szókimondó
legendával találkozhattunk. (A könyvet a B&L Line adta ki
Budapesten)
Medveczky Attila
|