2017.06.02.
Bombák és határozatok össztüzében
Átmentünk a törmeléken
és utána már csak azt hallottuk, hogy durrog a kocsinak az
oldala és az autónak a baloldalát és a jobb hátsó üvegét
betondarabokkal egyszerűen betörték – nyilatkozta Mészáros
Károly, a kecskeméti Kandó Kálmán Szakgimnázium és Szakközépiskola
tanára. Az említett iskola három pedagógusa és öt diákja
kisbusszal tartott egy szakmai versenyre Londonba, amikor Calais közelében
bevándorlók egy csoportja kövekkel és betondarabokkal dobálta
meg őket.
Az
eset május 22-én hétfő hajnalban történt, és még
ugyanaznap este, Manchesterben bekövetkezett a tragédia. Lapzártánkkor
az Iszlám Állam terrortámadásának 22 halottja, valamint 59
sebesültje volt. A 2015. november 13-i párizsi vérengzéstől
számítva 18 alkalommal csaptak le a dzsihadisták, és ennek a
18 támadásnak immár több, mint 300 áldozata van.
Mitévő az Európai
Unió két részvétnyilvánítás között? Javaslatot tesz az
alapszerződés 7. cikkelyének életbe léptetésére Magyarország
ellen az unió alapelveinek megsértése miatt. Tudniillik
„renitens” hazánkban sérül a jogállamiság és a demokrácia,
valamint dúl a korrupció. Sürgősen vissza kellene vonnunk vagy
fel kellene függesztenünk a menekülteket tranzitzónába záró
jogszabályt, a CEU-ra vonatkozó törvényt és a civil
szervezetek szabályozását újraíró tervezetet.
Úgy
tűnik, abban az országban sérül a demokrácia, ahol a több
napos kormányellenes tüntetéseknek csak az eső vet véget,
ahol – akárki akármit mond – még mindig mindent ellep a
kormány- és nemzetellenes sajtó, ahol az LMBTXYZ-k minden nyáron
tarthatnak ordenáré felvonulásokat. Ugyanakkor azt a Romániát,
ahol az őshonos kisebbség a saját jelképeit sem használhatja,
azt még egyszer sem vették elő Brüsszelben. És ha már a
korrupciónál járunk, annak idején az EU abból sem csinált
lelkiismereti kérdést, hogy együttműködött a Gyurcsány–Demszky-féle
rablóbandával.
A
civilekkel és a CEU-val kapcsolatban ugyancsak nincs problémája
Brüsszelnek, a gondot az okozza, hogy a jövőben már nem lehet
bújtatottan támogatni ezeket a nemzetidegen szervezeteket. Mielőtt
pedig azt hinnénk, hogy a tranzitzónákat emberségből támadják,
tegyük hozzá azt, amiről nem számol be az „elnyomott” média:
a kormány megbízta az egyházi segélyszervezeteket, hogy
foglalkozzanak az ott tartózkodó emberekkel, például tartsanak
játékos foglalkozást a gyerekeknek. Mindezt állami pénzből
finanszírozzák.
Az uniós eljárás
egyebek mellett kizárt, hogy eljut a végéig, nem fogják tudni
megvonni Magyarország szavazati jogát az Európa Tanácsban, de
az mindenesetre figyelmeztető erejű, hogy az Európai Parlament
most is hazánkat támadja. Különösen úgy, ha a fentiekhez
hozzávesszük, hogy a Magyarország elleni eljárás megindításának
előkészítéséről szóló határozatban az Európai Parlament
menteget és védelmébe vesz egy terrorizmus miatt elítélt migránst.
Személy szerint a tíz év börtönbüntetésre ítélt Ahmed H.
nevű szír férfit, aki 2015. szeptember 16-án Röszkénél egy
megafonon keresztül irányította a magyar határt megtámadó
migránsokat.
Európában
polgárháború van. Egyelőre nem az eddig megszokott, a történelemkönyvekből
ismert formában. Talán a partizánakciókhoz lehetne hasonlítani,
ahogy időről időre lecsapnak az iszlamisták, miközben egyes
helyeket már gyakorlatilag elfoglaltak. Calais-nál hiába szüntették
meg a dzsungelnak nevezett sátortábort, az onnan kitelepített
bevándorlók a környéken maradtak, és mindent megpróbálnak,
hogy átjussanak a csatornaalagúton az Egyesült Királyságba.
Ugyancsak arab kézen vannak az ún. no-go zónák, ahova a német
vagy francia rendőr már be sem meri tenni a lábát.
Hiába áll egyre
többször lángokban Európa, Brüsszel nem a földrész határait,
hanem a tőke érdekeit védi. A beözönlő emberár óriási és
olcsó munkaerőt, valamint felvevő piacot jelent, még a terrortámadásokkal
együtt is. A beözönlő tömegből származó hasznot kívánják
lefölözni, míg az államokra hárítják a tömegek szociális
ellátását, a bűnözés és a terrorizmus megfékezését.
Csakhogy a tőke érdekeit kiszolgáló brüsszeliek nem látnak
az orruknál tovább, a bevándorló tömeg belátható időn belül
olyan hatalmas lesz, hogy az államok alkotta szociális háló szétszakad,
a bűnözők pedig kicsúsznak a rendfenntartó szervezetek kezéből.
Azonban
ez csak az első lépés, hiszen ez a tömeg nem rabszolga
szerepre készül, nem fog örökké alantas munkát végezni.
Amint elegen lesznek, habozás nélkül magukhoz fogják ragadni a
hatalmat, és nem fogják számon tartani, hogy ez hány emberéletet
követel.
A
tőkét és kiszolgálóit nem rendítik meg a terrortámadások
– de úgy fest még a hasznos idiótákat sem. Számukra
Manchester 22 halottja járulékos veszteség. Számunkra nem az.
Számunkra áldozatok, akiknek a tragédiája intő jel, hogyha
nem bírjuk a határozatok és eljárások okozta idegőrlő küzdelmet,
és nem biztosítjuk egyre erősebben hazánk védelmét, akkor előbb-utóbb
Magyarország is az imént vázolt sorsra jut.
Märle Tamás
(Megjelent a
Magyar Fórum 2017. május 25-ei számában)
|