2017.06.09.
Cserényben Szent Lászlót Zsigmondról
mintázták
Szent László
kultusza még életében kialakult, majd III. Béla király idején
erősödni kezdett, az Anjouk és Zsigmond uralkodása alatt
teljesedett ki. Mivel uralkodóként az országot védelmező
lovagkirály mivolta vált fontossá, szentként is ezt az erényét
domborították ki. Szent Lászlót ennek köszönhetően általában
vértben, harci karddal – mint fontos fegyverével –, címeres
pajzzsal és koronás fővel ábrázolták. A képeken a világi
uralom jelképe, a jogar is meg szokott
jelenni. Így ábrázolták őt a ma a Besztercebányai járáshoz
tartozó Cserényben is.
A László kultusz kibontakozása
A fennmaradt források szerint László hatalmas termetű férfi
volt, aki a tömegben kimagaslott. Testi erejét még ötvenéves
kora körül is megőrizte. A csatákban mutatott bátorságának
köszönhetően már a középkorban nagyon népszerűvé vált.
Hartvik püspök, Könyves Kálmán (1095 és 1116 között volt
magyar király) idején, elismerően szólt a lovagkirályról,
kiváló katonai erényei mellett az erkölcsösségét is
kiemelte, dicsérte mély vallásosságát is.
A László-kultusz kibontakozásához a döntő lökést III.
Béla adta meg, aki 1192 júniusában pápai jóváhagyással
szentté avatta I. Lászlót. Ennek nyomán a kialakuló magyar
lovagi kultúra és életmód őt tekintette példaképének. Károly
Róbert és Lajos is adtak ki olyan pénzérméket, amelyek hátoldalára
László király képét verték, ez a hagyomány a 15. század végéig
megmaradt.
Zsigmond királynak László volt a példaképe
Luxemburgi Zsigmond annyira tisztelte őt, hogy Nagyváradra
is ellátogatott a lovagkirály sírjához és megtekintette
ereklyéit, később azt kérte, őt is Váradon temessék el. A
freskó festészet is virágzott a középkorban, sok templomi
faliképen az éppen uralkodó király arcvonásai is felfedezhetőek,
így van ez Cserényben is.
A települést először a zólyomi ispánság részeként
említették meg az oklevelek, 1153-ban. 1300-ban is megjelenik a
település egy oklevélben, ekkor a harcokban tanúsított érdemeiért
Kürtösi vagy Oszlári Madách-Zubratha ispán fiának, Kürtösi
Pálnak adományozza a területet a király, aki egyébként Madách
Imre őse. A család itt rendezte be birtokainak központját,
templomot is ők építettek a faluban.
Az 1310 körül épült gótikus templomot Szent Márton
tiszteletére szentelték fel. A templomot a 17. századtól erődfal
övezi. Freskói a 14. század első feléből valók, amelyek
ismert ikonográfiai program szerint készültek. Egy részük
elpusztult, de megmaradt a négy női szentet ábrázoló kép, köztük
Szent Erzsébettel és a Szent Lászlót ábrázoló kép is.
Szent László ábrázolás
a cserényi templomban
„A hajó festményei a 15. század elejéről valók, s
bizonyára egy donátor (adományozó – a szerk. megj.)
megrendelésére készültek. Ezek ugyanis úgynevezett fogadalmi
vagy kegyképek, más néven majestas-képek, melyeken időnként
a donátorok is szerepelnek. A festő még a trecento hatására
elterjedt sakktáblás keretbe (cosmata) festette őket. Ezek közül
a hajó déli falán látható a Szent László kép” –
olvasható Kovács László és Görföl Jenő A magyar szentek ábrázolása
című könyvében.
A freskó készítője Szent Lászlót szakállas, koronás,
glóriás fővel ábrázolja. Arcvonásai és szakállviselete emlékeztetnek
Zsigmond királyra, ami jelzi keletkezési idejét is. Bal kezében
jogart tart, jobb kezében országalmát. A kép bal oldalán, jóval
kisebb alakúnak ábrázolva a donátort látjuk, aki mint
fegyverhordozó jelenik meg és a király kardját tartja. A kép
alakjainak kidolgozottsága már az internacionális gótika
formavilágát mutatja. A freskó jó állapotban maradt fenn.
Neszméri Tünde
(felvidek.ma)
|