2017.06.09.
Családbarát
ország
A pusztulás alig
száz éve kezdődött, írja a harmincas években Illyés.
Az egyke eddigi
irodalma megannyi jajkiáltás, mely hirtelen elnémul. Mintha
mindenki, aki a sebet eddig kitakarta, megriadt volna a további fölismerés
veszélyétől, attól az áldozattól, amit az igazi gyógyításnak
csak a kísérlete is jelent. Egyáltalában jogában áll a
nemzetnek, hogy ilyen kérdésbe beavatkozzék? Föltétlenül jogában
áll, hisz egész életét fenyegeti. Ha az eleven test vérébe
valahol méreg kerül, az egész test azonnal védekezésbe fog,
mozgósítja mindenünnen a sejtecskéket a küzdelemre, melytől
az egész test sorsa függ.
Csak a beteg
szervezet nem védekezik, nyugodtan, szinte örömmel várja a halált.
A
népek íratlan nemzetközi joga a reményt keresni. A reménytelenség
üszkös seb s Pest levegője igazán nem alkalmas, hogy efféle
sebeket gyógyítson. […] Van, egyáltalán a barátaim között,
aki a népből származik, hány író van, aki a népből származik?
S hány, aki a nép között él? Mert csak az ismerheti a magyarságot,
tehát a filozófia szerint is, amely az ismeretet azonulásnak
tanítja, csak az lehet egészen magyar. Hány magyar író van?
És politikus? És újságíró és tudós és gazdasági
hatalmasság, egyszóval olyas, ami Pestet teszi? […] Budapest
nincs Magyarországon, fölötte, alatta vagy mellette van, tudja,
a jó isten, hogy tulajdonképpen hol is van, ha egyszer szellemisége
után meg kellene helyét keresnünk.
Olvasom Illyést,
és félfüllel hallom ezt a nyamvadt kis nőt, Széll
Bernadettet, az LMP politikusát, amint éppen kárál:
A
miniszterelnök „kijelölte” a magyar nőknek, hogy 2030-ra átlagosan
2,1 gyermeket vállaljanak, „de mi nem azért vagyunk, hogy
teleszüljük a világot”.
Óh, Istenem,
milyen igazat is szól Illyés, mikor megállapítja: aki magyarul
is tud, az még nem magyar.
De
hát mi különb időket is kiálltunk, most hátráljunk?
Nem, nem hátrálunk.
Május 25–28. között a világ minden tájáról eljöttek
Budapestre családbarát szervezetek, szakemberek, politikusok,
akik egyetértettek abban, hogy a nemzetek, a világ jövője a
családokban van, s a mindenkori kormányzatok feladata ezt a jövőt
minél biztonságosabbá és kiszámíthatóbbá tenni.
czyla
|