2017.06.09.
1,7 millió embert sikerült bevonni a
kormányzásba
A magyar kormány
mintegy 1,7 millió emberrel folytatott párbeszédet, ennyi
embert sikerült bevonnia a kormányzásba - értékelte a most zárult
nemzeti konzultációt Lázár János Miniszterelnökséget vezető
miniszter a 90. Kormányinfón, amelyet Kovács Zoltán kormányszóvivővel
tartott közösen. Lázár János visszautasította Soros György
magyar származású amerikai üzletember brüsszeli kijelentését
is, mert az szerinte igazságtalan Magyarországgal szemben, és súlyosan
elferdíti a valóságot.
A miniszter azt
mondta, akik részt vettek a konzultáción, azok kiállnak a kerítés,
a jogi határzár, az alacsony energiaárak mellett, illetve
amellett, hogy a magyar parlament mondja meg, mennyi legyen az adó,
a szociális segély, a munkahelyi támogatás, valamint az áram
és a gáz ára.
Jelezte, a párbeszédet fenn kívánják tartani, mivel számos
ügy van a kormány előtt, például a kerítés miatt indított
kötelezettségszegési eljárás.
Ahelyett, hogy Magyarország Európa védelmében tett
teljesítményét elismernék, az Európai Bizottság megtámadja
Magyarországot, akik pedig nem teljesítették kötelességeiket,
nem védték meg Európa határát, fejsimogatásban részesülnek
- hangoztatta. Emlékeztetett arra, hogy a mostani konzultáción
a korábbiakhoz képest jóval többen vettek részt.
Megjegyezte azt is, hogy ez a szám, 1,68 millió jóval
"túlnyúlik" néhány párt 2014-es választási eredményén,
amikor a baloldali pártokra összesen 1,4 millióan, a Jobbikra
csaknem egymillióan szavaztak.
Lázár János beszélt azokról a hírekről, hogy német
javaslatra jogállamisági követelményekhez kötnék a hozzáférést
a felzárkóztatást szolgáló alapokhoz az unió következő költségvetésben.
Németország az egyik legnagyobb haszonélvezője ezeknek a forrásoknak
és ő követte el a legnagyobb alapjogi sérelmet azzal, hogy
2015-ben illegális migránsok millióit engedte be a területére,
megszegve az európai határellenőrzési szabályokat - tette
hozzá. Szerinte ugyanis az egyik legfontosabb jogállami kritérium
a határvédelem.
Parttalan és rendkívül káros lenne az erről szóló
vita nem Közép-, hanem Nyugat-Európának - hangoztatta. Ha különböző
kötelezettségek és jogok betartását vizsgálják, akkor az
derül ki, számos nyugat-európai ország nem tartja be az EU jogát,
miközben Kelet-Közép-Európa alapvetően betartja - mondta,
jelezve, hogy szerinte ez a követelmény nem hiszi, hogy
Magyarországnak jelentene igazi kihívást.
Lázár János jelezte azt is, hogy nyártól Magyarország
lesz a visegrádi országok soros elnöke és számos javaslata
van a források igazságosabb, bürokráciamentes és átlátható
felhasználására.
Kitért arra, hogy a múlt heti NATO-csúcson vita volt az
EU tagállamai, valamint az Egyesült Államok és Magyarország között
a terrorizmus miatt. Az amerikai és a magyar álláspont szerint
összefüggés van a terrorizmus és a bevándorlás között, közben
jó néhány uniós tagállam ezt nem hajlandó tudomásul venni -
hangoztatta.
Szólt arról is, hogy Magyarország az Európa Tanácshoz,
az ENSZ-hez, az EBESZ-hez és NATO-hoz fordult, mert az Európai
Parlament korábbi határozatában példátlanul Ahmed H., egy
terroristacselekményt elkövető védelmére kelt.
Kérdésre válaszolva azt mondta, ha köteleznek bennünket,
hogy részt vegyünk a kötelező betelepítési kvótában, azt
Magyarország csak a tranzitzóna igénybevételével tudja
megtenni. Kitért arra is, hogy a legszükségesebb, illetve a
legvégső esetben építenek kerítést a magyar-román határra
az illegális bevándorlók miatt. Erre most nincs szükség -
tette hozzá.
Soros György Brüsszelben nem kevesebbet mondott, minthogy
Magyarországon maffiaállam működik - fejtette ki a miniszter,
aki ezt minden magyar nevében visszautasította.
Nem a magyar állam, hanem "a Soros György által pénzelt
szervezetek" voltak azok, amelyek az elmúlt években nem
tartották be Magyarországon a törvényeket, nem vállalták az
átláthatóságot, a nyilvánosságot - fogalmazott Lázár János,
aki szerint nem a magyar állam, hanem ezek a szervezetek működtek
maffiaszerűen.
Soros Györgynek az EU-t érintő szavait a politikus úgy
kommentálta: az EU-nak valóban változásokra van szüksége, de
azt nem pénzügyi spekulánsoknak kell diktálniuk.
A politikus azt is
megerősítette, hogy a kormány megküldte válaszát az Európai
Bizottság CEU-val kapcsolatos kérdéseire. Szerinte azonban Brüsszel
kérdéssora inkább volt politikai, mint jogi természetű. A
CEU-val kapcsolatos fejleményekről a kormány jövő héten tárgyal
- közölte, ismét jelezve, hogy készek az egyeztetésekre.
A gyermekvállalást ösztönző programra, a paksi atomerőmű-beruházással
összefüggő közinfrastruktúra-fejlesztésre és turisztikai célokra
is csoportosítanak át forrásokat a jövő évi költségvetési
törvényjavaslatban, amelyről a hónap közepén szavaz az Országgyűlés
- közölte Lázár János.
A kormány által
javasolt teljes költségvetési átcsoportosítás összege 98
milliárd forint, a fedezete pedig az ennyivel többre tervezett
adóbevétel - ismertette.
Ebből fordítanának családtámogatásra, gyermekvállalásra,
a kormány célja ugyanis, hogy 2030-ra családonként átlagosan
több mint két gyermek szülessen. Az akciótervnek - amelyet Orbán
Viktor miniszterelnök jelentett be egy hete - része, hogy a három-
vagy többgyermekes családok jelzáloghitelének egy részét
elengedik, erre jövőre 10 milliárd forintot szánnak. Emellett
diákhiteltartozás-csökkentésre 1 milliárd forintot, bölcsődebővítési
programra 3,5 milliárdot, a külföldön született magyar
gyermekeknek is elérhetővé váló babakötvényre pedig 600
millió forintot fordítanak. A családok éve támogatási
programra 3 milliárd forintot terveznek - részletezte a
miniszter.
Emellett a paksi bővítéshez kapcsolódó közinfrastruktúra-fejlesztésre
- például a kalocsai Duna-híd előkészítésére, továbbá
lakás- és útépítésre - 20 milliárdot, turisztikai célokra
pedig 16,4 milliárd forintot rendelnek a költségvetési előterjesztésben.
Támogatni fogják a premontrei rendet és a cisztercieket is -
ismertette.
Az elmúlt napok
gazdasági adatait - például a 4 százalékot meghaladó gazdasági
növekedést, a beruházások ütemének bővülését, valamint a
foglalkoztatási, munkanélküliségi számokat - Lázár János
úgy kommentálta: a magyar gazdaság stabil, kiegyensúlyozott pályán
van, a gazdasági növekedés pedig az ország fejlődésének
egyik fontos állomása.
A bővülés három fő eleme az ipari kibocsátás 7,8 százalékos
első negyedéves növekedése, az építőipar 25 százalékos ágazati
"ugrása" és a bérmegállapodás - sorolta.
Magyarországon lendületet kapott a gazdaság - folytatta
-, számos magyar és külföldi vállalkozás bővíti kapacitását.
Kiemelte az újlakás-építés növekedését, a reálkeresetek
és a kiskereskedelmi forgalom folyamatos emelkedését, hangsúlyozva
azt is: 2010 óta 1550 milliárd forintnyi adó- és járulékkedvezményt
kaptak a családok.
Lázár János beszélt az EU-s pénzek átláthatóságáról
szóló OLAF-vizsgálatokról is. Ezzel kapcsolatban arra hívta
fel a figyelmet, hogy Magyarországon az európai átlaghoz képest
"dupla annyi feljelentő van". Kifejtette ugyanakkor:
tavaly az aktuális 41 ezer támogatási szerződésből 13 ügyben
zárt le vizsgálatot és talált hibát az EU csalás elleni
hivatala, az OLAF, és a szervezet által megfogalmazott észrevételek
az EU-s pénzek 4 százalékét érintették. Megjegyezte: az OLAF
szerint a legsúlyosabb korrupciós bűncselekmény a 4-es metró
ügye volt az elmúlt években Magyarországon.
A 3-as metró felújításával kapcsolatos kérdésre a
miniszter kifejtette: a kormány a főváros kérésére 137,5
milliárd forint támogatást biztosított, amit az EU is jóváhagyott
"százszázalékos támogatási intenzitással". Ám később
kiderült - folytatta -, hogy még a legolcsóbb közbeszerzési
ajánlat is drágább volt ennél, majd az ezt követően csökkentett
műszaki tartalmú felhívásra szintén 137,5 milliárdnál drágább
ajánlatok érkeztek. Ám a kormány "100 százaléknál többet"
nehezen tud finanszírozni, mert az EU nem járul hozzá - mondta.
Közölte: a jövő szerdai kormányülésre várják Tarlós István
főpolgármestert, hogy tájékoztatást adjon, mi fog történni
a metróval.
A Magyar Államkincstár dolgozóinak bérkövetelésével
kapcsolatban Lázár János egyrészt azt mondta, hogy minisztériumban
nincs sztrájk, másrészt azt, hogy a központi közigazgatásban
nem lesz béremelés.
Arra a felvetésre, hogy a hírek szerint a kormány
elbontaná a panelházak felső emeleteit, a miniszter azt válaszolta:
a kormány egyetlen házat sem akar elbontani, azt szeretné, ha a
lakhatási körülmények javulnának, a panellakások és az úgynevezett
"Kádár-kockák" életciklusa ugyanis lejárt. A
politikus szerint kormányzati program kellene utóbbiak újjáépítésére,
és megoldást kell találni a panelben élők életminőségének
javítására is, mert az éghajlatváltozás miatt nyaranta
elviselhetetlenné válik bennünk az élet. Mérlegelni kell ezért
a panelből kiköltözés támogatását, a fennmaradó otthonokat
pedig élhetővé kell tenni - fejtette ki, hangsúlyozva, hogy a
lakóközösségekkel közösen kell megoldást találni.
Az esetleges panelház-visszabontásról azt mondta: csak
gondolatként merült fel, hogy akiknek a panellakását
visszabontanák, azoknak támogatást nyújtanának kertvárosi övezetbe
költözéshez. Megjegyezte, a hódmezővásárhelyi önkormányzat
azt vetette fel, hogy hajtsanak végre egy 60 lakásos kísérleti
projektet a városban. Ha a következő négy évben is a Fidesz
kormányoz majd, programmá kell formálni a panelben élők segítését
- összegzett.
A kötelező szervizdíj tervéről a Miniszterelnökség
vezetője ismét azt mondta, hogy nem ért egyet az ötlettel,
mert szerinte az egyszerű áremelés lenne. Hozzátette, az éttermi
áfacsökkentés fedezet lehet az étterem-tulajdonosoknak a pincérek
bérének emelésére.
A mentődolgozók tiltakozásáról úgy nyilatkozott: nem
gondolja, hogy annak reális alapja lenne, a bérük ugyanis
jelentősen emelkedik, öt év alatt összesen 80 százalékkal.
Arra a kérdésre, hogy vállalna-e újra miniszterséget, Lázár
János úgy reagált: Orbán Viktor miniszterelnök 2014-es felkérése
2018-ig szólt, ezért miniszterként addig tervez.
Közölte, június végéig 120 ezer embernek fizetnek ki
területalapú támogatást, és a vidékfejlesztési támogatások
kifizetését felgyorsítják.
Beszámolt arról, hogy szeptemberben összehívják a
Modern városok programban résztvevő 23 megyei jogú várost és
tájékoztatják őket a program állásáról.
Az oktatási törvények módosításával kapcsolatban
elmondta, a beilleszkedési zavarokkal küzdő gyerekeket érinti.
A módosításról hosszú szakmai konzultáció folyt és a tárca
szerint ösztönzőleg hat az, hogy őket is osztályozzák -
mondta, jelezve, hogy ez oktatásszakmai vita.
A budai Várat üzemeltető cégekre vonatkozó kérdésre
azt mondta, semmiféle vizsgálat nem volt a cégeknél, egy június
30-áig tartó átvilágítás folyik, mert összevonásokat
tervez a cégstruktúrában, és újabb, tízmilliárdos
feladatokat szeretne odatelepíteni. Szerinte a két céget vezető
Gyutai Csaba helyettes államtitkár, volt zalaegerszegi polgármester
jó munkát végez, a problémákat megoldja, tevékenységének
szabályosságát megnézik. Arra a felvetésre, hogy Gyutai Csaba
felelőssége felmerül-e, Lázár János közölte, csak L. Simon
László felelőssége merülhetne fel, de ő már nem államtitkár.
A miniszter cáfolta azokat a híreket, hogy nem készül el
a nyári vizes világbajnokságra a tervezett gyalogos-kerékpáros
híd. A költségei sem nőnek érdemben - tette hozzá.
(MTI)
|