2017.06.09.
Küzdelem az anyanyelvű oktatás megőrzéséért
Kijevben ülésezett
május 29-én a Legfelső Tanács tudományos és oktatási
bizottságában a készülő oktatási törvény tervezetének
parlamenti vitára történő előkészítésére létrehozott
munkacsoport. A tanácskozáson Brenzovics László parlamenti képviselő,
a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke
megengedhetetlennek nevezte, hogy sérüljön a nemzeti kisebbségeknek
az anyanyelvű oktatáshoz való joguk.
Brenzovics
László előadásában emlékeztetett, hogy egy sor, az új oktatási
törvény első olvasatban már elfogadott tervezetéhez benyújtott
képviselői módosító indítvány – köztük azok is,
amelyeket az Oktatási és Tudományos Minisztérium támogatásáról
biztosított a tudományos és oktatási parlamenti bizottsághoz
intézett április 28-i levelében – eltörölni javasolja a
nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatáshoz való jogának alkotmányos
garanciáit, s kizárja a nemzetiségek nyelvén történő oktatást
a középfokú szakképzésben és a felsőoktatásban. Ezzel
kapcsolatban a magyar képviselő felidézte, hogy az elmúlt időszakban
számosan hangot adtak már egyet nem értésüknek az ukrán
oktatási minisztérium és egyes parlamenti képviselők ezen álláspontjával.
Így ukrajnai nemzeti kisebbségek szervezetei még 2016 novemberében
felhívással fordultak az ország elnökéhez ez ügyben. Levélben
fordult a parlament tudományos és oktatási bizottságához a
Legfelső Tanács emberi jogi megbízottja, valamint az emberi
jogok, nemzeti kisebbségek és nemzetiségek közötti viszonyok
kérdéseiben illetékes parlamenti bizottság. Idén februárban
felhívást intézett az ország vezetőihez a Beregszászi Járási
Tanács, a magyar érdekvédelmi szervezetek felhívására pedig
Kárpátalja több mint 64 ezer polgára állt ki aláírásával
az anyanyelvű oktatáshoz való jog megőrzése mellett.
Foglalkozik e kérdéssel az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének
2017. januári, A demokratikus intézmények működése Ukrajnában
című állásfoglalásának 13. pontja is, továbbá megemlíthetjük
Bocskor Andrea, Svetoslav Malinov és Traian Ungureanu európai
parlamenti képviselőknek az ukrán oktatási minisztériumhoz
intézett, az anyanyelvű oktatáshoz való jog mellett kiálló
levelét is.
Ennek ellenére a kijevi oktatási tárca álláspontja nem
változott, ami jelentősen növeli annak valószínűségét,
hogy a parlament a törvénytervezet vonatkozó 7. cikkelyét
olyan formában fogadja el, ami sérti a nemzeti kisebbségek és
a tősgyökeres népek anyanyelvű oktatáshoz való jogának
alkotmányos garanciáit – állapította meg Brenzovics László.
A magyar képviselő az Alkotmány 53. cikkelyének 5. pontját,
a hatályos nyelvtörvény, a készülő oktatási törvény első
olvasatban elfogadott, illetve azóta módosított tervezetének
idevágó szövegét összevetve rámutatott, hogy már az oktatási
minisztérium által eredetileg benyújtott és első olvasatban
elfogadott törvénytervezet is eltörölte a polgároknak az
oktatás nyelvének szabad megválasztásához való jogát. A további
módosítások azután a Alkotmány 53. cikkelye 5. pontjának azt
a rendelkezését, miszerint a nemzeti kisebbségek számára a törvény
által megszabott rendben garantált az anyanyelven való oktatás
vagy az anyanyelv tanulásának joga, a következő normatív szöveggé
transzformálják: „A nemzeti kisebbségekhez és őshonos népekhez
tartozó személyeknek joguk van az anyanyelvi oktatáshoz az ukrán
nyelv mellett az iskola-előkészítő és általános középiskolai
képzésben az állami és kommunális intézményekben, azokon a
területeken, ahol a kisebbségek kompakt tömbben élnek.”
Vagyis a határozott alkotmányos garanciát egy jog váltja
fel, amelynek gyakorlását ráadásul két – a törvények által
sehol nem körülírt feltételhez kötik: csak az ukrán nyelv
mellett adnak rá lehetőséget, s csak azokon a helyeken, ahol az
adott kisebbség egy tömbben él. További megszorítás, hogy a
módosított törvénytervezet az anyanyelvű oktatást az
iskola-előkészítő és általános középiskolai oktatási intézményekre
korlátozza, azaz megszűnik az anyanyelvű oktatáshoz való jog
a középfokú szakképzésben és a felsőoktatásban.
A KMKSZ elnöke szerint az anyanyelvű oktatáshoz való jog
ilyen mérvű korlátozása az Alkotmány már idézett 53.
cikkelye mellett ellentétes az alaptörvény 10. cikkelyének 2.
pontjával, mely a nemzeti kisebbségek nyelvének szabad fejlődését,
használatát és védelmét garantálja, valamint a 22. cikkely
2. és 3. pontjaival, amelyek kimondják, hogy az alkotmányos
jogok nem vonhatók vissza. A szónok felhívta hallgatósága
figyelmét arra is, hogy az oktatási törvény tervezetének
javasolt módosításai ellentétesek Ukrajna nemzetközi vállalásaival.
Tekintettel a felsorakoztatott érvekre Brenzovics László
javasolta, hogy kompromisszumos megoldásként a parlament második
olvasatban fogadja el az oktatási törvény 7. cikkelyének első
olvasatban elfogadott szövegváltozatát, mert bár ez a változat
is jelentősen szűkíti a kisebbségek jelenlegi oktatási
jogait, de legalább nem ellentétes az ország Alkotmányával és
nemzetközi kötelezettségvállalásaival.
Brenzovics László
érveit és javaslatát levélben eljuttatta Lilija Hrinevics
oktatási miniszternek, valamint Volodimir Szpivakovszkijnak, a
tudományos és oktatási parlamenti bizottság helyettes vezetőjének.
(karpatalja.net)
|