2017.06.09.
Gazdaságilag támogatjuk
határon túli testvéreinket
Felismerték
a magyar szakképző intézmények stratégiai jelentőségét
Potápi Árpád János:
„az elmúlt két évben 104 tanműhely és tangazdaság létrejöttét
támogatta a magyar kormány a Kárpát-medencében több mint 738
millió forint felhasználásával a 2015 a külhoni magyar szakképzés
éve program keretében.” A Miniszterelnökség nemzetpolitikáért
felelős államtitkára lapunkkal közölte, hogy céljuk, hogy
minden intézményben a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő
szakok, valamint a szükséges eszközök rendelkezésre álljanak
ahhoz, hogy a diákok és a pedagógusok magas színvonalú munkát
tudjanak végezni.
A Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkárság három
évvel ezelőtt jelentette be, hogy „2015 a külhoni magyar
szakképzés éve”. Két év alatt mennyi határon túli tanműhelyt
és tangazdaságot tudtak támogatni?
– A „2015 a külhoni magyar szakképzés éve”
tematikus év keretében 2015-ben és 2016-ban összesen 104
felszerelt tanműhely és tangazdaság létrejöttét támogattuk
a Kárpát-medencében több mint 738 millió forint felhasználásával.
Bízunk benne, hogy ezek mindegyike jól szolgálja majd a
tematikus év fő célkitűzését és hozzájárul ahhoz, hogy a
külhoni magyar szakképzésben résztvevő diákok magasabb színvonalú
képzésben részesülhessenek és lehetőségük legyen modern
eszközökön tanulni, ami elősegíti majd sikeres elhelyezkedésüket
és szülőföldön való boldogulásukat.
Mik voltak a feltételek?
– A „2015 a külhoni magyar szakképzés éve” program
keretében valamennyi külhoni magyar régióban a koordináló
partnerszervezetek segítségével, az oktatási intézmények és
a munkaerőpiac képviselőinek bevonásával elkészültek a régió
szakképzésének fejlesztésére vonatkozó koncepciók és
cselekvési tervek a 2015–2020-as időszakra. Ezen koncepciók
mentén összeállított cselekvési tervek megvalósítását támogattuk
tematikus évünk és folytatása során. Célunk, hogy minden intézményben
a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő szakok, valamint a szükséges
eszközök rendelkezésre álljanak ahhoz, hogy a diákok és a
pedagógusok magas színvonalú munkát tudjanak végezni. A
koncepciók és a hozzájuk kapcsolódó cselekvési tervek megvalósításának
érdekében a magyar kormány érintett tárcáinak képviselői
– a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága, a
Nemzetgazdasági Minisztérium és a Földművelésügyi Minisztérium
–, illetve a külhoni magyar koordináló partnerszervezetek együttműködési
megállapodást kötöttek a külhoni magyar szakképzés fejlesztése
érdekében. Külhoni koordináló partnerünk volt a Kárpátaljai
Magyar Pedagógusszövetség, a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács,
a Horvátországi Magyar Pedagógusok Fóruma, a Muravidéki
Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség, a Romániai Magyar
Pedagógusok Szövetsége és a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége.
Támogatásainkat a szakképzés-fejlesztési koncepciók mentén,
régiós koordináló partnereink javaslata alapján támogattuk.
Azt lehetett tudni, hogy melyik határon túli terület
– például Kárpátalja, Délvidék, Erdély, Felvidék –
mennyit kapott az összegből?
– Erdély több mint 310, Felvidék 140, Vajdaság 120, Kárpátalja
100, Muravidék és Horvátország közel 30-30 millió forintos támogatást
kapott szakképzésfejlesztésre 2016-ban és 2017-ben.
Két éve Kecskeméten írták alá a Duna Régió Szakképzési
Klaszter alapító okiratát. A szervezet a határon túli
magyarlakta területeken folyó szakképzéshez és felnőttképzéshez
nyújt támogatást. Ez azt jelenti, hogy anyaországi szervezetek
is bekapcsolódtak az államtitkárság programjába?
– Az anyaország részéről programunkba az elvi megállapodást
aláíró tárcák és háttérintézményeik is bekapcsolódtak.
Május 22-én Révkomáromban járt, ahol két műszaki
szakképző intézmény berendezéseit adták át. Mely iskolákat
támogatták?
– A Komáromi Műszaki Szakközépiskola részére 17
millió Ft összegben nyújtottunk támogatást eszközök beszerzése,
szaktanterem felújítása és laboratóriumi mérőeszközök vásárlása
céljából, a Komáromi Ipari Szakközépiskola pedig 14 850 000
Ft összegben részesült támogatásban elektrotechnikai és gépészeti
tanműhelyek felszerelése és számítástechnikai szaktanterem
kialakítása céljából. Hozzá kell tenni, hogy a Komáromi
Ipari Szakközépiskolát már 2015-ben is támogattuk, akkor 15
millió Ft összegben, amelyet az intézmény elektrotechnikai és
gépészeti tanműhelyek és laboratóriumi eszközfelújításra
fordított.
Ők külön kérték, hogy mire van szükségük?
– Az intézmények
támogatását a régiós koordináló partnerek javaslata alapján
valósítottuk meg. Ez a felvidéki iskolák, és az összes többi
támogatott külhoni magyar szakképző intézmény esetében így
történt.
A felvidékiek magyarországi iskolákban is szereztek
gyakorlatot?
– Így van. Az idei a harmadik év, hogy lehetőséget
biztosítunk külhoni magyar szakképzős diákoknak és vezető
tanáraiknak, hogy magyarországi intézményben nyári vagy évközi
gyakorlaton vegyenek részt. Legfőbb célunk ezzel az, hogy lehetőséget
biztosítsunk számukra tudásuk bővítésére, elősegítsük az
anyaországi és külhoni magyar szakképzésben részt vevő diákok
és tanárok közötti tapasztalatcserét, valamint – nem utolsó
sorban – hozzájáruljunk a közöttük lévő kapcsolatok megerősítéséhez
és új kapcsolatok kialakításához.
Magyarországon sokan hangoztatják, hogy komoly a hiány
a jó szakemberekből. Ez tetten érhető a határon túli magyarság
körében is?
– A munkaerőhiány az egész Kárpát-medencében tetten
érhető, a szakképzett fiatalokra pedig minden szomszédos országban
óriási szükség van. Meggyőződésünk, azáltal, hogy támogatjuk
a külhoni magyar szakképző intézményeket, fejlesztjük,
modernizáljuk őket és bővítjük az általuk kínált lehetőségeket,
meg tudjuk győzni a külhoni magyar fiatalokat – akik sem tudásban,
sem tehetségben nem maradnak el anyaországi társaiktól –,
hogy igenis érdemes szakmát tanulni, jó szakmát választani,
hisz az ügyes, képezett szakemberekre évről évre nagyobb igény
van.
A határon túliak
is felismerték a magyar szakképző intézmények stratégiai
jelentőségét?
– Teljes mértékben. A régiós szakképzés-fejlesztési
koncepciókból kiderül, hogy a külhoni szakképző intézményeknek
stratégiai jelentősége van a külhoni magyarság szülőföldön
való maradásában és boldogulásában.
Mit gondol, a fiatalok szakképzési támogatásával elérhető,
hogy felnőttként szülőföldjükön maradva boldoguljanak, vagy
ehhez más forrás, vagy személetbeli változás is szükséges?
– A Nemzetpolitikai Államtitkárság évek óta a létező
legkülönbözőbb eszközökkel igyekszik segíteni a külhoni
magyarság szülőföldön maradását és helyben való boldogulását.
Nem csak a szakképzés terén nyújtunk segítséget, évek óta
kiemelkedő támogatásban részesítjük a külhoni magyar oktatási
intézmények minden rétegét, a kulturális intézményeket, történelmi
egyházakat, az utóbbi időben pedig egyre nagyobb hangsúlyt
fektetünk a gazdaságfejlesztésre is. Ezért indítottuk el
2016-ban a külhoni magyar fiatal vállalkozók évét, 2017-ben
pedig a külhoni magyar családi vállalkozások éve című
programunkat. Hiszünk abban, hogy ez a sokrétű, az élet minden
területére kiterjedő támogatás hozzájárul majd ahhoz, hogy
a külhoni magyarság ne hagyja el szülőföldjét, hanem magyarságát
megőrizve, otthon próbáljon meg sikeres és boldog életet élni.
Oktatási szakemberek véleménye, hogy a szakképzés élethosszig
tartó tanulás kellene legyen – de ehhez tudnak segítséget nyújtani?
– Bízunk benne, hogy igen. Eddigi programjainkkal
sikeresen megszólítottuk már az óvodás, kisiskolás és középiskolás
korosztályt, a külhoni magyar fiatal vállalkozókat és a családi
vállalkozások képviselőit. Reméljük, hogy a siker a jövőben
sem marad el.
A 2018-as költségvetésben lesz még forrás erre a
programra?
– A több mint két évvel ezelőtt meghirdetett „2015 a
külhoni magyar szakképzés éve” programunkat eddig minden évben
meghosszabbítottuk az eddigi sikerek, pozitív visszajelzések és
a beérkező igények sokasága miatt. A jövő évi programok
tervezése jelenleg folyamatban van, de mindenképp folytatni
szeretnénk a megkezdett irányt, továbbra is szem előtt tartva
a külhoni magyarság aktuális helyzetét és igényeit.
Medveczky Attila
|