2017.06.09.
Népirtás áldozatává
válnak a keresztények, a Nyugat hallgatása mellett
Az egyházak vezetői
az üldözésért egybehangzóan a közel-keleti államok
politikai életébe való nyugati beavatkozást okolják. Az úgynevezett
„arab-tavasz” és az ezt követő belpolitikai instabilitás
vezetett a legtöbb országban oda, hogy teret nyerhettek az ISIS
és az őket támogató szélsőséges szervezetek – szögezte
le Török Tamás, az üldözött keresztények megsegítéséért
felelős helyettes államtitkár.
Győrfi Károly Keresztényüldözés a 21. század elején
című könyvében kifejti, hogy a keresztény a legnagyobb üldözött
vallási közösség. De sajnos az emberek túlnyomó része ezt
nem is sejti. Egyetért ezzel a megállapítással?
– Sajnálatos tény, hogy a keresztények megpróbáltatásai
– akár a Közel-Keleten, akár Ázsiában akár Afrikában –
nem képezik a részét a sajtó fősodrának. Az elmúlt héten
Hilarion metropolita Washingtonban a „hallgatás összeesküvéséről”
beszélt, amely mintegy mellőzni próbálja a keresztényüldözésről
közölt híradásokat. Fontos, hogy felhívjuk a figyelmet erre a
jelenségre, hiszen megismétlődni látszik
a történelemnek egy olyan sötét időszaka, amikor vallásuk és
örökségük miatt fizikai bántalmazás és népirtás áldozatává
válik egy közösség, a Nyugat hallgatása mellett.
Mi lehet az oka, hogy az iszlám többségű
országokban ma egyre erősödik a keresztényüldözés?
– Keresztényüldözés nem csak az iszlám többségű
országokban van. Tény azonban, hogy a Közel-Keleten, Ázsiában
és Afrikában terjed a radikális iszlám, s a terrorszervezetek
szélsőséges olvasata, mely ellenségként tekint a kereszténységre
és a keresztényekre, s eszközként használja őket a nyugati
világ felé történő kommunikációjában. Irakban népirtás történt
keresztények és a jazidik ellen, az úgynevezett Iszlám Állam
katonái földjeikről elűzték, meggyilkolták őket, erőszakos
eszközökkel kényszerítették áttérésre, rabszolgasorsra az
ellenállókat. De látjuk, hogy a mostani koptok elleni virágvasárnapi
merénylettel a szélsőségesek Abdel-Fattáh esz-Szíszi
egyiptomi elnöknek is üzenni kívántak, mivel betiltotta a
Muzulmán Testvériséget, és védelmébe vette a keresztényeket.
Elképzelhető, hogy az USA és a nyugati országok észak-afrikai,
közel-keleti szerepvállalásának hatására felháborodó
muszlimok az országaikban élő keresztényeket a Nyugat „képviselőinek”
tekintik, és a nyugati világot a kereszténységgel azonosítják?
– Igen, ezt érintettük előbb is. Ezt erősítik meg a
III. József Ignác szír katolikus és II. Efrém Ignác szír
ortodox pátriárka magyarországi látogatásán elmondottak is.
Vélhetően sokkal inkább ezért üldözik őket, nem kimondottan
a vallásuk miatt, hanem eszközként használják őket. Ez
azonban azt is jelenti, hogy az üldözött keresztény közösségek
vezetői Európától várnák a segítséget, mely folyamatosan
számolja fel önmagát, értékeit, keresztény gyökereit. A
magyar kormány viszont eddig is vallotta, hogy a keresztény értékek
megőrzése, támogatása nélkül nem lehet felelősen jövőt építeni,
sem Magyarországon, sem Európában. Ennek alapján az új Alaptörvény
egyedülállóan áll ki a kereszténység alapértékei mellett,
de ez a gondolat volt a meghatározó a keresztényüldözés
jelenségével foglalkozó helyettes államtitkárság felállításánál
is.
Mégis, mi az oka, hogy Európa és Észak-Amerika szinte
semmit nem tesz az üldözött keresztényekért, miközben támogatja
a muszlim tömegek Európába beözönlését?
– Mára a helyzet ennél árnyaltabb. Vannak előremutató
jelek a nemzetközi politika területén is, s persze azt se
felejtsük el, hogy nemzetközi intézmények és karitatív
szervezetek, egyházak régóta figyelemmel kísérik és segítik
az üldözött közösségeket. Tavaly az EP „a vallási kisebbségekhez
tartozóknak az úgynevezett „ISIS/Dáis” általi tömeges és
szisztematikus lemészárlásáról” (2016/2529/RSP) határozatot
hozott, de az USA és Nagy-Britannia is hasonló dokumentumokat
fogadott el. A Magyar Országgyűlés tavaly, tehát a legelsők közt,
szintén népirtásnak nevezte az ISIS által keresztények ellen
is elkövetett erőszakos cselekményeket, határozatban szólított
fel a felelősök számonkérésére. A közbeszédben tehát
egyre nagyobb súlyt kap az üldözött keresztények helyzete. A
Trump-adminisztráció már többször jelezte, illetve a közelmúltban
Mike Pence alelnök is ígéretet tett a keresztényüldözés
felszámolására és a terrorizmus megfékezésére. Ezek mind
biztató jelek, amelyek a közös fellépés felé mutatnak.
Miért most történik ez a nagyszabású keresztényüldözés,
kik lehetnek a mozgatói, és melyek a hosszú távú következményei?
– Az érintett egyházak vezetői a jelen szituáció
kialakulásáért egybehangzóan a közel-keleti államok
politikai életébe való nyugati beavatkozást okolják. Az úgynevezett
„arab-tavasz” és az ezt követő belpolitikai instabilitás
vezetett a legtöbb országban oda, hogy teret nyerhettek az ISIS
és az őket támogató más szélsőséges szervezetek, s ők próbálják
meg ráerőltetni nézeteiket a keresztényekkel évszázadokon
keresztül békésen együtt élő iszlám lakosságra. Az
instabilitás hosszú távú hatásainak kezdetét már most látjuk:
megkezdődött az érintett országok keresztény lakosságának
elvándorlása.
A keresztényüldözés egyenlő a vallásszabadság hiányával,
vagy annál sokkal több?
– Szorosan kapcsolódik a két jelenség, de nem lehet a
keresztényüldözést pusztán vallási belügyként kezelni.
Ebben az ügyben vannak-e szövetségeseink akár az unión,
akár a visegrádi csoporton belül?
– Hasonló kormányzati egység felállításáról nem
tudunk, ez teljesen egyedülálló. A felénk irányuló érdeklődés
alapján reméljük, hogy többen követik majd példánkat. Említettük,
hogy biztató üzenetek érkeznek az Amerikai Egyesült Államokból,
de a Visegrádi Csoporton belül is számos példát tapasztaltunk
az azonos megközelítésekre, a Közel-Keleten kimondottan erősnek
tekinthető a lengyelek segítő jelenléte.
Mit tud tenni a kormány, az EMMI-n belül működő, ön
által vezetett helyettes államtitkárság a szolidaritáson kívül
az üldözött keresztényekért?
– Feladatunk alapvetően kettős: növelni a tudatosságot
a médiában ezzel az összetett jelenséggel kapcsolatban, mely
szoros összefüggésben áll más globális kérdésekkel (migráció,
demográfiai viszonyok, nők joga, vallásszabadság hiánya, a
jog elsődlegessége stb.). Minden elérhető nemzetközi
politikai döntéshozó fórumon elő kívánjuk segíteni az együttes
és hatékony fellépést. A másik feladatunk a humanitárius segítségnyújtás
koordinálása, amelynek keretében jelenleg Erbilben iskolaépítést
támogatunk. Emellett hozzájárulunk az iraki Telsqof város
rekonstrukciójához, valamint a Szent József Kórház gyógyszerhiányának
enyhítéséhez, továbbá a szír katolikus és a szír ortodox
egyház munkahelyteremtést és újjáépítést célzó
projektjeihez is.
Tudtommal ösztöndíjprogramokat is el szeretnének indítani.
Hogyan állnak ezzel a tervvel?
– Az ösztöndíjprogramunk, amelyet keresztény fiatalok
számára indítunk, a napokban kerül kihirdetésre. Célunk a
programmal egy olyan magyar tudásexport, amely szellemileg járul
hozzá az érintett keresztény közösségek újjáépüléséhez.
A program alapvetően a polgárháború miatt leginkább hiányt
jelentő orvosi, ápolói, mérnöki területeken kínál szakképzési
lehetőségeket.
A humanitárius segélyek mely országokba érkeznek?
– A helyettes államtitkárság 2016 októbere óta létezik,
azóta a leginkább válságterületnek számító Szíriára és
Irakra koncentráltuk erőfeszítéseinket, de Libanon és
Egyiptom is része a lebonyolítás alatt álló projektjeinknek,
továbbá tervezzük kiterjeszteni tevékenységünket.
Folyamatosan konzultálnak a muszlim többségű országok
keresztény vezetőivel?
– Természetesen, működésünk alapelve, hogy az egyházi
vezetők személyes beszámolóira, és a velük fenntartott
folyamatos kommunikációra építjük tevékenységünket, hogy
ott és úgy tudjunk segíteni, ahogy a keresztény közösségek
valóban rászorulnak. Ennek keretében minden hónapban hazánkba
látogat egy magas rangú egyházi vezető az érintett országokból.
Medveczky Attila
|