2017.06.23.
Ria, ria!
Időről időre érkeznek
hozzám olvasói visszajelzések, amelyek arról tanúskodnak,
hogy sokan olvassák szívesen ezt a rovatot. Természetesen ez
nagy öröm számomra, és szívből köszönöm figyelmüket, hűségüket.
A napokban például levelet kaptam Pintér úrtól – teljes nevét
csak azért nem írom ki, mert akkor könnyű összetéveszteni a
jelenlegi belügyminiszterrel… (Persze ugyanolyan őszinte örömmel
töltene el, ha egyszer a miniszter úrtól is kapnék egy olvasói
üzenetet.) Pintér úr egyebek mellett beszámolt egy nemes
hagyományról, melyről mostanáig nem tudtam. Egy közgazdász
üzletember, Janicsek Tamás és régi barátja, a Krakkóban élő
laptulajdonos, Jerzy Jurecki jó tíz évvel ezelőtt elhatározták,
hogy a sport frontján erősítik a lengyel–magyar barátságot.
Évente két alkalommal nemzetközi labdarúgó mérkőzést
tartanak, amatőr öregfiúk részvételével. Tavasszal, Pünkösd
környékén mindig Lengyelországban játszanak egymással, többnyire
Zakopanéban, ősszel pedig Magyarországon, változó helyszíneken.
Mindig jó minőségű, komoly pályán, szakképzett játékvezetőkkel,
és a győztes serleget kap.
Természetesen
a kupa átadását követő integráció, vagyis a fehér asztal
melletti vacsora is figyelemre méltó esemény… Pünkösd idejét
éljük, ennek megfelelően a zakopanei meccset múlt szombaton
rendezték – az eredményről sajnos nem értesültem. Bármelyik
csapat nyert is, kétségtelen, hogy az ilyen alulról születő,
a hétköznapi emberek által teremtett hagyományok éltetik történelmi
barátságunkat. Egyébként a két ötletgazda, Janicsek és
Jurecki urak annak idején, ifjú fejjel, a Balaton partján
ismerkedtek meg egymással.
Ha már foci,
akkor nem bírom ki, hogy ne számoljak be a múlt hétvégén lejátszott
világbajnoki selejtező mérkőzésről, amelyen a lengyel válogatott
3:1 arányban legyőzte a románt. Az összecsapást Varsóban, a
néhány éve átadott gyönyörű Nemzeti Stadionban vívták, és
a románoknak semmi esélyük nem volt a vereség elkerülésére.
A lengyel csodacsatár, Robert Le wandowski gólokkal remekelt.
Egy román futballszakértő, aki korábban válogatott játékos
volt, azt nyilatkozta, hogy Lewandowski „nemi erőszakot követett
el a román csapaton”. Hétköznapi nyelven ezt persze kevésbé
szalonképesen szoktuk kifejezni, vagyis hogy Lewandowski mit csinált
a románokkal… Az biztos, hogy nem kímélte őket. Ám nem is
az eredmény miatt hoztam elő ezt a meccset, hanem a szurkolók
dicséretére. A lengyelek ugyanis rájöttek, mivel lehet a
legjobban bosszantani a román drukkereket: nem azt kiabálták a
saját csapatuk biztatására, hogy POLSKA, POLSKA!, hanem azt,
hogy RIA, RIA, HUNGÁRIA! Hát nem gyönyörű? A kilencven perc
során többször is megtörtént, hogy sok ezer lengyel néző
Hungáriát skandált, a vendégszektorban elhelyezett, biztonsági
őrökkel körbeállt néhány száz román pedig valósággal őrjöngött.
És mindez Varsóban. Egyébként ez a ria, ria, hungáriázás
most nem először történt. Tavaly novemberben Bukarestben játszották
a Románia–Lengyelország selejtezőt, amelyet szintén a
lengyelek nyertek, 3:0 arányban, akkor is Lewandowski vezérletével.
A lengyel drukkerek ott vetették be először a csodafegyvert, a
magyarok éltetését – a románok akkor is majdnem agyvérzést
kaptak. Ama meccs után nem maradt el a magyar focitársadalom válasza:
a soron következő Üllői úti Fradi-meccsen a nézők egy
percig azt skandálták, hogy POLSKA, POLSKA! A mostani varsói
lengyel gesztusért sajnos nem várható magyar viszonzás, mert
éppen nyári szünet van a bajnokságban, még heteken keresztül
nem lesznek mérkőzések.
A washingtoni Fehér
Ház múlt pénteken bejelentette, hogy Donald Trump elnök július
elején, még a G20-as országcsoport németországi csúcsértekezlete
előtt lengyelországi látogatásra utazik, aminek célja, hogy
kiemelje „a NATO kollektív védelme erősítésének elsődleges
fontosságát.” Egyes lengyel politológusok ezt egyszerűbben
úgy fogalmazzák meg: Trump elnök ezzel a látogatással szeretné
megköszönni a lengyel közreműködést az amerikai hadászati
stratégiában. Antoni Macierewicz nemzetvédelmi miniszter a
lengyel közszolgálati televízióban arról beszélt, hogy Trump
varsói útja óriási siker a lengyel diplomácia számára, és
jelzi, hogyan változott Lengyelország geopolitikai és világpolitikai
helyzete az utóbbi másfél évben. Ehhez nyilván hozzájárult,
hogy a lengyel állam növelte hadseregének létszámát, a költségvetési
tervben pedig már a GDP két százalékára rúgó védelmi kiadások
szerepelnek. A védelmi miniszter mindehhez hozzátett egy
hangzatos mondatot: „A lengyel–amerikai szövetség az európai
biztonság alapja.”
A tervek szerint
Trump Lengyelországban részt vesz az Adriai-, Balti- és
Fekete-tengeri együttműködést szorgalmazó, úgynevezett Három
Tenger Kezdeményezés konferenciáján, amelyet Wroclawban
tartanak. A tanácskozásra közép-, kelet- és dél-európai államok
vezetői ülnek össze, tehát bizonyára a magyar miniszterelnök
is jelen lesz. A Fehér Ház közleménye aláhúzza, hogy Trump
az amerikai kormányzat és a közép-európai térség országai
közötti szoros kapcsolatokat kívánja hangsúlyozni.
További friss érdekesség,
hogy Andrzej Duda lengyel köztársasági elnök egy lapinterjúban
kijelentette: a 2019-es, következő parlamenti választások időpontjára
népszavazást ír ki a Lengyelországba átirányítandó migránsok
befogadásáról. Az interjú fő témája az új lengyel alkotmány
előkészítését célzó, jövő novemberi véleménynyilvánító
népszavazás volt, amelyet a lengyel kormány már régóta
tervez. Duda leszögezte: a menekültek befogadására ma nagyon
egyszerű a válasz, és a lengyel kormány semmiképpen sem
egyezik bele a menekültek átirányításába. Ez az álláspontot
ő maga is teljességgel támogatja. Újságírói kérdésre
megismételte: „Nem egyezem bele, hogy Lengyelországba kényszerrel
telepítsenek át embereket.”
A népszavazás időpontjával
kapcsolatban kifejtette: ma még nem lehet tudni, milyen eredményeket
hoznak a 2019-es lengyel parlamenti választások. Ezért azt
tartja tisztességesnek, hogy a választók ne most, hanem csak
akkor mondják ki, egyetértenek-e a migránsok kényszerű átirányításával,
vagy sem. Ezért, hogy éppen a parlamenti választások napjára
írja ki a véleménynyilvánító népszavazást, az lesz a
legalkalmasabb pillanat. Megjegyzendő, hogy a lengyel politikai
vezetők egységesen elutasítják az Európai Bizottság (EB) által
a menekültek átirányítására 2015 őszén előirányzott kvótát.
Ellenzik az állandó uniós menekültelosztási rendszer elképzelését
is. (Egyedül Witold Waszczykowski külügyminiszter fogalmazott
meg egy kóbor ellenvéleményt, ám hamar visszakozott.) A
lengyel népszavazást az tartja napirenden, hogy Brüsszel a varsói
kormányt is eljárással fenyegeti.
Zsille Gábor
|