2017.06.23.
A magyarság történelmének
egyik legfontosabb eseménye a honfoglalás”
Honfoglalási emlékünnepség Tiszacsomán
A kárpátaljai
magyarság egyik legjelentősebb emlékhelye Tiszacsoma, ahol több
mint 1000 éves, egyértelműen a magyar eleinkhez kötődő temetőt
és települést tártak fel a régészek. A temető helyén
kialakított emlékparkban 22. alkalommal szervezett honfoglalási
emlékünnepséget június 18-án a KMKSZ Beregszászi Középszintű
Szervezete és Tiszacsomai Alapszervezete.
A vendégeket Molnár
László, a KMKSZ kulturális titkára köszöntötte, majd Rácz
János, a KMKSZ Tiszacsomai Alapszervezetének elnöke mondott köszönetet
a magyar államnak azért, hogy anyagi segítséget biztosít
ahhoz, hogy a kárpátaljai magyarok minden évben méltóképpen
megemlékezhessenek honfoglaló elődeinkről. Elmondta, hogy az
általa vezetett alapszervezet sok munkát fektet bele abba, hogy
az emlékpark évről évre szebb legyen.
Szalipszki Endre beregszászi magyar főkonzul ünnepi beszédében
kifejtette: „Látjuk, tapasztaljuk, hogy nem a szűkebb, a Kárpátok
hágóin húzódó természetes határok övezte térségben van
elsősorban a lelőhelyük a kárpátaljai magyarság sorsára, létezésre
leselkedő veszélyeknek. Ezért tartja fontosnak a magyar kormány,
hogy rendezett viszonyt tartson fenn Ukrajnával, és minél szélesebb
területekre terjedjen ki a két ország együttműködése.
Ugyanakkor látjuk, tapasztaljuk, hogy az Ukrajna melletti kiállás
a nemzetközi kapcsolatokban, így a vízummentesség elkötelezett
támogatása és számos egyéb magyar gesztus nemegyszer észrevétlen
marad, sőt, azokat tudatosan elhallgatják, és – finoman
fogalmazva – durva protokolláris hibákat elkövetve hozzák
kellemetlen helyzetbe Magyarország kárpátaljai képviselőit.
A csomai Árpád-kori temető helyén létesített emlékparkhoz
a honfoglalási jelzőt illesztjük. Ez a terület 11-12 évszázad
óta magyarok által lakott, és itt körülöttünk minden a
honfoglalás megidézéséről szól. Azt hiszem, most az a
legfontosabb feladat, hogy a kárpátaljai magyarság folytassa
felkészülését a szellemi, kulturális honvédelemre. Nem
fogadható el semmilyen kisebbségi nyelv és oktatás visszaszorítása,
nem fogadható el, hogy a kisebbségi kultúra ellehetetlenüljön.
Magyarország kormánya az elmúlt években minden korábbit
meghaladó támogatást nyújtott a kárpátaljai magyaroknak,
hogy hozzájáruljon a szülőföldön maradásukhoz, létük
anyagi feltételeinek javításához, a magyar nyelvű oktatáshoz
és az anyaországgal való kapcsolattartás könnyebbé tételéhez.
Most e támogatási és segítési formákhoz társulni fog a kárpátaljai
magyarság szellemi honvédelmi küzdelme megvívásához nyújtandó
támogatás.
Ezer évnél régebbi magyar földön állva szavaim csakis
bizakodóak lehetnek: a kárpátaljai magyar közösség erős
szervezeteivel, hatékony politikai és önkormányzati képviseleteivel
és Magyarország támogatásával el fogja érni, hogy a magyar
szó, a magyar nyelv, a magyar írás, a magyar oktatás, a magyar
igehirdetés és a magyar kultúra tere ne szűküljön.
A magyar nyelv, a magyar kultúra még évtizedeken át Kárpátalja
értéke marad, a kárpátaljai magyarság pedig élni, és
gyarapodni fog!”
Sin József, a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetének,
valamint a Beregszászi Járási Tanácsnak az elnöke elmondta:
„Sok éve már, hogy minden esztendőben eljövünk ide
Tiszacsomára, az emlékparkba. Az idejövetelünk célja, hogy közösen
emlékezzünk honfoglaló őseinkre, megnyugvást találjunk, és
megerősítsük hitünket, és ha kell, a harci kedvünket is. Attól
függően, hogy mikor mire van szükség. Most éppen bátor kiállásra,
elszántságra van szükségünk...” Mi magyarok vagyunk, és
azok is szeretnénk maradni – hangsúlyozta Sin József. Majd
felsorolta az ukrán parlament asztalán lévő asszimilációs célú
törvénytervezeteket, amelyek gátolnák a szabad nyelvhasználatot,
megkérdőjeleznék anyanyelvű oktatásunk létjogosultságát,
elmélyítenék az esélyegyenlőtlenséget életünkben. „Azt,
hogy magyarnak valljuk magunkat, és jó kapcsolatot tartunk fenn
az anyaországgal, azt lehetne természetesnek venni, és megértően
viszonyulni mindezekhez. Mert csak egymás kölcsönös megértése
és tisztelete vihet előre bennünket...”
Brenzovics László, a KMKSZ elnöke, Ukrajna Legfelső Tanácsának
képviselője nemzetünk gazdag történelmét felidéző beszédében
emlékeztette hallgatóságát: „A magyarság történelmének
egyik legfontosabb eseménye a honfoglalás, a magyar törzseknek
a megjelenése és letelepedése a Kárpát-medencében. Erről az
időszakról rendkívül kevés az írásos emlék, és sok az
olyan kérdés, amelyet nem tudunk megválaszolni, és valószínűleg
soha nem is tudunk majd. A honfoglalás koráról szóló összes
fennmaradt írás egy kisebb szobában elfér. Nem bővelkedünk régészeti
forrásokban sem – lévén, hogy nomád törzsekről volt szó.
Azonban valamennyi magyar gondolkodásában mindig nagy szerepet játszott
ez az esemény. Minden népnek megvan a saját eredetmítosza, különösen
érdekes ez a magyarok esetében, hisz több mint ezer év telt el
a magyarok itteni megtelepedése óta, s ebben a szláv és germán
tenger közé szorult kis Kárpát-medencében a magyarságnak
sikerült mindvégig fennmaradnia. Nemzetünk minden körülmények
között legfontosabbnak tartotta a függetlenségét, saját
nyelvének, kultúrájának, nemzeti önazonosságának a
fennmaradását.”
A KMKSZ elnöke a kárpátaljai magyarság mai helyzete
kapcsán kijelentette: „Mi sem szeretnénk feladni azokat a
jogokat, amelyekkel mindig is éltünk. Hisz a történelem folyamán
a legősibb időktől itt mindig szabad volt magyarul beszélni,
és mindig szabad volt a magyar nyelvű oktatás. Reméljük, ez
így lesz a továbbiakban is. Nem vagyunk jöttmentek ezen a földön,
ezer éve itt élünk, megmaradtunk, fenn tudtuk tartani saját
nyelvünket és kultúránkat, és én biztos vagyok benne, hogy
ez így lesz a jövőben is.”
Köszöntötte a
honfoglaló őseinkre emlékezőket Dávid Árpád helyi református
lelkész, majd a jelenlévők a központi emlékjelnél elhelyezték
koszorúikat és virágaikat.
Az ünnepi beszédek után gazdag kulturális program vette
kezdetét az emlékparkban. Nagy Valentin elszavalta Kovács
Vilmos Verecke című versét, a Tiszacsomai Kultúrház Reskó-Papp
Angéla és Botos Georgina által felkészített Bokréta Tánccsoportja
szatmári lassú és friss csárdást, magyarbődi néptáncot
adott elő. A kisbégányi Erzsébet Színjátszókör tagjai
ugyancsak szatmári táncokat, majd botos táncot, végül
Vittorio Monti Csárdására koreografált táncot adtak elő. A
Mezőgecsei Hagyományőrzők Szatmári Viola és Botos Georgina
által felkészített Kék Viola Tánccsoportja nyírségi néptáncokat,
az ugyancsak mezőgecsei Szivárvány Néptánccsoport pedig mezőföldi
táncokat mutatott be. Jancsik Szilveszter a Ha magyar vagy című
verset szavalta.
A szervezők több programmal is készültek a fiatalok számára.
A tiszaújlaki Molnár Melinda a gyerekek arcát pingálta ki, a
csetfalvai Gergely István fafaragó névre szóló pásztorbotot
készített a legényeknek, a Salánkról és Sárosorosziból érkezett
László testvérek a hordókészítés tudományát mutatták be,
míg Hidi Endrével a korongozást, agyagedénykészítést próbálhatták
ki. A nagydobronyi keramikus néhány munkáját meg is vásárolhatták,
ahogy a benei Anicka Hadadi Csilla horgolt ékszereit és dísztárgyait
is. A fölös energiákat az ugrálóvárban és a trambulinon
volt lehetőség leugrálni, pihenni pedig a körhintán lehetett.
B. Zs.
(karpatalja.net)
|