2017.06.23.
Informálni,
integrálni, inspirálni
A Fővárosi Szabó
Ervin Könyvtár gyűjteményével, szolgáltatásaival, tereivel,
kezdeményezéseivel, rendezvényeivel és szervezeti kultúrájával
kreativitásra, alkotásra, fejlődésre, együttműködésre ösztönöz.
Segíti az információs műveltség megszerzését, fejleszti az
olvasási készséget és a szövegértést. A könyvtár nagyarányú
beruházásokra készül, Terézvárosban új tagkönyvtárat
hoznak létre, rekonstruálják a Pálffy-palotát, oktatóbázist
alakítanak ki. Dr. Fodor Péter főigazgató lapunknak kiemelte,
hogy olyan mintaprogramot indítanak, amelyben összegyűjtik az
ország sikeres könyvtárainak módszereit.
A Fővárosi Önkormányzat döntött a Pálffy-palota
rekonstrukciójáról, ahol Zenei Gyűjteményük működik. Mikor
kezdődik a felújítás, és a munkálatok ideje alatt elköltöztetik
a gyűjteményt?
– Nagy várakozással tekintünk az Ybl Miklós által
tervezett Pálffyné –palota felújítása elé. Itt kapott
helyet 1998-ban a Zenei Gyűjtemény, és a Gazdasági-műszaki
igazgatóság. A gyűjteményt a felújítás ideje alatt, ami előreláthatólag
különböző időszakokban, 2017–18-ban valósul meg, amikor a
munkálatok olyan fázisba érnek, áthozzuk a központi épületbe,
a Wenckheim-palotába. Kijelöltük a helyét; hiszen nem szeretnénk
a Zenei Gyűjtemény olvasóit, használóit, diákokat, kutatókat
olyan helyzetbe hozni, hogy ne álljon rendelkezésükre ez a
nagyon exkluzív, népszerű és értékes anyag.
Terézvárosban pedig egy teljesen új tagkönyvtárat építenek.
Miért szükséges ez, mi a gond az Andrássy útival?
– Majdnem 80 éve működik az Andrássy úti könyvtár.
Viszont az épület többi részét, a lakásokat megvásárolták,
és már csak mi maradtunk ott. A Fővárosi Önkormányzat értékesítette
azzal a feltétellel, hogy a VI. kerületben nem szűnik meg a könyvtár.
Ezért az új könyvtárat az Oktogon közelében, a Király és a
Dohnányi Ernő utca között lévő Teréz körúti ingatlanban
helyezzük el. Kiemelendő, hogy a Kertész utca 15. szám alatti
és az Andrássy úti tagkönyvtár integrációja által létesítünk
új könyvtárat, aminek érdekessége, hogy odafigyelve a térség
idegenforgalmára is, szemléletében a szolgáltatási palettát
bővítjük. A könyvtár elsősorban a felnőtteket érinti,
hiszen a Liszt Ferenc téren továbbra is a megújult gyermekkönyvtár
várja olvasóit.
Honnan kapják a pénzt az építkezéshez?
– Fenntartónk, a Fővárosi Önkormányzat biztosítja az
anyagi fedezetet. Ha összeadjuk a Pálffyné-palota rekonstrukciójának
és a Teréz körúti új könyvtár építésének összegét,
akkor ez igen komoly felelősségvállalás a fenntartó részéről,
aminek nagyon örülünk. Hiszen majdnem másfél évtizede próbáljuk
megtalálnia a VI. kerületben azt a helyet, ahol megfelelő könyvtárat
létesíthetünk. Sőt nemcsak az építkezést, hanem az első
eszközbeszerzést is a Fővárosi Önkormányzat finanszírozza.
Új bútorokkal, informatikai eszközökkel várjuk a közönséget
a Teréz körúton – reményeink szerint 2018 végén.
Előfordult, hogy egy kerületi önkormányzat is beszállt
az újjáépítésbe vagy a helyreállításba?
– Nagyon jó kapcsolatot ápolunk a kerületi önkormányzatokkal,
akik támogatják a könyvtárak létesítését. Ez történt a
III. kerületben Káposztásmegyeren, a XII. kerületben, ahol az
Ugocsa Mozi helyén jött létre könyvtár, a XXI. kerületben,
Csepelen, a XXII. kerületben, Nagytétényben a volt zsidó imaházat
alakították át könyvtárrá, a XIII. kerületben, a RAM-ban, a
X. kerületben, Újpalotán tavaly az újhegyi városrész helyreállítása
során kibővítette az ottani könyvtár alapterületét Kőbánya
önkormányzata. Pestszentimrén is az önkormányzat finanszírozta
az új könyvtár kialakítását, berendezését. A felsoroltak a
kerületi önkormányzatokkal való együttműködésünknek
„csak” egyik formája. Ilyen még a „Könyvet Házhoz”
program; az ellátással az otthonukhoz kötött, mozgásukban
korlátozott, beteg vagy idős olvasóknak segítünk könyvet,
folyóiratot, DVD-t kölcsönözni. Közösen gondoskodunk elsősorban
az idős, mozgáskorlátozott olvasóinkról a kerületi szociálisgondozó-hálózatokkal
együttműködve.
Számíthatunk még a közeljövőben fejlesztésekre?
– Biztos, mert a FSZEK „három i” jelzős stratégiai
terve 2020-ig szól, s küldetésnyilatkozatának három fejezete
van: integrálni, inspirálni, informálni. Ez azért nagyon lényeges,
mert már a Fővárosi Szabó Ervin Könyvár harmadik hétéves
tervéről van szó. Az első, a 2002–2009-es sikeres, a következő
ciklus részben a gazdasági válság következtében sokkal
nehezebb volt. Most nagy örömünkre a Fővárosi Önkormányzat
külön kiemelt támogatást biztosít két területre, a
dokumentum beszerzésre és az informatikára. Ha már kérdezte a
közeljövő fejlesztéseit, akkor nem kerülöm meg a választ: a
XI. kerületi, Karinthy úti kétszintes könyvtárba beépítünk
egy liftet – gondolva az idős olvasókra –, és restauráljuk
a homlokzatot. A IV. kerületi Király utcában lévő bibliotéka
tetőszerkezete, homlokzata is megújul. A kerületi önkormányzatok
pedig mindemellett olyan jellegű pályázatokon is szerepeltetik
a tagkönyvtárainkat, melyeket közösségi programokra, eseményekre
írtak ki. Örvendetes, hogy ezek a pályázatok sikeresek, és több
kerületben külön támogatják az állománygyarapítást.
Ez azért is érdekes, mert már évtizedekkel ezelőtt
beszéltek, írtak szakértők a Gutenberg-galaxis végéről. Változtak
a könyvtárhasználati, olvasói szokások?
– Sokat írtak a Gutenberg-galaxis válságáról, de könyvtárba
még járnak, hiszen csak tavaly 324 ezer volt a regisztrált
olvasóink száma. Ez azért lényeges, mert a könyvtárlátogatások
száma meghaladta az öt és félmilliót. Ebből a személyes
használat 2,1 millió és 3,4 millióan távhasználatban vették
igénybe a könyvtár szolgáltatásait. Amikor 2004-re a teljes
informatikai rendszer kiépült részben állami, részben fővárosi
támogatásból az első teljes évben a távhasználat száma
csak 300 ezer volt. Ez jelzi a könyvtárhasználati szokások változását.
Olvasóink pedig lehetnek könyvtárhasználók és könyvtárlátogatók.
A nemzetközi tendencia nálunk is érvényesül: kevesebb
dokumentumot kölcsönöznek, és használnak. 2015-ben a könyvtárainkból
közel 3,7 millió 2016-ban pedig 3,5 millió kötetet kölcsönöztek.
Jelentős mértékben csökken a helyben használt dokumentumok száma.
Régen a könyvtárakban meghatározó volt a kézikönyvtár
(enciklopédiák, lexikonok) adta ismeret. Ma az internet világában
bármilyen információt gyorsan beszerezhetünk, elég hozzá egy
okostelefon. Tehát az internet elterjedésével kevesebben használják
a kézikönyvtárat, mint tíz évvel ezelőtt. Nekünk erre a változásra
is oda kell figyelnünk.
Évente nagyon sok könyv jelenik meg, és számos folyóirat.
Ezek mind könyvtárkötelesek, vagy önök döntik el, hogy
megrendelik-e azokat a kiadóktól?
– Évente jelentős összeget fordítunk dokumentumvásárlásra,
értsük alatta a nyomtatott és elektronikus könyveket, folyóiratokat,
hangos és öregbetűs könyveket. Közbeszerzést hirdetünk meg,
és eszerint kapjuk meg az újdonságokat, ami nyilvánvalóan a könyvtár
és az olvasók számára hasznos, hiszen így több könyvet
tudunk megvásárolni. Ugyanakkor lényeges a kulturális tárca
érdekeltségnövelő támogatása. Olykor a sikerkönyveket hónapokon
át keresik, előjegyzik, ami természetes, mert az olvasók igényeit
figyelembe vesszük.
Ferencvárosban oktatóbázist alakítanak ki. Kiket és
mire oktatnak? Hiszen a könyvtár- és információtudományi
tanszékeken képeznek könyvtárosokat.
– Az oktatóbázis egy uniós pályázathoz
(EFOP-3.3.3-VEKOP/16) kapcsolódik, s az országos múzeumi és könyvtári
központi fejlesztés jegyében valósul meg. Mi a hároméves
projekt keretén belül a könyvtári fejlesztéssel foglalkozunk,
a múzeumi területen pedig a Szabadtéri Néprajzi Múzeum végzi
el ezt a feladatot. Olyan mintaprogramokat dolgozunk ki, melyekkel
népszerűsítjük az olvasást, a digitális írástudást
terjesztjük és fontosságát hangsúlyozzuk. Országos szinten a
90 mintaprojekthez 40 szaktanácsadó csatlakozik, ami megyénként
– hozzászámítva a fővárost – 2 főt jelent. Ehhez a
projekthez kapcsolódik az a továbbképzés, amit részben a könyvtárosok,
pedagógusok számára szervezünk szakmai partnereinkkel való
együttműködésben. Tehát a projektnek a szakma fontos társadalmi
bázisát jelenti. Bizonyára feltűnt többeknek a könyvtáros
tanárok jelenléte, hiszen a köznevelési területen belül 18
éves koriig célozza meg ez a program az olvasás népszerűsítését.
2019-re tervezünk egy országos olvasásnépszerűsítő
projektet. A mintaprogramok azt is jelentik, hogy nem felülről
kell mindent kiötleni, hanem össze kell gyűjtenünk az országban
már meglévő kitűnő kezdeményezéseket, tapasztalatokat,
hiszen nagyon kreatívak a könyvtárosok. Lényeges, hogy amit jól
csinálnak, mondjuk egy Zala megyei kistelepülésen, azt
Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is lehessen alkalmazni. Az országos
módszertani fejlesztés keretében a közoktatásra és annak
szereplőire fordítunk kiemelt figyelmet, az oktatási intézményekre,
az aktív és leendő pedagógusokra, továbbá a diákokra. Az
oktatóbázist a kezelésünkben lévő fővárosi tulajdonú épületben,
közel 250 négyzetméteren, a Petőfi híd pesti hídfőjénél
alakítjuk ki, direkt olyan helyen, ami tömegközlekedési eszközökkel
kiválóan megközelíthető. Az oktatóbázis a három éves
projekt lejárta után nem szűnik meg, hanem továbbra is a
magyar könyvtárügyet szolgálja.
Medveczky Attila
|