2017.06.23.
A népszínházi
modellt követjük
Eddigi legmagasabb nézőszámát érte el a zalaegerszegi színház
A szezonban 270 előadást
játszottak, a produkciókat több mint 76 ezren látták, és a bérletesek
száma meghaladta a 11 ezret – közölte Besenczi Árpád a
zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház igazgatója, s hozzátette:
„Vigh László országgyűlési képviselő úr polgármester úrral
azon lobbizik miniszterelnök úrnál, hogy történjen meg a színház
régóta húzódó rekonstrukciója. A színpad, a színpadtechnika,
illetve a kiszolgáló egység állapota nagyon leromlott.”
Elöljáróban értékelje a most véget érő évadot, beszéljen
a nézőszámról, és a bérletesek számának alakulásáról.
Az utóbbi eléggé meghatározza egy színház életét, mert az
abból származó bevételek alapot jelentenek a következő évadra.
– Ebből a szempontból is sikeres évadot zártunk, mert
ennyire magas nézőszám még soha nem volt színházunk életében.
11 ezer 170 bérletesünk, közel 77 ezer nézőnk volt és 270 előadást
játszottunk. Tehát növekedtek bevételeink, és ennyi bérletet
még sosem adtunk el. A 2016–2017-es évadban kissé túlsúlyba
kerültek a könnyedebb, szórakoztatóbb műfajok, de kínáltunk
magvasabb, gondolatébresztő darabokat is. Elég nehéz a nagyszínpadi
előadások kapcsán megtalálni azt az egyensúlyt, hogy
mindenkinek a kedvében járjunk. Úgy tűnik, most ez
sikerült, mert ezek a magas nézőszámok azt mutatják, hogy nézőink
szeretik a színházat, és „lábukkal” szavaznak mellettünk.
A bérleteseik mind zalaegerszegiek, vagy a környék
településeiről, s talán más megyékből is jönnek?
– Vas, Veszprém és Somogy megyei nézőink is vannak. Érdekes
módon nagyon sok vidéki látogatja színházunkat. Beutazásuk többletköltséget
jelent számukra. Próbálunk lobbizni érdekükben, hogy a város,
vagy a megyei önkormányzat valamennyire támogassa őket. Ettől
függetlenül vidéki nézőink nagy száma mindenféleképpen örvendetes.
Egyes direktorok kíváncsiak a nézők véleményére.
Vagy személyesen, előadások után beszélgetnek velük, vagy
egy ládikát helyeznek el, amibe a színházlátogatók
behelyezhetik levélkéiket, esetleg egy netes felület nyitnak
meg erre a célra. Önök is figyelembe veszik a nézők
visszajelzését? Mert a kritika általában szubjektív.
– A fővárosi
kritikus nálunk ritka, mint a fehér holló. Több száz kilométeres
utat nem hajlandó megtenni egy előadás megtekintéséért –
ha csak mi nem utaztatjuk le őket. Alapvetően nem a
kritikusoknak csinálunk színházat, hanem a nézőknek. A modern
technikát használva inkább a Facebook oldalunkon és a színház
honlapján olvassuk az egyes előadásokról, darabokról a nézői
véleményeket. Nagyok sok pozitív visszajelzést kaptunk, ahogy
építő jellegű kritikákat is. A ládikát pedig azért helyeztük
el, mert abba lehet leadni a szavazatot az évad legjobb előadására
és színészére – ez egyfajta közvélemény-kutatás. Leginkább
a honlapunkra írják a nézők kritikáikat, vagy szóban közlik
a szervező osztállyal, s ők továbbítják azokat a vezetőségnek.
A fenntartó, a megyei jogú város elégedett a magas nézőszámmal?
– Alapvetően nagyon jó, kiegyensúlyozott a fenntartóval
való kapcsolatunk. Polgármester úr szinte mindegyik premierünket
megtiszteli jelenlétével és beszédet is tart. S emellett nagy
segítséget kaptunk a Zalaegerszeg megyei jogú városától,
mert a színház előcsarnoka 2017-ben teljesen megújult. Viszont
tönkrement a színház fűtési rendszere, szerencsére akkor,
mikor beköszöntött a jó idő, így nem kellett kényszerszünetet
elrendelni. A több mint 30 milliós beruházás felét az önkormányzat
finanszírozza. De senki sem írja elő, hogy konkrétan milyen
darabokat játsszunk. Évente a kulturális bizottság előtt
ismertetem a következő évadot, azt véleményezik, kérdéseket
tesznek fel. A magas néző- és bérletes szám jelzi feléjük,
hogy a színház működik, él és élni akar. Vigh László országgyűlési
képviselő úr polgármester úrral azon lobbizik miniszterelnök
úrnál, hogy történjen meg a színház régóta húzódó
rekonstrukciója. Nem a nézőtéri rész, hanem a színpad, a színpadtechnika,
illetve a kiszolgáló egység került nagyon leromlott állapotba.
Jó lenne új világítási parkot és hangpultot beszerezni,
hiszen jövőre nagy fába vágjuk a fejszét, Webber Evitáját
szeretnénk bemutatni, amit Böhm György állít színpadra. A mi
kis analóg hangpultunk erre nem lesz alkalmas… Remélem, 2018 végére
elkezdődik a színház rekonstrukciója, vagy talán be is fejeződik.
Hol játszanak a felújítás ideje alatt?
– Amikor megkapjuk a konkrét, pozitív választ a
rekonstrukcióra, akkor gondolkodunk ezen. Következő évadunkat
barátommal, Sztarenki Pál művészeti vezetővel úgy terveztük,
hogy a nagyszínházban hat bemutatónk lesz – tehát nem készülünk
a kiköltözésre.
Ha már itt tartunk, kérem, ismertesse a következő évad
darabjait. Amint említette a most lezárult évadban inkább a könnyedebb
darabok kaptak helyet. A vidéki színházaknak viszont mindenféle
igényt ki kell elégíteni, nem játszhatnak csak posztmodernt,
sem csak musicalt.
– A következő évadban is a népszínházi modellt követjük,
és igyekszünk minden igénynek megfelelni. Arra törekszünk,
hogy évadonként legyen két-három olyan produkció, ami azért
jóval elgondolkodtatóbb, kortárs dráma. 2017 őszén az Evitát
mutatjuk be. Ray Cooney Család ellen nincs orvosság című vígjátékát
én rendezem, s ez lesz az első nagyszínpadi előadás.
Novemberben lesz a Szent Péter esernyője; a Mikszáth művéből
készült átiratot Moravetz Levente állítja színre. 2018-ban tűzzük
műsorra Székely János Caligula helytartója című színművét
Sztarenki Pál rendezésében. Arthur Miller Az ügynök halála
c. drámáját Lukáts Andor rendezi, és az évadot a Képzelt
riport egy amerikai popfesztiválról c. zenés darabbal zárjuk,
amit Bal József állít színpadra. A stúdiószínpadon Müller
Péter A vihar kapujában című színművét mutatjuk be, mely
Akutagawa Ryunosuke novellájából készült. A darabot Gergye
Krisztián táncművész rendezi. Már előre elkészült két ifjúsági
előadásunk, Karinthy Tanár úr kérem című vígjátéka, amit
Sztarenki rendezett, illetve a Tantermi deszka sorozatunkon belül
– ami nagyon sikeres volt az elmúlt szezonban is – Madák
Zsuzsanna írta a Verona, 1301 című beavató előadást. Ezenkívül
lesz még egy ifjúsági premierünk, a Pán Péter, amit Bereczki
Csilla rendez.
Jönnek új színészek is a színházhoz?
– A Kaposvári Egyetem színművészeti karáról két
fiatal nálunk tölti gyakorlatát, Helmeczi Eszter és Helvaci
Ersan. Ők lesznek társulatunk új tagjai.
Nehéz Zalaegerszegre csábítani a végzős színinövendékeket?
– Bizonyára nehezebb, mint azokhoz a színházakhoz,
melyek közelebb vannak Budapesthez. A népszínházi modell előnye,
hogy a kezdő színész többféle műfajban próbálhatja ki magát.
Vallom, hogy a szakmát vidéken lehet megtanulni.
Medveczky Attila
|