2017.06.23.
Teleki Pál
nyomdokain
A Bethlen Gábor Alapítvány Trianon ’97 – Teleki emlékestje
A patinás, neogótikus
stílusú, Hauszmann Alajos tervezte máriaremetei
Kisboldogasszony-bazilikában, Buda zarándokhelyén – megáldásáig
itt tekinthető meg Rieger Tibor a felvidéki Királyfiakarcsán
felavatandó Magyarok Nagyasszonya-szobra és a templomkertbe
tervezett Mindszenty-szobra – gyűltek össze június 9-én a
Bethlen Gábor Alapítvány felhívására az ünneplők és emlékezők,
ahol Lezsák Sándor az Országgyűlés alelnöke adta át a
Teleki Pál Emlékérdemeket. Ezzel a kitüntetéssel 2006-tól az
Alapítvány a magyar örökség védelmezőit, az értékteremtő
munkát, Teleki szolidáris szellemiségét, emberi példájának
követőit ismerik el. A tudós-államférfi portréját ábrázoló
bronzérem hátlapjára a „Merjünk magyarok lenni!” feliratot
vésették.
Rieger
Tibor szobrászművész úgy fogalmazott köszöntőjében, hogy
Teleki Pál a trianoni békediktátum okozta sebeket próbálta
begyógyítani, de nem rajta múlt, hogy ez nem sikerült.
Kiemelte, hogy a 20. század véres eseményei mellett nem szabad
megfeledkezni a szellem történelméről, azokról, akik példát
mutattak nekünk, ilyen volt Teleki Pál és Mindszenty József.
Nagymihály
Zoltán történész, a Bethlen Gábor Alapítvány kurátora arra
hívta fel a figyelmet, hogy az Európai Unióban nem becsülik
meg az őshonos kisebbségeket, s inkább gyanakodva, mint bátorítva
tekintenek a közösségi jellegű követelésekre. Nem értik,
hogy a nemzetiségek miért akarnak fennmaradni, amikor asszimilálódhatnak
is. Az emlékezés pedig nem lehet öncélú, elég a mindennapos
hátrányos megkülönböztetésekre és a nyelvhasználatot korlátozó,
tiltó törvényekre gondolni.
„Diadalt
ülünk, hiszen olyan személyeket köszöntünk, akik sokat
tettek a magyarságért az elmúlt évtizedekben, és joggal vívták
ki a Bethlen Gábor Alapítvány elismerését. Olyan történelmi
helyen adjuk át az érdemrendeket, melynek vastag falai nem nyelték
el sem Prohászka Ottokár, sem Mindszenty bíboros szavait. Ők
és az őket követő plébánosok erősítették hitükben az
embereket” – kezdte beszédét Lezsák Sándor, az Országgyűlés
alelnöke, a Bethlen Gábor Alapítvány kuratóriumának elnöke.
Ezután Telekit idézte: „Bátor nemzet vagyunk, de hiányzik
belőlünk a hétköznapok bátorsága. Ez lelki bátorság, ami
nem a nekimenés, hanem a kitartás bátorsága.” A kitüntetettek
egymás után vették át az emlékérmet és az oklevelet Lezsák
Sándortól, aki valamennyiüket bemutatta néhány baráti szóval.
Elsőként Dr. Horváth Bélát, a Kölcsey Kör alapítóját,
egykori országgyűlési képviselőt, aki régi barátságot ápol
Lezsák Sándorral. Ő az az ember – emlékeztetett a kuratórium
elnöke –, aki a közjó szolgálatában lankadatlan bátorsággal,
sokszor a háttérben, tisztességgel dolgozik, dolgozott. Kevesen
tudják róla, hogy nemcsak mérnök, közgazdász, de a földtudományok
doktora, az MTA köztestületének tagja. „2000-ben ő javasolta
a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapját, amit a parlament nagy többséggel
elfogadott. 2002-ben pedig Gyurkovics Tiborral megalapította a
Hit Pajzsa-díjat. Amikor az MDF-ből kizártak bennünket mellénk
állt, és a Kölcsey Kör szervezője lett. Közéleti munkája méltóvá
teszi, hogy Teleki Pál szellemében részesítsük emlékérdemben.”
A következő díjazottat, Molnár Pál közírót, hajdani újságírót
Lezsák évek óta egyszemélyes intézménynek nevezi; sajátos
életútja után rátalált küldetésére, díjakat alapít és
egy művészeti hírportált szerkeszt. Lezsák szerint lényeges,
hogy Molnár a külföldi magyar rádióknak küld tudósításokat.
Ezt követően egyesületeket, szövetségeket, együtteseket tüntettek
ki. Így a Mika Sándor Egyesületet, ami az Eötvös Collegium Történész
Műhelye volt tagjainak szövetsége. A rendezvényen az egyesületet
Isó Gergely elnök képviselte. Mika Sándort 1897-ben nevezték
ki a két esztendővel korábban alapított Eötvös Collegiumba,
hogy a történelem szakos kollégisták szakvezető tanára
legyen. Keze alatt egy generáció formálódott tudóssá és tanárrá,
hogy az Eötvös Collegium tudós tanári eszményét utóbb
megtestesítsék. Az egyesület tagjainak célja, hogy az Eötvös
Collegiumból kikerülve is, közösen folytassák tudományos,
kulturális, oktatási, hagyományőrző és ismeretterjesztő tevékenységüket.
Ezt követően a Rákóczi Szövetséget mint a felvidéki magyarság
hazai érdekképviselőjét és támogató szervezetét tüntették
ki. „Rákóczi szellemiségét a gyakorlatban jelenítik meg –
a kis közösségekben és a nagyobb városokban. Több mint 500
helyi szervezettel működik, 25 ezer fős tagsággal, ami
folyamatos, rendíthetetlen munka eredménye.” Lezsák kiemelte
a nyári táborokat és a diákutaztatási programot, ami által
nemcsak diák-, hanem iskolakapcsolatok is létesültek. A
parlament alelnöke a müncheni Széchenyi Körnek főleg karitatív
tevékenységét emelte ki. Eleinte az erdélyi menekültek támogatása
volt a cél, majd 1987-ben a kör bekapcsolódott az egyházak
szervezett munkájába. A hazaküldött küldemények nagy részét
a Máltai Szeretetszolgálat és a Karitász osztotta szét. 1988
óta 620 darab 10 tonnás teherautó mennyiségű szállítmányt
küldött a kör tagsága Magyarországra, amely mennyiséggel a
nyugati szervezetek között a legelső helyre került. Végezetül
Teleki Pál Érdemrendet kapott Török Máté és a Misztrál Együttes
kulturális, közéleti szerepvállalásáért, nemzetszolgálatáért.
Érdekesség, hogy Török Máté matematika szakot végzett, s közben
szinte minden hangszert kipróbált. Vallja, hogy minden hangszer
megtanulhatatlan, s minden, ami körülveszi, hangszer. A Misztrál
nemcsak megzenésíti a verseket, hanem autentikusan tolmácsolja
is azokat.
A 2016-ban kitüntettet
Dr. Eva Maria Barki Bécsben élő nemzetközi jogász is június
9-én vette át a Bethlen Gábor-díjat érdek-képviseleti helytállásáért.
Lezsák emlékeztette az ünneplőket, hogy Barki Éva kezdettől
fogva segítette őket a polgári demokratikus jogokért
folytatott harcukban, és sokat dolgozott a kisebbségben élő
magyarság elhallgatott jogsérelmeinek feltárása érdekében.
Ezután felidézte, hogyan működtek együtt annak érdekében,
hogy az 1988-as ausztriai pápalátogatáson minél több magyar
és magyar zászló legyen. Az 1990-es évek elején pedig a jogásznő
azt hangsúlyozta: „Közép-Európa újjászületik, de előbb
meg kell oldani azokat a problémákat, melyeket a rossz békeszerződések
okoztak.” Tehát már 1991-ben észrevette, megjósolta Közép-Európa
felértékelődését.
Az ünnepélyes díjátadó
befejezéseként ősi magyar imádságunkat, a Boldogasszony Anyánkat
énekelték el a résztvevők a Misztrál Együttes kíséretében.
Medveczky Attila
|