2017.06.23.
Most a kistelepülések
következnek
Nem maradhat ki a
vidék az energetikai korszerűsítések programjáról sem,
nemcsak a panelekre kell rekonstrukciós programot kidolgozni,
hanem a kisvárosi, falusi palatetős kockaházakra is –
fejtette ki Tasó László. A Miniszterelnökség tízezer főnél
kevesebb lakosú települések fejlesztéséért felelős államtitkára
szerint lényeges, hogy minél hamarabb elérjék a kistelepülésen
élők munkahelyüket, közelebb kerüljenek hozzájuk a szolgáltatások,
vagyis célzottabb és a vidéket kedvezőbb helyzetbe hozó közlekedésfejlesztés
szükséges, mert kulcsfontosságú a megtartó képesség javítása.
Május végén azt nyilatkozta Polgáron, hogy a „
2018-as költségvetést úgy tervezte meg Magyarország kormánya,
hogy jövőre még több pénz maradjon az emberek zsebében.”
Emberek élnek a 10 ezer főnél kevesebb lakosú településeken
is. Mi jut jövőre a kistelepüléseknek?
– Elsősorban azt kell tényként rögzíteni, hogy a reálbérek
növekedése, az infláció alacsony szintje, a minimálbér és a
garantált bérminimum növekedése az európai viszonylatban
legalacsonyabb SZJA mellett kedvező minden magyar ember számára,
lakóhelytől függetlenül. Ezenfelül a költségvetés szinte
minden választókerületben kifejezetten olyan kistelepülési
fejlesztéseket is támogat, melyekre nincs uniós vagy éppen még
hazai forrás sem biztosítva. Járdák, csapadékvíz-csatornák
és utak felújítása, épület-korszerűsítések. Mindenképpen
szólni kell arról, hogy valamennyi TOP (területi és településfejlesztési
operatív program) pályázat elbírálása megtörtént, a szerződéskötések
elindultak, az építési engedély nélkül végezhető fejlesztések,
mint például a közintézmények energetikai korszerűsítése,
a nyáron már kivitelezésbe fordulhatnak. Idén jelentős útfelújítások
segítik a kistelepülések elérhetőségét, programszerűen júliusban
a 4-5 számjegyű utak felújítása megkezdődik, és jelenleg is
folyamatban vannak a már korábban, egyébként még előző évben
általam indított közúti fejlesztések is. Utak, hidak, csomópontok
kiépítése és felújítása van folyamatban az országban számos
területen.
Mi a véleménye arról, hogy Települési Önkormányzatok
Országos Szövetsége (TÖOSZ) állásfoglalása szerint a
fejlesztési források a következő években nagyságrendileg a
nagyobb populációk számára lesznek elérhetők?
– A Modern Városok Program (MVP) keretében a kormányfő
23 megyei jogú várossal megállapodást kötött. A megyék és
térségek motorjait jelentő nagyobb városok fejlesztési elképzelései
uniós és hazai forrásból valósulhatnak meg. A TOP forrásai,
a vidékfejlesztési és gazdaságfejlesztési programok, illetve
a társadalmi felzárkózást segítő programok elérhetőek a
kisebb települések számára is. Tény és való, az MVP, a
megyeszékhelyek alaphelyzetben is rendelkezésre álló forrásai
együtt kiemelkedő fejlődési pályára állítják ezeket a városokat,
de ez a megyék egészére is jó hatással lesz.
A TÖOSZ azt kéri, hogy 50 milliárd forint hazai forrásra
írjanak ki pályázatokat a tízezer fő alatti települések számára
– kivéve a járásszékhelyeket. Ezt mennyire tartják megvalósíthatónak?
– Folyamatban van az Erős Magyar Vidék Fejlesztési
Koncepció előkészítése, mely átfogó képet ad a vidék társadalmának
jelenlegi állapotáról, és értelemszerűen a feltárás után
a megoldási javaslatokat is bemutatja. Széles körű társadalmi
egyeztetés után kerül sor a koncepció véglegesítésére,
melynek irányelveiről a kormány ősszel dönt. Azzal nem értek
egyet, hogy a járási székhelyeket ki kellene venni bármilyen
vidékfejlesztési forrás kedvezményezettjeinek köréből. A
kormány napirendjén számos, a vidéki élet minőségét javító
javaslat van, többek között az otthonteremtési támogatás
testreszabása a vidéki kistelepülések érdekében, a zártkertek
problémáit kezelő programok, melyek üde színfoltjai,
turisztikai, építészeti, kulturális és szakrális új értékei
az országnak. Nem maradhat ki a vidék az energetikai korszerűsítések
programjáról sem, nem csak a panelekre kell rekonstrukciós
programot kidolgozni, hanem a kisvárosi, falusi palatetős kockaházakra
is. A munkahelyek és szolgáltatások elérhetőségének hátrányait
kompenzálni kell, célzottabb és a vidéket kedvezőbb helyzetbe
hozó közlekedésfejlesztésre van szükség, mert a megtartó képesség
javítása kulcsfontosságú.
A Modern Város Program valóban óriási forrásátcsoportosítást
jelent és teljes egészében átrendezi hazánk területi
kiegyenlítődését? A kisebb települések számára tudnak-e,
illetve akarnak-e a Modern Városok Programhoz hasonló stratégiát
kidolgozni?
– A Modern Városok Program valóban átrendezi a gazdasági
térképet, és helyzetbe hozza a vidéket, elindulhat a területi
kiegyenlítődés, ami felzárkózást jelent az erős közép-magyarországi,
valamint nyugat- és észak-dunántúli régiókhoz. A tízezer
feletti települések fejlesztési programja előkészítés alatt
van, államtitkárságunk pedig a tízezer fő alatti települések
fejlesztési programját dolgozza ki őszre. A stratégia
figyelembe veszi a közép-európai folyamatokat, a különböző
vidékfejlesztési mintákat elemezve kialakítja a sajátunkat,
mely világossá teszi, hogy csak erős vidékkel lehet erős az
ország, és ennek érdekében jelentős forrásokra lesz szükségünk
a következő ciklusban. Összetett problémára komplex választ
kell adni, mely világossá teszi a kormány szándékát is. A
vidék társadalmi, gazdasági felzárkóztatásához azonban
paradigmaváltásra lesz szükség, a szokásos megoldások eddig
csődöt mondtak, itt is tabukat kell lebontani szinte minden területen.
Bizonyára az sem mindegy, hogy az adott kistelepülés
Budapest környékén fekszik, vagy Szabolcsban…
– Azt nem lehet elfogadni, hogy konzerváljuk azokat az örökölt
állapotokat, melyet elsősorban 1920-ban az ország szétszakítása,
másodsorban a keleties kitettség hátrányai jelentenek, és
alapvetően behatárolják a közösségek, illetve azok tagjainak
lehetőségeit. Ezen változtatni kell, és erre elérkezett az idő.
A magyar gazdaság megerősödött, jól látható pályák nyíltak
meg, melyeket „be kell tudni játszani”. A felzárkóztatásnak
és kiegyenlítődésnek gyorsan kell megtörténnie, mert a késlekedés
leronthatja a javuló versenyképességet, és töredezetté
teheti az országot.
Mit tudnak tenni annak érdekében, hogy minél
gyorsabban megvalósuljanak a településfejlesztési elképzelések?
Nem tartanak attól, ha a fejlesztések nem valósulnak meg a
kicsinyke falvakban, akkor azok a fiatalok elvándorlása miatt
fokozatosan elnéptelenednek?
– A gazdaság teljesítőképessége adja az ütemet, és
ez jó esély. A további erősödéshez azonban kellenek a jól
teljesítők, a húzóerőt jelentő nagyvárosok is, ezért az összhang
ma a legfontosabb. Sok virtuózt láttunk, és sok szólót
halottunk az elmúlt években, most a közösségnek kell egy
szimfóniát megalkotnia, amihez megvan az erő és megvan a szándék.
Ezért érdemes és egyben megtiszteltetés is dolgozni.
Medveczky Attila
|