2017.06.23.
A katasztrófavédelem
területén élen jár Magyarország
A HUNOR számos gyakorlaton és európai uniós misszióban vett részt
Sikeresen zárult
az újraminősítés: a HUNOR hivatásos és a HUSZÁR önkéntes
mentőszervezet is teljesítette az ENSZ INSARAG követelményeket,
így az elkövetkező öt évben az előbbi továbbra is nehéz,
utóbbi pedig közepes kategóriájú városi kutató-mentő
szervezetként vehet részt, akár nemzetközi mentésekben is.
„A túlbuzgó segítő szándék olykor néha nagyobb kárt tud
okozni, mint amennyi hasznot hoz. A cél, hogy csak felkészült
és minősített nemzetközi mentőcsapatok nyújtsanak segítséget.
Ezt a minősítést ötévente meg kell újítani” – közölte
lapunkkal Jackovics Péter tűzoltó ezredes, a HUNOR Mentőszervezet
parancsnoka.
Ezredes úr, mi a
HUNOR különlegessége és szakfeladata?
– A HUNOR (Hungarian National Organisation for Rescue
Services) Magyarország hivatalos katasztrófavédelmi mentőszervezete.
Működését Budapesten három órán belül, vidéken 8 órán
belül, a világ bármely pontján pedig 48 órán belül képes
megkezdeni. A HUNOR szakfeladata a romok alatt rekedt túlélők
és áldozatok felkutatása, kimentése, szükség szerint elsősegélynyújtás.
Az ENSZ Nemzetközi Kutató és Mentési Tanácsadó Csoport (ENSZ
INSARAG) irányelveinek és módszertanának megfelelően képes
keresőkutyákkal és speciális személykeresőkkel felkutatni a
romok alatt rekedt embereket. Egyszerre két helyszínen, 10 napon
keresztül, a nap 24 órájában képes munkavégzésre, mindezt
teljesen önellátó módon. Nem igényel sem energiát, sem ellátást
a bajba jutott országtól.
Kik jelentkezhetnek a szervezet tagjának?
– A HUNOR tagjai hivatásos állományú tűzoltók
lehetnek, akik vállalják a tagsággal járó plusz terheket.
Egyfajta előválogatást jelent, hogy az amúgy is felkészült,
fizikailag és szellemileg is magas szinten kvalifikált hivatásos
tűzoltókból kerülnek kiválasztásra a legjobbak. Természetesen
ebben az egységben is van fluktuáció, azonban a kihívást
kereső jelentkezőkből nincsen hiány.
Az elmúlt években milyen külföldi missziókban vettek
részt?
– Az elmúlt öt évben a HUNOR tagjai számos gyakorlaton
és európai uniós misszióban részt vettek, voltak segíteni
Ukrajnában, Japánban, Macedóniában, a 2013-as szerbiai árvíznél,
de idehaza is helytálltak: dolgoztak négy évvel ezelőtt a
dunai árvíznél, a rendkívüli hóhelyzetben, és egy fővárosi
házrobbanásnál is végeztek kutatómunkát. A világon összesen
negyvenkilenc ország minősített eddig közepes, vagy nehéz
kategóriájú városi kutató-mentő csapatot. Hogy érzékeljük,
hogy katasztrófavédelem területén mennyire élen jár
Magyarország, nem árt tudni, hogy jelenleg összesen 33 nehéz
kategóriájú minősített mentőcsapat van a világon. Májusban
került sor a HUNOR és a HUSZÁR mentőcsapatok nemzetközi újraminősítésére,
amelyen mindkét „elitalakulat” megfelelt. Eddig Magyarország
mellett csak az Amerikai Egyesült Államok és az Egyesült Királyság
tudott kétszer újraminősítést szerezni.
Hol a saját bázisuk?
– A HUNOR saját bázissal nem rendelkezik, hiszen minden
tagja tűzoltóként teljesít szolgálatot a katasztrófavédelem
szervezetében, az ország különböző pontjain. A több tonnás,
hét teherautónyi felszerelésük azonban teljes mértékben elkülönül
a tűzoltók által naponta használt eszközöktől. A katasztrófavédelem
Budapesten található központi raktárbázisán külön, a
nemzetközi előírásoknak megfelelően tárolják a HUNOR
szakfelszereléseit.
Mi a minősítés lényege?
– Képzeljünk el egy országot, amelyet rendkívül erős
földrengés sújtott. Sérültek az autóutak, a repülőtér, sőt
a közműhálózat jelentős része is. Nincs egészséges ivóvíz,
akadozik az energiaszolgáltatás, a távközlés, az ország készenléti
szervei és a honvédség az emberéletek mentésén fáradoznak.
Ha ilyen körülmények közé nem professzionális, minősítés
nélküli mentőcsoportok érkeznek, amelyek a megérkezésüket követően
élelmiszert, elektromos energiát, vagy éppen szállást kérnek
a bajba jutott országtól, csak tovább nehezítik az amúgy is
kritikus szituációba került ország helyzetét. A nemzetközi
segítségnyújtás első lépéseként a bajba jutott országnak
hivatalos úton segítséget kell kérnie. Ez történhet kétoldali
együttműködési megállapodás alapján, vagy nemzetközi
szervezetek, mint például az EU vagy az ENSZ útján. A segélycsapatok
csak akkor indulnak útnak, ha a katasztrófa sújtotta állam
elfogadja a felajánlott nemzetközi segítséget. 2015-ben Nepált
egy 7,9-es erősségű földrengés sújtotta, melynek során több
mint 7 ezren életüket veszették, 16 ezren megsérültek és közel
200 ezer lakóház semmisült meg. Annyi segélycsapat indult a
helyszínre, hogy a katasztrófát követő napon már landolni
sem tudtak a csapatok repülői. Az ilyen helyzetek elkerülése
érdekében elengedhetetlen a mentőcsoportok koordinálása,
nemzetközi minősítése és képességeik folyamatos szinten
tartása. Kevesen tudják, hogy a világon elsőként egy magyar
mentőszervezet szerezte meg az ENSZ Nemzetközi Kutató és Mentési
Tanácsadó Csoportjának nehéz kategóriájú minősítését, még
2005-ben. Ennek a csapatnak a nyomdokaiban jár jelenleg a HUNOR
és a HUSZÁR mentőcsapat. Mit is jelent ez a minősítés?
Minden nemzetközi mentőcsapatot az ENSZ ezen szervezete minősít.
Két kategóriába sorolják a speciális vizsgán megfelelt mentőcsapatokat:
közepes és nehéz osztályba. Erre azért van szükség, mert ha
például egy országban egy súlyos természeti csapás következik
be, akkor a mentőcsapatok kiutazását és munkáját koordinálni
kell. A túlbuzgó segítő szándék olykor néha nagyobb kárt
tud okozni, mint amennyi hasznot hoz. A cél, hogy csak felkészült
és minősített nemzetközi mentőcsapatok nyújtsanak segítséget.
Ezt a minősítést ötévente meg kell újítani. A nemzetközi
irányelvek és a minősítés célja, hogy önellátó és egymással
tökéletesen együttműködő mentőcsapatok vegyenek részt a
nemzetközi segítségnyújtásban. Az egységes elvárások, feltételrendszer
pontosan összehangolhatóvá teszi a minősített csapatok tevékenységét.
Az ENSZ minősítése garancia a csapatok képességeire és azok
azonos értékeire. Természetesen a csapatok vezetőivel szemben
elvárás az angol nyelvtudás és szaknyelvi ismeret, a beavatkozó
állomány tekintetében azonban ez nem kötelező. Összességében
elmondható, hogy a nemzetközi visszajelzések alapján a magyar
csapattal és tagjainak hozzáállásával, felkészültségével
elégedettek a hasonló minősítésű csapatok, valamint az ENSZ
szakemberei egyaránt.
Medveczky Attila
|