vissza a főoldalra

 

 

 2017.05.08. 

A felvidéki vállalkozók, gazdák és iparosok megsegítésért

Előbb stratégiai terv, majd érezhető gazdaságfejlesztés

A Szlovákiai Magyar Közgazdász Társaság és a Pest Megyei Kereskedelmi és Iparkamara által 2014. május 22-én Dunaszerdahelyen rendezett szakmai konferencián mutatták be Felvidék első regionális gazdasági fejlesztési tervezetét, a Baross Gábor Tervet, melynek legfőbb stratégiai célja egy versenyképes magyar gazdaságfejlesztési környezet kialakítása. A tervben foglaltak megvalósítására hamarosan létrejön a Baross Gábor Alap. Farkas Ivánt, a Magyar Közösség Pártja (MKP) gazdaságpolitikai alelnökét arról is faggattuk, hogy honnét érkeznek források az alapba, és kik, milyen feltételekkel pályázhatnak.

 Felvidéki politikusok legalább 5 éve azt nyilatkozzák: ott, ahol a legtöbb magyar él, a déli- régió mostohagyerekké vált. Ezért állították össze a Baross Gábor Tervet?

 – Szlovákián belül a déli részen a legrosszabbak a gazdasági, szociális, egészségügyi mutatók. A felmérések szerint a legtöbb fiatal – 25 éves korig – Dél-Szlovákiából vándorol el vagy az ország másik régiójába, de főként Magyarországra, Csehországba, Ausztriába költöznek. Ha pedig azt vizsgáljuk, hogy az ország egyes régióban hol dolgoznak a legtöbben a határ túl oldalán, akkor újfent a legtöbb magyar által lakott terület az első. 2008-ig a gazdasági válság kitöréséig 30 ezren ingáztak naponta valamelyik észak-magyarországi ipari parkba, bár ez a szám mára a felére csökkent, viszont még most is itt a legtöbb az ingázók száma. Amennyiben Szlovákia „szegénységtérképére” vetünk egy pillantást, a Komáromtól Királyhelmecig húzódó térség az, ami a legrosszabb mutatókkal bír. A lakosság legnagyobb százaléka él a szegénységküszöb környékén. Az egyik mértékadó szakmai szervezet, a Szlovákiai Vállalkozók Szövetsége – Podnikatelská aliancia Slovenska – felmérése, kutatása alapján a Csallóköztől délen, az országhatár mentén haladva egészen Bodrogközig az egész egy összefüggő, leszakadó, hátrányos helyzetű nagytérség. Ezek alapján szövegeztük meg a Baross Gábor Tervet. Bár az igaz, hogy a szlovák gazdasági mutatók jobbak a magyarországinál, azonban Dél-Szlovákia mutatói sokkal rosszabbak az átlagos értéknél.

 Direkt politikai okok miatt nem fejlesztik a déli régiót?  

– A kérdésben benne van a válasz. Pontosan a szlovák nagypolitikának érdeke, hogy a déli területen élők minél hátrányosabb helyzetbe kerüljenek. Többen feltették a kérdést, hogyan lehetséges az, hogy a dél-szlovákiai régió alig két évtized alatt az ország leginkább prosperáló területéből nemhogy a perifériára szorult, de egyenesen páriává vált az országon belül? Ha csak a szövetségi köztársaság történetére gondolunk vissza 1992-ig, s azon belül a szlovákiai részt vesszük górcső alá, akkor Pozsony és környéke mellett éppen a déli terület volt a legfejlettebb régió – gazdasági szempontból, ami kihatott az életszínvonalra is. Húsz év alatt mindez teljes mértékben megváltozott. A déli régió az ország leggyengébben teljesítő térsége Kelet-Szlovákiával együtt.

 Jól látom, hogy Szlovákiában lehet bármilyen összetételű kormány, a választások előtt a jelentős szlovák pártok minden szépet és jót ígérnek a határ mentén élőknek, aztán az egészből nem valósul meg semmi?

 – Jól, de kivételt képez az 1998 és 2006 közötti kormányzat, amelynek a Magyar Koalíció Pártja is tagja volt. Tagadhatatlan, amelyik tárcát az MKP kapta meg, azokon a területeken látványos fejlődés vette kezdetét. Beszélhetünk például az oktatás infrastruktúrájáról, a környezetvédelemről, s az épített örökség védelméről. A gazdaságfejlesztés, a munkahelyteremtés és a közlekedési infrastruktúra területének működésébe viszont pártunk akkor is alig szólhatott bele. Sajnos az iparfejlesztés azokban az években is elkerülte Dél-Szlovákiát. Leszámítva az említett 8 éves időszakot, az élet minden területén egyre jobban leszakadt régiónk.

 A jelenlegi parlamenti pártok tesznek-e valamit annak érdekében, hogy a déli régióban könnyebb legyen az élet? Nem csak a magyaroké, hanem az ott élő szlovákoké is.

 – Tény, hogy a déli járásokban él körülbelül 500 ezer magyar és másfélszer annyi szlovák. Ha a régió fejlesztéséről beszélünk, akkor nem hagyhatók ki az itt élő szlovák sem.

 Nem fura, hogy a szlovák nemzeti pártok nem törődnek a délen élő szlovákokkal?

 – Úgy veszem észre, hogy a mindenkori kormányok részéről ők túszként vannak számon tartva. Őket egyszerűen senki sem veszi figyelembe. Mivel az itt élő magyaroknak nem akarnak segíteni, de azt nem mondhatják, hogy csak a déli régió szlovákjainak adunk munkahelyet, ezért az egész térséget lenullázzák.

 A Bugár vezette Most-Híd, éppen vegyes párt jellegéből adódóan segíthetne, ha akarna, mind a magyaroknak, mind a szlovákoknak.

 – Jó, hogy ezt említi, mert éppen a Most-Híd párti Érsek Árpád a közlekedésügyi miniszter. Ez a tárca az egyik legfontosabb, ha csak a lehetőségeket, és a költségvetési forrásokat nézzük. Ez a minisztérium határozza meg a közlekedési infrastruktúra fejlesztéseit. Amikor Érsek Árpádot kinevezték, nyílt levélben fogalmaztam meg számára, mik a Dél-Szlovákiában élők elvárásai, miben kellene alapvető kurzusváltást alkalmaznia az általa vezetett tárca hatáskörében. Úgy látom, hogy a 4 éves időszakban az elvárásainkból sok nem valósul meg, sőt szinte semmi, mert nincs rá sem hajlandóság, sem akarat. A kormányban helyet foglalók döntik el, hogy régióink, a Duna mente és a Garam mente közép- és hosszabb távon fejlődési pályára állhat-e vagy lemarad. Hisz ne feledjük, amerre a korszerű utak és vasutak haladnak, ott zajlik gazdaságfejlesztés és munkahelyteremtés. Más régiók pedig menthetetlenül lemaradnak és leszakadnak. A közlekedési tárca most azzal próbál a magyarok kedvében járni, hogy 55 felvidéki település vasútállomására helyeznek ki magyar, illetve egy esetben ruszin nyelvű helységnévtáblát a szlovák mellé. Ne feledjük el, hogy ez évekkel ezelőtt az MKP javaslata volt. Sőt magánterületen mi magunk helyeztük el a magyar nyelvű vasúti táblákat, például Csallóközaranyoson. Biztos vagyok benne, hogy a magyar feliratnak sokan örülnek, és nem akarok ünneprontó lenni, de a magyar nyelvű vasúti tábláknak természetesnek kellene lenniük, és bizonyos kihívások sokkal súlyosabbak, és sokkal lényegesebb dolgokat kéne véghezvinni. Hol vannak a gyorsforgalmi utak? Miért nem fejlesztik a vasutakat? Persze nem északon, hanem délen. Erre egy példa. Nyitra megye 2015-ben módosította területrendezési tervét. Az MKP megyei frakciója akkor 60 érintett település és civil, valamint szakmai csoportjainak közös javaslataként módosító indítványt nyújtott be a megye területén áthaladó gyorsforgalmi utak nyomvonalának megváltoztatása érdekében. Az egyik módosítás célja az volt, hogy az R7-es, déli gyorsforgalmi út Érsekújvárt ne északról, hanem délről kerülje el, elősegítve ezzel a Gúta, Ógyalla, Komárom, Párkány és Zselíz térségében élők számára a gyorsforgalmi út rövidebb, gyorsabb és kényelmesebb elérését. A másik javaslat azt szorgalmazta, hogy a majdani R3-as észak-déli gyorsforgalmi út Nyitra megyét sokkal erőteljesebben szelje át, mint az addigi változatban. Zólyomból déli irányban ne Korpona és Ipolyság irányába haladjon – mert így csupán néhány kilométernyi szakaszon érintené Nyitra megyét – hanem az Alsó-Garam mentén haladva, Garamszentbenedek (R1), Léva, Zselíz és Párkány érintésével, déli irányban. A javaslatokat a megyei közgyűlés először elfogadta, az állami hatóság azonban megvétózta őket, majd a megyei önkormányzat sokadik nekifutásra érvénytelenítette az elfogadott módosításokat. A hamarosan megnyíló országos területrendezési terv módosításával most újra lehetőség nyílik a javaslatok elfogadására. A tárcavezető, Érsek Árpád közlekedésügyi miniszter számára most megnyílik a lehetőség, hogy legalább részben megvalósíthassa választói, a szülőföldjükön élők alapvető elvárásait.

 Térjünk vissza a Baross Gábor Tervhez. Miért 15 éves időtartamban gondolkodtak?

 – 2014-ben fogadtuk el a tervet, amit 2013-ban szövegeztünk meg. Azért gondolkodtunk 15 éves horizontban, mert a legtöbb fejlesztést addig el lehet érni – ha van rá politikai akarat és elég forrás. Természetesen a közlekedésfejlesztés ez alól kivétel, mert 30 év sem lenne arra elég, hogy délen normalizálódjon a közlekedés.

 Ahhoz, hogy a terv ne maradjon csupán egy dokumentum, az abban leírtak megvalósulásához források is kellenek. Ezért jön létre a Bethlen Gábor Alap?

 – Amikor elfogadtattuk a Baross Gábor Tervet, és lakossági fórumokon mutattuk be polgármestereknek, önkormányzati tisztviselőknek, vállalkozóknak, akkor számos helyen megkérdezték, van-e pénz, megpályázható támogatás a Baross Gábor Tervben. Sajnálattal közöltük; nincs, ám óvatosan jeleztük, hogy stratégiánk lefektetését követően a tervben található célkitűzések megvalósításához idővel megpályázható források is társulnak. Ennek ideje nemsokára elérkezik, ígéretünk valóra válik. Hamarosan létrejön a Baross Gábor Alap, amely a Baross Gábor Tervben foglalt célkitűzések megvalósítását jelentős forrásokkal támogatja.

 Mégis miből lesz erre az alapnak pénze?

 – A Baross Gábor Alapnak zömében magyarországi forrásai lesznek – az összeget még nem tudjuk. A benyújtott pályázatok alapján vissza nem térítendő, majd később jelentősebb összegű visszatérítendő támogatásokhoz juthatnak a kis- és közepes vállalkozók, gazdák, iparosok a gazdaság számos területén – a pályázatokat kuratórium bírálja majd el. Szülőföldünk, régióink sajátosságait szem előtt tartva a gazdaságfejlesztés címén munkahelyteremtő aktivitásokat helyezünk előtérbe, hiszen legfőbb célkitűzésünk régióink versenyképességének megnövelése, a fiatalok elvándorlásának csökkenése. Sőt lehet, hogy egy témakörön belül lesznek külön megyékre bontható pályázatok, mert egy adott megye lehet, hogy mást szeretne fejleszteni.

 Mikor lehet pályázni?

 – Előbb várjuk meg, míg megalakul az alap. Most abban a fázisban vagyunk, mikor a szlovák állami hatóságok engedélyezését kérjük, hogy az alapítvány megfeleljen az ország jogi kritériumainak. Amennyiben megkapjuk azt a dokumentumot, hogy kérésünk nem ellentétes a szlovák jogrenddel, akkor lehet bejegyezni az alapítványt.

 

Medveczky Attila