vissza a főoldalra

 2017.05.08. 

Az ellenzék csak hazánk feljelentésére képes

Brüsszel nem változtat elhibázott bevándorláspolitikáján, sőt tovább erőlteti

Március 7-én lépett életbe a megerősített jogi határzár és a közelmúltban történt terrortámadások megerősítették, szükség van a szigorításra. Stockholmban egy visszautasított migráns ölt meg négy embert, Egyiptomban szintén iszlamista terrortámadások történtek és már a Frontex is arra figyelmeztet, hogy a migránsok között terroristák érkeznek Európába. A megerősített jogi határzár célja éppen az, hogy a migrációval járó biztonsági kockázatot csökkentsük, és senki ne léphessen be az ország és Európa területére ellenőrizetlenül – szögezte le Kontrát Károly, a Belügyminisztérium miniszterhelyettese.

 A kormány mindent megtesz Európa védelme érdekében, és éppen az EU intézményei bírálják, mondván, nem tartják be az uniós szabályokat.

 – Magyarország betartja a külső határok védelmét előíró uniós szabályokat, a cél, hogy mindenki csak ellenőrzést követően léphessen be az országba és így az Európai Unióba. A schengeni külső határvédelem uniós elvárás, meg kell akadályoznunk, hogy bárki illegálisan átlépje a zöldhatárt. Szigorodott az ellenőrzés az átkelőkön is, a tagállamok és a harmadik országok polgárai is csak ellenőrzést követően léphetnek át a határon.

 Mit tapasztalt a megerősített jogi határzár életbe lépése óta?

 – A szigorítások óta jelentősen csökkent az illegális határátlépések száma, és a migránsok ahelyett, hogy vállalnák az ellenőrzést és az azonosítást, inkább elkerülik a magyar határt, új útvonalakon, például Románia felől próbálkoznak. A kormány folyamatosan figyelmemmel kíséri az újabb útvonalakat, és ha kell, további intézkedéseket hoz. A tranzitzónákban jelenleg 118 fő tartózkodik, az elmúlt két hétben összesen 105 új menedékkérelmet nyújtottak be, az ország belsejéből 22 fő illegális bevándorlót szállítottunk vissza a határra. A jogi határzár mellett zajlik a fizikai határzár megerősítése is, a második kerítés építése a tervezett ütemben halad. Magyarország elképzelése az, hogy az országba a határátkelőhelyeket megkerülve érkezőket a tranzitzónákban ellenőrizzék. Az érintettek a Röszkén és Tompán kialakított, 250-250 férőhelyesre bővített létesítményekben adhatják be menedékkérelmüket, és ott várhatják meg azok jogerős elbírálását. Addig kulturált környezetben helyezik el őket, és megfelelő ellátást biztosítanak számukra.

 Olyan hazugságokat is terjesztettek az ellenzékiek, a Soros-bérencek, hogy kutyákat is eresztettek a migránsokra, s úgy bánnak a velük a rendőrök, mint egy állattal. Milyen körülmények között élnek valójában a tranzitzónában az illegális bevándorlók?

 – Amint mondta, ez hazugság. Senki sem kergeti kutyákkal a migránsokat. A tranzitzónákban senki nincs őrizetben, mindenki szabad elhatározásából tartózkodik ott, és aki nem várja meg az eljárás végét, az szabadon távozhat Szerbia irányába. A kísérő nélkül érkező gyermekkorúakat automatikusan az ország belsejében helyezik el, a magyar gyermekvédelmi rendszerbe kerülnek.

 Mi a helyzet a magyar–szerb határon?

 – Valamennyi EU-tag elfogadja, hogy Szerbia biztonságos származási ország, arról azonban nincs közös álláspont, biztonságos tranzitország-e. Magyarország elvi alapon döntött erről, valamennyi uniós tagot és tagjelöltet biztonságos országnak tekint. A nemzetközi jogszabályok alapján a menedékkérőnek a legközelebbi biztonságos országban kell benyújtania kérelmét, a magyar hatóságok pedig minden kérelmező esetében egyedileg vizsgálják meg, hogy üldöztetésnek van-e kitéve. Tavaly mintegy kilencszáz ember kérelmét bírálták el a tranzitzónában, tizedük választotta azt, hogy önként visszatért Szerbiába. Idén eddig már nyolcvannál többen kaptak nemzetközi védelmet. A magyar hatóságoknak kiváló a viszonyuk a román társzervekkel, akik minden illegálisan érkezőt visszafogadnak, Szerbiáról azonban ez nem mondható el. A magyar kormány tisztában van azzal, hogy Szerbia nehéz helyzetben van, a becslések szerint 7-10 ezer ember tartózkodik illegálisan a szomszédos országban. A macedón határon magyar rendőrök segítik szerb kollégáik munkáját, a magyar–szerb határ térségében pedig közös járőrszolgálat működik. Kérdezett a tapasztalatokról. Nos a megerősített jogi határzárnak „terelő hatása” is van. Kevesebb illegális bevándorló kísérel meg Magyarországra jutni, az a hír terjed közöttük, hogy más útvonalon érdemes próbálkozni, nem Magyarország felé. A megerősített jogi határzárat érintő kedvező tapasztalatokban az is szerepet játszik, hogy képzéseket tartottak a hatóságok tagjainak, így például a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal (BMH) munkatársainak. A megerősített jogi határzár hatályba lépése óta senki sem tudott illegálisan Magyarország területére lépni, mert a hatóságok ezt megakadályozták; azokat a migránsokat pedig, akiket „mélységben” fogtak el, a tranzitzónába kísérték. Az új szabályozás nemcsak Magyarországot védi, hanem az Európai Unió egészét, így a nyugati államok polgárait is.

 És mégis egyfolytában támadják az ország vezetését.

 – A megerősített jogi határzár életbe lépése óta a külföldről támogatott migránspárti szervezetek soha nem látott össztűz alá helyezték Magyarországot: Brüsszelnél jelentgetik fel hazánkat és tüntetést is szerveznek a határzár ellen. Az a céljuk, hogy engedjük be a migránsokat. Az Európai Parlament által elfogadott újabb migránspárti jelentés egyértelművé tette, hogy Brüsszel ahelyett, hogy változtatna elhibázott bevándorláspolitikáján, tovább erőlteti azt. A bevándorláspárti erők célja a migránsok betelepítése, a gazdasági és az illegális migráció legalizálása. Nagy küzdelmek előtt állunk tehát, ezért szükség van a magyar emberek támogatására. Ezért is kérünk mindenkit, hogy vegyen részt a nemzeti konzultációban és a kérdőív kitöltésével segítse a kormányt abban, hogy megállítsuk Brüsszelt.

 Befejeződött már a röszkei tranzitzóna bővítése?

 – A büntetés-végrehajtás szakembereinek irányításával, fogvatartottak bevonásával befejeződött a röszkei és a tompai tranzitzónák bővítése. A két helyszínen összesen 324 konténert telepítettek. Megtörtént a közművek előírásszerű kiépítése és bekötése, a konténerek fűtésének és világításának szerelése. A migránsok elhelyezésére szolgáló négy, egymástól elválasztott szektor mindegyikében szállásokat, étkezőket, szaniter-, közösségi és mosóhelyiségeket alakítottak ki, amelyekben a nap minden időszakában biztosított a hideg- és melegvíz-ellátás. A szektorokon belül a migránsok szabadon mozoghatnak. A tranzitzónák Szerbia irányába nyitottak, a tranzitzóna Szerbia felé bármikor elhagyható. Elkészültek a szociális munkások irodakonténerei. Kiépültek a hatósági körletek, az egészségügyi konténerek, a térvilágítás és a kamerarendszer. Valamennyi konténer tűzjelzővel van felszerelve, a tranzitzónák tűzcsapokkal, villámvédelemmel vannak ellátva. Az informatikai hálózat a hatósági ügyintézés mellett lehetővé teszi a távtárgyalást és a távmeghallgatást is.

 A visegrádi országok támogatják a magyar szigorítást?

 – A V4-ek Magyarországgal azonos állásponton vannak, hozzáállásukat jól mutatják a legutóbbi, varsói konferencián elhangzottak, ahol a lengyel kormányfő elmondta, hogy az európai menekültügyi rendszer figyelembe kell vegye az EU-tagállamok adottságait. Megerősítette: Varsó nem egyezhet bele a menekültelosztási kvótákba.