|
 2017.05.08.
Kihívóan közösségellenesek,
erőszakosak
Direkt ki akarják provokálni a rendőri brutalitást
A szándékos és
már erőszakos megnyilvánulások elleni intézkedések elmaradása
bátorítóan hat a rendbontókra. Kíváncsian várhatjuk, hogy
milyen magatartások „eredményezik” a Rendőrség Szolgálati
Szabályzatában a szükségesség és arányosság követelményeinek
is megfelelő legenyhébb kényszerintézkedés foganatosítását
– vetette fel a kérdést Dr. Völgyesi Miklós
jogász (képen) , a Legfelsőbb Bíróság nyugalmazott tanácsvezető
bírója.
Hidakat foglalnak le, rendőrökkel
dulakodnak, festékes flakonokat dobálnak, a miniszterelnök házát
megcsúfítják, tv-stábokat bántalmaznak, és még folytathatnám.
Miben különbözik a mostanitól a 2006-os eset, amikor a
Fidesz-nagygyűlésről hazatérőket bántalmazták a rendőrök
vagy olyan személyek, akik annak öltöztök be?
–A jogállam rendjének sérülése szempontjából semmiféle
párhuzamosság nem állapítható meg a 2006. szeptember 17-étől
október 24-éig terjedő időszak, valamint civil személyek által
napjainkban tanúsított olyan szándékos, több bűncselekmény
tényállásának megfelelő erőszakos cselekmények jogi megítélése
között. A törvényes közrend és közbiztonság fenntartásáért
felelős rendőrhatóság fellépésének különbözősége a
miniszterelnöki hatalom intencióinak, tehát szándékának, törekvéseinek
eltérő voltára vezethető vissza. Herczegh Géza, Terstyánszkyné
Vasadi Éva és Zlinszky János nyugalmazott alkotmánybírók
jogi értékítélete szerint Gyurcsány Ferenc miniszterelnöki
tevékenységének második ciklusában az ő megszerzett hatalma
legalitásának halvány látszata is csak a pártja részéről
kapott bizalmi szavazás révén volt fenntartható. Állásfoglalásuk
szerint felhatalmazását a miniszterelnök megtévesztő választási
ígéretekkel nyerte el, így csupán látszatlegalitásként értékelhető
az elnyert mandátuma. Gátlástalan miniszterelnöki
hatalomgyakorlása teljes tartamát az illegitimitás, majd látszatlegalitás
jellemzi. Következett az őszödi beszéd. Lépjünk tovább. Az
illegitim erőszak rendőrhatósági alkalmazásának csúcsra futása
a 2006. október 23-a „tömegoszlatások” során teljesedett
ki. Majd jöttek a letartóztatások. A rendelkezésemre álló bírósági
határozatok arról győznek meg, hogy ritka kivételtől
eltekintve 150 személy esetében az előzetes letartóztatásokat
elrendelő határozatok eleve jogsértőek voltak, és ezért
azokat a másodfokon eljáró Fővárosi Bíróság megváltoztatta,
vagy hatályon kívül helyezte. Az eddig kifejtettek a 2006 őszén,
valamint a jelenleg érzékelhető civil közterületi események
hatósági rendvédelmi kezelésének összehasonlítása
szempontjából váltak szükségessé.
M.A.
|
