vissza a főoldalra

 

 

 2017.05.08. 

Kihívóan közösségellenesek, erőszakosak

Direkt ki akarják provokálni a rendőri brutalitást

A szándékos és már erőszakos megnyilvánulások elleni intézkedések elmaradása bátorítóan hat a rendbontókra. Kíváncsian várhatjuk, hogy milyen magatartások „eredményezik” a Rendőrség Szolgálati Szabályzatában a szükségesség és arányosság követelményeinek is megfelelő legenyhébb kényszerintézkedés foganatosítását – vetette fel a kérdést Dr. Völgyesi Miklós jogász (képen) , a Legfelsőbb Bíróság nyugalmazott tanácsvezető bírója.

 Hidakat foglalnak le, rendőrökkel dulakodnak, festékes flakonokat dobálnak, a miniszterelnök házát megcsúfítják, tv-stábokat bántalmaznak, és még folytathatnám. Miben különbözik a mostanitól a 2006-os eset, amikor a Fidesz-nagygyűlésről hazatérőket bántalmazták a rendőrök vagy olyan személyek, akik annak öltöztök be?

 –A jogállam rendjének sérülése szempontjából semmiféle párhuzamosság nem állapítható meg a 2006. szeptember 17-étől október 24-éig terjedő időszak, valamint civil személyek által napjainkban tanúsított olyan szándékos, több bűncselekmény tényállásának megfelelő erőszakos cselekmények jogi megítélése között. A törvényes közrend és közbiztonság fenntartásáért felelős rendőrhatóság fellépésének különbözősége a miniszterelnöki hatalom intencióinak, tehát szándékának, törekvéseinek eltérő voltára vezethető vissza. Herczegh Géza, Terstyánszkyné Vasadi Éva és Zlinszky János nyugalmazott alkotmánybírók jogi értékítélete szerint Gyurcsány Ferenc miniszterelnöki tevékenységének második ciklusában az ő megszerzett hatalma legalitásának halvány látszata is csak a pártja részéről kapott bizalmi szavazás révén volt fenntartható. Állásfoglalásuk szerint felhatalmazását a miniszterelnök megtévesztő választási ígéretekkel nyerte el, így csupán látszatlegalitásként értékelhető az elnyert mandátuma. Gátlástalan miniszterelnöki hatalomgyakorlása teljes tartamát az illegitimitás, majd látszatlegalitás jellemzi. Következett az őszödi beszéd. Lépjünk tovább. Az illegitim erőszak rendőrhatósági alkalmazásának csúcsra futása a 2006. október 23-a „tömegoszlatások” során teljesedett ki. Majd jöttek a letartóztatások. A rendelkezésemre álló bírósági határozatok arról győznek meg, hogy ritka kivételtől eltekintve 150 személy esetében az előzetes letartóztatásokat elrendelő határozatok eleve jogsértőek voltak, és ezért azokat a másodfokon eljáró Fővárosi Bíróság megváltoztatta, vagy hatályon kívül helyezte. Az eddig kifejtettek a 2006 őszén, valamint a jelenleg érzékelhető civil közterületi események hatósági rendvédelmi kezelésének összehasonlítása szempontjából váltak szükségessé.

 

M.A.